Gubík László a Magyar Szövetség elnöke ugyan sorra hangsúlyozza, hogy nem örvendezik, hogy a szlovákiai magyarságot érintő közügyek a magyarországi választási kampány témáivá lesznek, egy friss bejegyzésében azonban nem bírt ellenállni, hogy Ő is csatlakozzon:
A Demokratikus Koalíció – Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára környezete – többször és következetesen tiltakozott az ellen, hogy: magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de magyar állampolgársággal bíró határon túli magyarok országgyűlési választásokon szavazhassanak. Ez az álláspont megjelent: kampányokban, nyilatkozatokban, programokban, parlamenti felszólalásokban is. A DK narratívája szerint: „ne döntsenek Magyarország sorsáról azok, akik nem ott élnek”.
DK törvényjavaslatot nyújt be a határon túli magyarok szavazati jogának megszüntetésére
Dobrev Klára, a DK elnöke bejelentette, hogy törvényjavaslatot készítenek, amely: megszüntetné a határon túli magyarok szavazati jogát, és visszaállítaná az arányos választási rendszert Magyarországon — ezt egy online sajtótájékoztatón mondta el a párt vezetője.
Vélhetően erre reagálva gondolta a Magyar Szövetség elnöke, hogy magyar állampolgárként, Magyarországon élve de Szlovákiában politizálva (is) szót emeljen ez ellen.
A magyar politikai ellenzék szerint a határon túli magyar szavazatok kizárólag a Fidesznek kedveznek, feltehetően ez motiválta a törvényjavalastot is.
Gubík a magyar törvény szerint maga is élhet szavazati jogával, így akár személyes kiállásaként is tekinthetjük sorait. A választójog melletti megnyilatkozásában kitért a határon túli magyarok státuszára is: „A határon túli magyarok a politikai nemzet részei. Ez egy 21. századi közjogi szépségtapasz a 20. század történelmi sebeire.“
Politikai nemzetként nevezi meg a határon túli magyarságot. Ez akár új megvilágításba is helyezi a közösséget, hiszen mindeddig a szlovák sajtóban a határon túli magyarokról kulturális nemzetként nyilatkozott, amelyet a közös nyelv, közös történelem, közös kultúra, származás köt össze. A politikai nemzet nem vérségi, nyelvi vagy kulturális alapon határozza meg a nemzetet, hanem állampolgárság és politikai közösség alapján.
Kicsit kibontva a „politikai nemzet” azt jelenti, hogy: a nemzet = az állam polgárainak közössége, függetlenül attól, hogy: milyen nyelvet beszélnek, milyen etnikumhoz tartoznak, milyen kulturális hagyományaik vannak. A hangsúly azon van, hogy ki tartozik az adott állam politikai-jogi rendjéhez. Klasszikus példája ennek a francia nemzetfelfogás, amely szerint a „francia az, aki francia állampolgár”.
Mert attól függően, ki használja és milyen kontextusban, jelentheti azt is, hogy:
– befogadó: minden állampolgár egyenlő része a nemzetnek
– kirekesztő a határon túliakkal szemben: „aki nem ennek az államnak a polgára, az nem a nemzet része”
Ezért amikor politikus mondja, mindig érdemes figyelni:
– mire akarja szűkíteni vagy tágítani a „nemzet” fogalmát
– mit zár ki hallgatólagosan
A politikai nemzet az államhoz kötött, jogi-állampolgári alapon értelmezett nemzetfogalom, szemben a kulturális vagy etnikai nemzetfelfogással.
Vajon kire fog szavazni Magyarországon a Magyar Szövetség elnöke, aki korábbi szlovák sajtóban tett nyilatkozatai szerint a mindenkori magyar kormány az ő pártjának partnere, amellyel deklarálta, hogy Magyar vagy Orbán egyre megy.
Király Zsolt
Nyitókép forrása: GL Fb-oldala
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
