A szlovákiai polgárok magasabb adókat fizetnek, mint a legtöbb szomszédos ország polgárai, miközben az adók további emelése még jobban elmélyíti Szlovákia lemaradását a környező államokhoz képest. A magas adókért azonban a szlovákiai lakosok gyenge közszolgáltatásokat kapnak. Problémát jelent például a befejezetlen közlekedési infrastruktúra, a gyenge gazdaság és az oktatási rendszer. Ez a MESA10 gazdasági agytröszt Szlovákia és a szomszédos országok állami kiadásairól szóló elemzéséből derült ki.
„A lengyelek és a magyarok ma már gond nélkül eljutnak autópályán országuk nyugati határától a keletiig. A szlovákok autópályán még Zsolnáról Rózsahegyre sem jutnak el” – mondta Tomáš Meravý gazdasági elemző. Szerinte az oktatási rendszer minősége sem kedvező. A szlovák diákok ugyanis az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) PISA-tesztjein lemaradnak más országok mögött. Hasonlóképpen, a szlovák egyetemek is rosszabb helyen szerepelnek a szomszédos államok egyetemeinél.
„Az utóbbi időben Szlovákiában hatalmas növekedés tapasztalható a szociális kiadások terén. 2018 óta a bruttó hazai termék (GDP) egész négy százalékával nőttek. Ennek ellenére Szlovákiában évről évre növekszik a szegénység mértéke” – magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy a pénz nem oda irányul, ahol segíthetne az embereknek kilábalni a szegénységből, hanem a kormánypártok népszerűségének megvásárlására szolgál. A szlovákiai nyugdíjrendszer nagylelkűsége szerinte meghaladja az állam valós lehetőségeit.
A szlovákok ma a régióban a szomszédaik szegény rokonai
Problémát jelent a gyenge gazdaság is, amely alacsony fizetéseket eredményez, ezekből pedig alacsony nyugdíjak lesznek. Míg Szlovákiában egy alkalmazott átlagosan havi bruttó 1500 eurót keres, addig Romániában az átlagos havi bér már meghaladta az 1800 eurós határt. Lengyelországban az átlagbér több mint 2000 euró, Csehországban több mint 1900 euró, Magyarországon pedig több mint 1700 euró havonta.
„A szociális populizmus végső soron a nyugdíjasoknak is árt, mivel a kormány egyszerűen elhanyagolta a gazdasági fejlődést, és a választók kegyének megvásárlására összpontosított. A szlovákok ma a régióban a szomszédaik szegény rokonai. Az egyetlenek, akik profitálnak ebből a helyzetből, a közjogi méltóságok, akiknek szó szerint luxusfizetésük van, mind abszolút értékben, mind az átlagbérhez viszonyítva. Például a szlovák elnök havi 18 000 eurót meghaladó fizetése magasabb, mint a francia elnöké, és 12-szerese az átlagbérnek, ami a legmagasabb bérhányados az EU-ban”
– zárta szavait Meravý.
Hasonló helyzetben vannak szerinte a szlovák parlament képviselői is, akiknek a legmagasabb a bérhányadosuk, mivel az átlagbér csaknem ötszörösét keresik Szlovákiában, ami a legmagasabb érték az egész EU-ban. A miniszterelnök havi 12 000 eurót meghaladó fizetése pedig az átlagbér nyolcszorosának felel meg, ami a második legmagasabb hányados az EU-ban a magyar miniszterelnök után.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: Getty Images
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
