Szlovákiának és Magyarországnak se jó egy keményebb Németország Tokár Géza2025. 05. 28., sze – 15:29
Az elmúlt hetekben új front nyílt az egyébként is eléggé feszült nemzetközi fórumokon Szlovákia és Magyarország viszonylatában: a frissen megválasztott Friedrich Merz német kancellár jelentette ki, hogy az Uniónak nyomást kell és nyomást is tud gyakorolni a két ország kormányaira az oroszellenes szankciók kapcsán. Amennyiben a mérges üzengetések politikai síkra lépnek, az rossz lehet a régiónak.
Merz a német közszolgálati tévéállomás Europaforum nevű hétfői rendezvényén tette az élesnek ható megjegyzésit. A kancellár szerint a konfliktus a két országgal elkerülhetetlen, ha azok folyamatosan különvéleményt képviselnek.
Hidegháború
Merz a rendezvényen előrejelezte, hogy Németország világosabban beszél majd a két közép-európai országgal a problémákról és „talán még keményebb konfliktusok” is várhatóak államközi és nemzetközi viszonylatban. A kancellár teljes nyíltsággal kijelentette, hogy az európai források megvonása továbbra is egy opciónak számít, a Magyarország elleni jogállamisági eljárás pedig a nyomásgyakorlás részét képezi.
A német politikus szavaira éles reakciók érkeztek szlovák oldalról. Robert Fico miniszterelnök egy nappal később kijelentette: Szlovákia nem egy kisdiák, hogy kioktatásra szorulna, Merz pedig elfogadhatatlanul nyilatkozott. Fico szerint a büntetésekkel való fenyegetőzés és Szlovákia szuverén álláspontjának megkérdőjelezése nem vezet az együttműködéshez, a hasonló kijelentések Európában elfogadhatatlanok.
Magyar részről nem kommentálták a felvetést, de a diplomáciai csatornák égnek. Merz a beszéde kapcsán utalt arra, hogy az előző héten egyeztetett Orbán Viktorral, a megbeszélésen az oroszellenes szankciók mellett minden bizonnyal a jogállamisági kérdések, például a készülő, civil szervezetekre és médiára szabott szuverenitásvédelmi törvénytervezet is szóba kerülhetett. A két döntéshozó május 16-án Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján is egyeztetett – látható eredmények nélkül.
Merz kijelentéseinek jelentősége túlmutat az uniós forrásmegvonásokon, jelzi, hogy Németország a korábbiaktól eltérően sokkal aktívabb szerepet kíván vállalni a helyi országok politikájában. Az elhangzottak ráadásul csak betetőzik a régiós elhidegülést:
a magyar kormánypárt, a Fidesz teljesen eltávolodott egykori szoros szövetségesétől, Merz pártjától, a CDU-CSU szövetségtől, Fico pedig a német szocialistákkal járt be hasonló utat.
A legfontosabb szövetséges
Bár az Egyesült Államok és Oroszország régiós kapcsolatai margójára is elhangzik, milyen súlyos hatással lenne egy államközi konfliktus Szlovákia és Magyarország gazdasági mutatóira, Németország teljesen más kategóriában játszik: mindkét állam legfontosabb partnere, a politikai kapcsolatok megromlásának kivetülése a gazdaságra nagyon súlyos következményekkel járnak.
Budapest és Berlin stratégiai jelentőségű partner, a Németországba irányuló kivitel rendszeresen a magyar export negyedét teszi ki. Leginkább gépipari termékeket és szállítóeszközöket visznek Németországba, az Audi, a BMW és a Mercedes az autóipar zászlóshajói, de a nyugati cégek megjelentek több más területen is – például a szolgáltatások, az élelmiszeripar, a műszaki gyártás területén. Németország a legnagyobb tőkebefektetőnek számít Magyarországon.
Hasonlóképp jelentős a német-szlovák együttműködés is, Berlin Szlovákia legnagyobb kereskedelmi partnere és negyedik legnagyobb befektetője, csaknem hatszáz cég ténykedik az országban.
A gazdasági kapcsolatok felvirágzása nagyban köszönhető a korábbi német kormányok pragmatikus, már-már simulékonynak nevezhető hozzáállásának is: a régiós szinten is közel található összeszerelő-üzemek a német ipar számára hoznak jelentős hasznot és a nyugati ország gazdasági mutatóit is pörgeti.
A német kapcsolatnak nagy szerepe volt a Fidesz és a Smer felemelkedésében is. Orbán Viktor felvállaltan az egyik legnagyobb csodálója és szoros szövetségese volt Helmuth Kohl német kancellárnak és német mintára alakította át a Fideszt kereszténydemokrata párttá.
Robert Fico ezzel szemben politikai pályája kezdetén a német szociáldemokratákkal, például Gerhard Schröder kancellárral került kimondottan jó viszonyba. Angela Merkel kormányai szintén pragmatikusan viszonyultak a két országhoz Fico és Orbán idején: Németország még akkor is tartózkodó és konfliktusmérséklő szerepet játszott, mikor erősödtek a nemzetközi kritikák Budapesttel és Pozsonnyal szemben. Friedrich Merz azonban más stratégiát választhat.
Őrségváltás Berlinben
Merz hatalomra kerülése bizonyos szempontból új fejezetet indít Németország történetében, még akkor is, ha a politikus gyenge mandátummal rendelkezik – példátlan módon nem sikerült első nekifutásra kancellárrá választani – és veterán politikusnak számít.
A határozottabb, proaktívabb fellépést a régióban német belpolitikai érdekek és a gazdasággal kapcsolatos, eltérő víziók egyaránt magyarázzák. Merz számára kulcsfontosságú lehet, hogy a német gazdaság lelassulását kiegyensúlyozza: ezt első körben egy ezermilliárd eurós gazdasági csomaggal, másrészt pedig a világviszonylatú folyamatokban való aktívabb német szerepvállalással szeretné elérni.
A stratégia szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne legyenek „kibeszélők” a német szövetségesek köréből – így az oroszkérdés kapcsán Szlovákia és Magyarország is kényelmetlen helyzetbe került.
Az új kancellárra ugyanakkor belpolitikai nyomás is hárul. Az országban egyre népszerűbb a radikális jobboldali AfD, amely marginális erőből egy jelentős, egyes felmérések szerint a huszonöt százalékot is meghaladó támogatottságú párttá nőtte ki magát. A CDU-tól való elhidegülés után Németországban az AfD került Orbán Viktor szövetségeseinek körébe – a magyar kormányfő februárban, a német választást megelőzően például fogadta Alice Weidel pártvezetőt és kancellárjelöltet. Ezzel a szimbolikus lépéssel tovább rontotta a viszonyt az AfD-től távolságot tartani szándékozó német kereszténydemokratákkal. Merz számára tehát ebben a pillanatban sem a magyar, sem a szlovák érdekek figyelembe vétele nem számít prioritásnak – az egymással viszálykodó, gazdaságilag egymásra utalt államok pedig teljesen új szituációt idézhetnek elő a régióban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
