Szomjazó orosz, sikert kortyoló ukrán katonák

Szomjazó orosz, sikert kortyoló ukrán katonák

Szomjazó orosz, sikert kortyoló ukrán katonák Kulcsár Péter2024. 08. 13., k – 17:27

Az orosz hadsereg még mindig nem találja az ellenszerét az ukrán hadsereg kurszki offenzívája megállítására. Kijev szerint Ukrajna nem törekszik idegen területek tartós elfoglalására. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a kijevi vezetés civileket támad, ezért értelmetlen vele a békéről tárgyalni.

Harcokat jelentettek Giri, Balsoja Szoldackoje és Kromszkije Buki térségéből, orosz források szerint az egy hete tartó betörés során Ukrajna 28 települést foglalt eddig el. Oroszország mintegy ezer négyzetkilométere van jelenleg az ukrán csapatok ellenőrzése alatt – jelentette be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Közben arról is jöttek hírek, hogy az offenzíva elején elfoglalt települések védelmét elkezdte megerősíteni az ukrán haderő, ami azt jelentheti, hogy hosszú távú megszállásra rendezkednek be Kurszk megyében. Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója jelentésében közölte, hogy 121 ezer embert evakuáltak a kurszki régióból, 28 települést foglaltak el, az ott élő mintegy kétezer ember sorsáról egyelőre nem tudnak. Az ukrán erők 12 kilométer mélyen egy 40 kilométer széles sávon hatoltak be orosz területre a kormányzó szerint. Az Ukrajnában harcoló orosz katonai egységek egy része valószínűleg ivóvízhiánnyal küzd – közölte a brit védelmi minisztérium hírszerzési információkra hivatkozva. A minisztérium megjegyezte, hogy 2024. július 23-án egy oroszbarát katonai blogger írta meg, hogy az orosz pilóták vízadagjait napi egy literre korlátozták. Ez a magas hőmérsékleten való munkavégzéshez ajánlott minimális vízszükséglet negyedének felel meg. Ennek következtében az orosz pilóták állítólag a helyi lakosokhoz fordultak vízért…

Kijev ismertette kurszki célját

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tikhij egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajna nem törekszik idegen területek elfoglalására, így Kurszkot sem akarják megszállni. Az offenzíva célja az orosz nagy hatótávolságú csapásmérő képesség gyengítése, a donbászi orosz erőforrások elvonása és Ukrajna határ menti térségének védelme. Tikhij emlékeztetett arra, hogy a nyár eleje óta több mint kétezer támadást hajtottak végre a Kurszki területről a Szumi régió ellen. Ukrajna jelenleg nem rendelkezik olyan nagy hatótávolságú fegyverekkel, amelyekkel hatékonyan tudna védekezni ezek ellen a támadások ellen. Tikhij kiemelte, hogy a kurszki hadművelet segíti az Ukrajna területén zajló harcokat és megakadályozza, hogy Oroszország további egységeket vezényeljen a donyecki régióba, emellett pedig megnehezíti a katonai logisztikát is. A szóvivő hangsúlyozta, kizárólag katonai létesítményeket és katonai képességeket vesznek célba.

Sikeres volt a titoktartás

Hírdetés

Az Oroszország területét támadó ukrán közkatonák az utolsó pillanatban tudták csak meg, hogy Kurszkba készülnek betörni, a hadműveletben részt vevő tisztek is alig három nappal az invázió előtt kapták csak meg a terveket – tudta meg a New York Times. Az ukrán haderő maximális diszkréciójának köszönhetően Kurszk orosz védői sem értesültek arról, hogy mi készül. Kiderült: a kudarcos 2023-as nyári hadjáratból sokat tanult az ukrán hadvezetés, itt az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a politikai vezetés hónapokkal a támadás indulása előtt elkezdett kommunikálni arról, hogy ellenoffenzíva készül. Most a támadást maximális diszkréció és csend előzte meg, annak érdekében, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni a védekezésre.

Putyin provokációról beszél

A kijevi vezetés fegyveres provokációja az orosz–ukrán határon Ukrajna helyzetének javítását szolgálja a későbbi tárgyalásokon, ugyanakkor értelmetlen olyan kormányzattal tárgyalni, amely civileket támad – hívta fel a figyelmet Vlagyimir Putyin orosz elnök a kurszki területen kialakult helyzet megvitatására összehívott tanácskozáson. „Mostanra világossá vált, hogy a kijevi rezsim miért utasítja el javaslatainkat a békés rendezésre” – mondta az orosz államfő a Brjanszki, Belgorodi és Kurszki megyék kormányzóival tartott megbeszélésén, hozzátéve, hogy „az ellenség nyugati pártfogóinak segítségével (…) törekszik jövőbeli tárgyalási pozíciója javítására”. Leszögezte, hogy a kijevi vezetés megfelelő választ fog kapni a határ menti behatolására, és hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” minden célját el fogják érni. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a határ menti provokáció „a különleges katonai művelet” lassítását szolgálta volna, de a kijevi vezetés e reménye nem vált be. A Kreml ökölrázása ellenére bár Oroszország nyilvánvalóan fölényben van emberanyagát tekintve, de úgy látszik, hogy képtelen ezt az emberanyagot megfelelően kiképzett katonai állománnyá formálni. A kurszki betörést már régen el kellett volna fojtania, ha rendelkezésre állna megfelelően képzett szárazföldi és légierő.

Brutális orosz haditerv

Közben kiszivárgott, Oroszország már régóta készülhet a NATO-val való esetleges konfliktusra. Részletes és átfogó terveket szerzett az orosz haditengerészet potenciális nukleáris háborús célpontjairól a brit Financial Times. A tervek egyébként még bőven az ukrajnai háborút megelőzően készültek, ám a katonai szakértők szerint ezekből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az oroszok totális háborúra készültek a Nyugattal szemben. Közel 1000 megsemmisítendő célpont szerepel a dokumentumban, szinte az összes radarállomás, katonai bázis, katonai kikötő és civil döntéshozói központ a NATO területén. Orosz célpontnak számít például Franciaország nyugati partvidéke és az Egyesült Királyságban található Barrow-in-Furness, valamint Hull is. Emellett atomtámadás érné egy esetleges háború során Norvégia bergeni tengerészeti bázisát és Németország katonai támaszpontjait is. A dokumentumok szerint Oroszország megtartotta a nukleáris fegyverek felszíni hajókon való hordozásának képességét is, magyarán nem csupán tengeralattjárókról tud atomcsapást indítani nemzetközi vizeken.

(MTI, Portf., Indx, ú)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »