A bolgár sajtó az uniós tagországok egy héttel ezelőtti állam- és kormányfői csúcstalálkozója óta is bírálja Bojko Boriszov kormányfőt, amiért az ország európai kulcspozíció nélkül maradt, pedig nyitva állt a lehetőség Krisztalina Georgieva, Marija Gabriel és Szergej Sztanisev előtt is, hogy befolyásos tisztséghez juttassák Szófiát.
A brüsszeli háttéralkuk során Bulgáriának komoly esélye volt megszerezni az EU valamelyik kulcspozícióját, de végül mindegyikről lemaradt. Krisztalina Georgievát, az Európai Bizottság korábbi alelnökét, a Világbank jelenlegi főközgazdászát még a tárgyalások megkezdése előtt emlegették a bizottság elnöki poszt várományosai között. A tárgyalások során kiderült: ha elnök nem is lesz belőle, de reális esélye volna az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségére. Annak ellenére, hogy Georgieva a GERB színeiben, vagyis Bojko Boriszov kormányfő az Európai Néppárt családjába tartozó tömörülésében kezdett el politizálni, maga a miniszterelnök vétózta meg a jelölését.
Ezután Marija Gabrielnek, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak a neve is szóba került erre posztra, de Boriszov ezt is elutasította. A dráma végkifejleteként egy ideig úgy tűnt, hogy Szergej Sztanisevet, az Európai Szocialisták Pártja (PES) elnökét jelölik az Európai Parlament elnöki székébe, de Sztanisev a pártcsaládon belül sem kapott elég támogatást ehhez, ezért visszalépett. Boriszov döntései a következőkkel magyarázhatóak. Georgieva nem az ő jelöltje volt, hanem a Soros György üzletember nevéhez köthető lobbi áll mögötte.
– Nagyon jó állása van a Világbanknál. Nem munkanélküli, nem kell neki állást keresni – mondta róla a kormányfő, aki Gabriel jelölésének lefújásával kapcsolatban pedig úgy vélekedett: „Mi fontosabb számunkra: egy valódi uniós biztos, akinek saját költségvetése van vagy egy legfelső szintű tárgyaló?” Boriszov szerint ugyanis a külügyi főképviselőnek nincs hatásköre, csak tárgyal és közvetít. Amennyiben pedig elakadna az EU bővítési folyamata, és a Nyugat-Balkán országait nem kérik fel, hogy csatlakozzanak az EU-hoz, majd Bulgáriát fogja szidni Koszovó, Észak-Macedónia és Albánia egyaránt. Sztanisev ugyan annak dacára támogatta volna Boriszov, hogy egykor politikai ellenfelek voltak, ez végül okafogyottá vált.
Ivajlo Kalfin volt miniszterelnök-helyettes, EP-képviselő úgy véli: Boriszov felkészületlenül ment el az EU csúcsra. Ha ugyanis felkészült volna, nem azzal utazik el, hogy támogatja a néppárti Manfred Weber csúcsjelöltségét, amikor már egyértelmű volt, hogy bukni fog. Kalfin szerint Boriszov ezután beállt a visegrádi négyek mögé a holland szocialista jelölt, Frans Timmermans ellenében, és a németek tanácsára találkozott is vele, hogy aztán ismét irányt váltson.
A Capital hírportál azt írja, a brüsszeli találkozó inkább balkáni bazárra emlékeztetett, mintsem kifinomult tárgyalásra. Kínos volt a múlt vasárnap egyenes adásban nézni a bolgár miniszterelnök közösségi oldalán, ahogy Boriszov kompromisszumot ajánlva magához hívja Timmermanst. A kormányfő a holland politikus jelölésének támogatásáért cserébe szeretett volna tárgyalni a bolgár igazságszolgáltatás brüsszeli megfigyelésének leállításáról, illetve Szófia a schengeni határőrizeti övezetbe történő felvételéről. De Timmermans átlátott a szitán, és megszakíttatta az elő közvetítést.
Bulgária mindamellett továbbra is esélyes fontos megbízatásokra egyes európai parlamenti bizottságokban. Az Európai Bizottságban pedig – agrárország révén – a mezőgazdasági tárca felé kacsingat, de azzal is kiegyezne, ha Gabriel tovább vihetné a digitális gazdasági tárcát. Fontos körülmény lehet, hogy Boriszov szoros kapcsolatban áll Angela Merkellel, a bolgár sajtóban nem egyszer a főnökének is nevezte a kancellárt. A német kormányfő kommunikációján is érezni, hogy rokonszenvezik bolgár kollégájával.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
