Szlovákia már ez év július elején beavatkozott a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtt készülő perbe. A peres eljárás a Minority Safepack (MS) nevű polgári kezdeményezés beadványa alapján indult meg az Európai Bizottság ellen, mivel a Bizottság teljes mértékben elutasította a kezdeményezés javaslatait. Ezek lényege, hogy a kezdeményezést aláírásával támogató mintegy egymillió uniós polgár azt szerette volna elérni, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokkal ne csak az egyes tagországok foglalkozhassanak, tehát a kisebbségek jogállása ne csupán a tagországok hatáskörébe tartozzon, hanem uniós szinten is a jogalkotási folyamat része lehessen.
A Minority Safepack kezdeményezői nem hagyták annyiban a Bizottság elutasítását, és annak jogszerűségét megkérdőjelezve pert indítottak az Európai Bíróságon. Szlovákia szintén csatlakozott ehhez a perhez, annak ellenére, hogy ez semmilyen módon sem volt számára kötelező. Nagy meglepetésre viszont nem a nemzeti kisebbségek uniós jogait támogató Minority Safepack oldalán avatkozott be, hanem a perbe fogott Európai Bizottságot támogatja.
Ennek a beavatkozásnak több érdekessége is van, amelyet most röviden ismertetünk a ma7.sk olvasóival.
Az első érdekesség, hogy az Európai Unió Közlönyében idén június 7-én jelent meg a perrel kapcsolatos beadványról – keresetről szóló első hivatalos bejegyzés. Kilenc napon belül, június 16-án a pozsonyi külügyminisztérium már hivatalosan jelezte a formailag eljáró szlovák igazságügyi minisztérium felé, hogy kéri Szlovákia beavatkozását az ügybe, az alperes Európai Bizottság oldalán. Az igazságügyi minisztérium ennek alapján utasította szlovákiai képviselőjét, dr. Beatrix Rizziovát az Európai Bíróság előtt, hogy a beavatkozás igényét hivatalosan tegye meg a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság felé.
A ma7.sk portálnak nyilatkozó dr. Beatrix Rizziová elmondta, ilyenkor nincs mérlegelési lehetősége, az ő személye egy ügyvédhez hasonlatos, aki a megbízóját képviseli a bíróság előtt. Azt viszont megtudtuk, hogy a Bíróság még nem postázta az ügy tartalmi részére vonatkozó dokumentumokat, hivatalosan a mai napig csak az Uniós Közlönyben megjelent pár soros információ létezik.
Azaz, a pozsonyi külügyminisztérium „ránézésre”, a kereset áttanulmányozásának lehetősége nélkül is már biztos volt a dolgában, és tudta, hogy be akar avatkozni az ügybe.
A luxemburgi Európai Bíróságon levő forrásunk megerősítette, hogy a beavatkozási kérés Szlovákiából ez év július elején meg is érkezett a Bírósághoz. Ugyanezen forrásunk elmondta, hogy az egyik vagy a másik fél mellé felsorakozó – ahogy a szaknyelv használja: beavatkozó – országok listáját mindaddig nem hozzák hivatalosan nyilvánosságra, amíg a per első szóbeli tárgyalása meg nem történik. (Ez jövő év tavaszára várható.)
A lehangoló ügy, ha nevezhetjük ezt így, pikantériája, hogy Martin Klus, Szlovákia Külügyminisztériumának államtitkára nagy feltűnést keltő, megbékélési szándékát is kifejező kerekasztal-beszélgetésen vett részt Gombaszögön július 17-én, azaz akkor már tudott a kisebbségi beadvány elleni beavatkozásról.
Ez azért kelthet több olvasónkban is visszatetszést, mivel Gombaszögön óriási tapsot kapott és többen ugyancsak meghatódtak, amikor Klus államtitkár mély elnézését kérte mindazoktól, akiket a szlovákiai magyar kisebbséget biztonsági rizikónak nevező, illetve Dél-Oszétiához, Koszovóhoz és több, ehhez hasonló, villongásokkal terhelt térséghez hasonlító szavaival megsértett. A helyszínen levő Gyimesi György képviselő is azonnal elásta a csatabárdot, és közös fotón szorított kezet az államtitkárral, ezt azonban talán a magyar ügyekben magát láttató képviselő tapasztalatlanságának a számlájára írhatjuk.
Mindezek alapján kérdéssel fordultunk a külügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, mi motiválta a tárcát, hogy azonnal, szinte a kihirdetés napján ellenséges álláspontra helyezkedett a Minority Safepack peres beadványával kapcsolatban. Továbbá meg szeretnénk tudni, hogy a beadványról való döntés előtt kezdeményeztek-e konzultációt akár a Minority Safepack illetékeseivel, vagy legalább a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőivel?
Azt is megkérdeztük, nem tartotta-e volna szükségesnek a minisztérium, hogy a beavatkozás előtt legalább kommunikálja a kisebbségi közösségek felé abbéli szándékát, hogy a Minority Safepack ellen foglal majd állást a Bíróságon. Annál is inkább, mert a Minority Safepack kezdeményezést Szlovákiában 61 ezer polgár írta alá.
Amint kérdéseinkre válasz érkezik, azonnal tájékoztatjuk a ma7.sk portál olvasóit.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
