Szlovákia nem foglalkozhat állandóan a mindennapi politikával, hosszú távú tervek kellenek Pellegrini szerint Török Máté2025. 01. 31., p – 13:08
Az önkormányzatok képvielőivel tárgyalt Peter Pellegrini államfő. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatás modernizációjához időre van szükség, ezért olyan célokat is egyértelműen ki kell tűzni, amelyek meghaladják az adott választási időszakot.
Pellegrini szerint fontos a decentralizáció és a közigazgatást meg kell reformálni. Úgy véli, a kisebb településeket a hatékonyság érdekében össze lehetne vonni adminisztratív értelemben.
Az önkormányzatok képviselői világossá tették az államfő számára a találkozón, hogy
az ország több hídja borzalmas állapotban van.
Pellegrini ezért a sajtótájékoztatón felszólította a kormányt, hogy kezdjen valamit a helyzettel. Ha nem is azonnal, de rövid időn belül megoldást vár a koalíciótól.
Szó esett arról is, hogy a települések továbbra is pénzhiánnyal küzdenek.
Mint korábban kiderült, a köz- és államigazgatásban dolgozók jövőre még akkora béremelésre sem számíthatnak, hogy az lépést tartson a pénzromlás várható ütemével. Ennek okán a kormány idén afféle fájdalomdíjként egy egyszeri, 800 euró értékű juttatást ígért az állami alkalmazottaknak.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a kormány korábban azt ígérte, egyszeri juttatással kárpótolják azokat az alkalmazottakat, akiknek a megszorító intézkedések következtében 2025-ben lassabban nő majd a fizetése, mostanra nyilvánvalóvá vált, az érintettek búcsút mondhatnak az extra jutalomnak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és miniszterei már a spórolási intézkedéseket tömörítő konszolidációs csomag bemutatásakor közölték, hogy a köz- és államigazgatásban dolgozók jövőre még akkora béremelésre sem számíthatnak, hogy az lépést tartson a pénzromlás várható ütemével. Miután a szakszervezetek élesen bírálták a Fico-kabinet döntését, a kormány tárgyalni kezdett a szociális partnerekkel és arra jutottak, hogy az állami szférában tevékenykedők fizetése 2026-től 5 százalékkal emelkedik, 2025-ben pedig egy egyszeri, 800 euró értékű juttatást kapnak kézhez afféle fájdalomdíjként. A közalkalmazottak egy része azonban úgy tűnik, kénytelen lesz elbúcsúzni a Ficóék által ígért jutalomtól.
Egyre nagyobb bajban az önkormányzatok
Ha nem változik az állam önkormányzatokhoz való hozzáállása, nem írhatjuk alá a magasabb szintű kollektív szerződéseket
– jelentette ki Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke. Ha a kollektív szerződés nem kerül aláírásra, a falvak és városok nem folyósítják alkalmazottaiknak a 800 eurós bónuszt.
Božik köszönetet mondott a szociális partnereknek, akik elismerték, az önkormányzatok valóban nehéz helyzetben vannak, így elfogadták az érveiket, miért nem vállalhatnak ekkora kockázatot a dokumentumok szignózásával. A ZMOS elnöke ugyanakkor közölte, egyik polgármester sem szeretné megfosztani a munkavállalóit ettől a juttatástól, így mindent megtesznek azért, hogy az államtól újabb forrásokat szerezzenek a kifizetések finanszírozására.
A nehéz évek folytatódnak
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői elismerik, hogy az állami spórolás valóban szükséges rossz, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy az önkormányzatok kezdtek elsőként konszolidálni, amikor 3 éve „az akkori kormánypártok egyike, azért, hogy országszerte plakátkampányt indíthasson, mekkora összeggel támogatta a családokat, nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat”.
Bár az önkormányzatokat sújtó lavinát Igor Matovič kormánya indította el, a Fico-kabinet tovább nehezíti a települések helyzetét. A mindenkit érintő megszorítások mellett – amelyek közül elsősorban az áfa alapkulcsának emelése és a tranzakciós adó fáj majd a településeknek – a kormány a támogatás elosztási modelljében is változást eszközölt. Míg korábban az óvodák finanszírozása is a községek hatáskörébe tartozott, addig 2025-től ezt már az oktatási minisztérium biztosítja. A lakosok számára semmi sem változik, a falvak és városok azonban további forrásokat veszítenek, amiket az állam az oktatási tárcához csoportosít át.
Az önkormányzatok gondjait a lakosok is megérzik
A ZMOS számításai szerint a települések által elkönyvelt hiány 2025-ben eléri a 400 millió eurót, a falvak és városok tehát kénytelenek fokozatosan emelni a helyi adókat és illetékeket, hogy finanszírozni tudják a működési költségeiket. Az érdekvédelmi szervezet vezetői, valamint a polgármesterek azonban tudatosítják, hogy a kormány megszorításai nem csak az önkormányzatoknak, de a lakosoknak is fájni fognak, így őket sem terhelhetik túl a különböző emelésekkel.
Kapcsolódó cikkünk
Hiába a kormány által folyósított 50 millió eurós segély, az önkormányzatoknak az év végéig újabb pénzinjekcióra lenne szükségük, hogy hiány nélkül zárják a 2024-es esztendőt. Ha ezt nem kapják meg, ugrásszerűen emelkedik majd azon települések száma, ahol „csak fűtenek és világítanak”, a lakosok pedig alapvető szolgáltatásoknak mondhatnak búcsút.
Ismét összeült a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) Tanácsa, hogy megvitassák az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdéseket. Az év végéhez közeledve az érdekvédelmi szervezet kongresszusának egyik fő témája a jövő évi költségvetés, valamint a falvak és városok finanszírozása volt.
Hiába a mentőöv, az önkormányzatok még mindig süllyednek
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– jelentette ki október elején a kormányfő, Robert Fico (Smer), amikor arról tájékoztatott, hogy kabinetje döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosította a falvaknak és a városoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
„Akkor valóban úgy tűnt, hogy a bevételkiesés 50 millió euró körül alakulhat, így az év végéhez közeledve azonban már tudjuk, hogy a hiány nagysága 81 millió lesz. A helyzet tehát továbbra is kritikus” – mutatott rá Martin Červenka, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának első alelnöke.
Az önkormányzatok helyzetét tovább nehezíti, hogy a kormány úgy határozott, az önkormányzatok alkalmazottainak is jár a 800 eurós jutalom, jövőre pedig még a sportutalványokat is ki kell fizetniük az általuk foglalkoztatott gyermekes szülőknek.
„Egyelőre nem tudjuk, honnan teremtjük elő az említett kifizetésekhez a szükséges forrásokat, így kénytelenek vagyunk újabb kompenzációról tárgyalni a pénzügyminisztériummal” – mondta Červenka, aki azt is elárulta, hogy néhány kisebb település egzisztenciális problémákkal küzd, mivel a folyószámláik csaknem teljesen üresek.
Ján Fenčák, a Falvak Kamarájának elnöke elismerte, hogy az 50 millió eurós pótlólagos finanszírozás valóban a segítségükre volt, ugyanakkor megerősítette kollégája szavait, „ha legalább nullával szeretnénk zárni az idei évet, további forrásokra lesz szükségük”. Fenčák szerint enélkül folyamatosan emelkedik majd azon önkormányzatok száma, akik csak fűtenek és világítanak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy bizonyos szolgáltatások megszűnnek, egyáltalán nem marad pénz a kultúrára, de a sporttevékenységek támogatására is kevesebb forrás jut.
Emiatt arra kérjük a kormány, hogy még idén, azaz 2024-ben találjanak pénzt
– fogalmazott a Falvak Kamarájának elnöke.
Elsőként konszolidáltak
Martin Chren, a Városok Kamarájának alelnöke egyértelműen jelezte, hogy a településvezetők nem siránkoznak és egyáltalán nem követelnek többet annál, ami nekik jár.
Mindössze arról van szó, hogy már most nincs miből elvenni. Nem tudjuk összébb húzni a nadrágszíjat anélkül, hogy a lakosokat alapvető szolgáltatásoktól fosztanánk meg. A kollégáim egyáltalán nem rémisztgetni szeretnének, amikor arról beszélnek, hogy mi mindent kell megszüntetni és bezárni. Csupán arra próbálnak rámutatni, hogy valóban nincs pénzük ezek üzemeltetésére
– foglalta össze Chren, aki szerint azért kerültek ilyen nehéz helyzetbe, mert ők kezdtek konszolidálni elsőként, amikor 3 éve „az akkori kormánypártok egyike, azért, hogy országszerte plakátkampányt indíthasson, hogy mekkora összeggel támogatta a családokat, nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat”.
A ZMOS alelnöke, a Városok Kamarájának elnöke, Branislav Tréger szerint Szlovákiában nem csak az anyagi forrásoknak, de a józan paraszti észnek is híján vagyunk.
„Ha ugyanis rendelkeznénk vele, akkor ezeket a problémákat könnyen meg tudnánk oldani. A kormánnyal karöltve képesek lennénk rendet tenni az ún. szürke zónákban, amelyek miatt az állam komoly adóbevételektől esik el” – magyarázta Tréger.
Az érdekvédelmi szervezet képviselői egyúttal arról tájékoztattak, hogy az önkormányzatok jelentős része költségvetési provizóriummal kezdi a következő évet, jelen állás szerint ugyanis képtelenek összeállítani a költségvetést. Ez egyrészt annak tudható be, hogy az állami büdzsé végleges összetételét egyelőre homály fedi, másrészt akkora a hiány, hogy fogalmuk sincs, miből finanszírozzák majd a kiadások egy részét.
Jozef Božik arra kérte a települések polgárait, hogy mielőtt felelősségre vonnák az adott város, esetleg falu vezetőjét az elkerülhetetlen áremelések miatt, tájékozódjanak a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból. Ezek ugyanis mindenkinek segíthetnek megérteni, miért van szükség a helyi adók és illetékek emelésére.
Elengedhetetlen a reform
Ahogy az Európai Unió tagállamai, így a különböző községek is eltérnek egymástól
– mutatott rá Božik, aki szerint a kormánynak ezt figyelembe kellene vennie, és ennek megfelelően segíteni az önkormányzatokat.
Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint nem odázható tovább az önkormányzati reform, így néhány hónap múlva bemutatják a módosítási javaslataikat, amiknek részét képezik a finanszírozással kapcsolatos változtatások is.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői egyúttal azt is jelezték, hogy 2025-ben gördülékenyebb kommunikációt, kisebb káoszt és nagyobb stabilitást várnának a kormánytól, ez ugyanis az önkormányzatok munkáját is megkönnyítené.
Mindez nyilván az önkormányzatoknak sem tetszik, sőt, úgy fest, nem is tudják kifizetni forrásaikból az egyszeri juttatást. A tanároknak ígért fizetésemelés térítését is problémásnak tartják.
Az önkormányzatokat Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke, Jozef Viskupič, a megyei önkormányzatokat tömörítő SK8 elnöke és Richard Rybníček, a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) elnöke képviselte.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
