Szlovákia lehet az egyik legdrágább ország az EU-ban Balaskó Réka2025. 02. 27., cs – 10:23
Az áfa csökkentése a választott élelmiszerek esetében nem segített a lakosokon.
Szlovákiában az áfarendszer jelentős változásokon ment keresztül 2025 elején, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Az éttermekben fogyasztott ételekre kedvezményes, öt százalékos áfakulcs vonatkozik, míg az elvitelre vagy házhoz szállításra rendelt ételek esetében már tizenkilenc százalékos adót kell fizetni. Az italok áfája is emelkedett: az éttermekben felszolgált üdítők tíz százalékos helyett immár tizenkilenc százalékos kulccsal adóznak. Ezzel párhuzamosan az általános áfakulcs húsz százalékról huszonhárom százalékra nőtt, ami számos termék, például a mobiltelefonok drágulását eredményezte.
A szlovák gazdaságban 2025 januárjában az éves áramelkedés 4,1 százalékot ért el, amely az egyik legmagasabb az eurózónában, Horvátország után a második legnagyobb. Bár a kormány célja az alacsonyabb élelmiszerárak elérése volt, a valóságban az áfaemelések és egyéb új adók miatt az árak tovább emelkedtek. A hazai termékek, például a sertéshús vagy a friss pékáruk esetében az áfa öt százalékra csökkent, míg az importált termékek drágábbak lettek a magasabb, tizenkilenc százalékos adó miatt.
A változások között szerepel egy új adó is, amely az édesített üdítőitalokat literenként 0,15 euróval terheli. A szlovák kormány a reformokat az infláció elleni védekezésként mutatta be, de az új pénzügyi tranzakciós adó és az áfakulcsok növekedése miatt Szlovákia lehet az egyik legdrágább ország az Európai Unióban.
Januárban 2024 decemberéhez képest a fogyasztói árak havi szinten 1,7%-kal emelkedtek, ami az elmúlt két év legmagasabb havi növekedése.Az árak 12 iparágból 10-ben emelkedtek, a legnagyobb növekedés az alkoholos italok, dohányáruk (4,6%) és a közlekedési szolgáltatások (3,5%) területén volt tapasztalható.Lakhatási és közüzemi szolgáltatások: 1,3%-os növekedés (gáz, villamos energia, tüzelőanyagok akár 2%-kal drágultak).Élelmiszerek: Átlagosan 0,5%-os növekedés, de egyes termékek, például gyümölcsök 5,6%-kal, zöldségek 2,3%-kal drágultak.Üdítőitalok: Az új cukoradó miatt közel 12%-os emelkedés, az ásványvizek és gyümölcslevek 17%-kal lettek drágábbak.Alkoholtartalmú italok: A bor 13,3%-kal, a szeszes italok 7,1%-kal, a sör 5%-kal drágult.Közlekedés: Üzemanyag és szállítási költségek miatt 3,5%-os áremelkedés.Szolgáltatások: Szálláshelyek 2,5%-kal, postai szolgáltatások 14,5%-kal, távközlési szolgáltatások és oktatás 3,4%-kal drágultak. Az infláció várhatóan emelkedni fog
A januári infláció emelkedését többek között az általános forgalmi adó emelése okozta, amely az árak széleskörű növekedését eredményezte, különösen a szolgáltatások terén. Matej Horňák elemző szerint az áfaemelés hatása elsősorban a szolgáltatások árait pörgette fel, míg az áruk esetében az emelkedés nem volt teljes mértékben érezhető, mivel a gyártók és a kiskereskedők alacsonyabb haszonkulcsot alkalmaztak.
Horňák arra figyelmeztetett, hogy a jövőben várhatóan fokozódni fog az árak emelkedése, különösen az új tranzakciós adó bevezetésével, amely tovább növeli a költségeket.
Feltételezzük, hogy itt is fokozatos árkiigazítás következik be, ami a költségek további növekedésével együtt az elkövetkező hónapokban felfelé fogja nyomni az árakat
– tette hozzá.
Hasonló véleményen van Ľubomír Koršňák is, aki szerint a magasabb áfa hatása még a következő hónapokban is fokozódni fog, míg a szolgáltatások árai továbbra is az átlag felett emelkednek.
A kormány azonban az energiaárak növekedését igyekszik fékezni, ami segíthet mérsékelni az inflációs nyomást. Horňák rámutatott, hogy az energiaárak piacra szabott igazítása valószínűleg jövőre várható, a jelenlegi támogatási rendszerek pedig alacsonyabb szinten tartják az inflációt, bár ennek költségei az államkasszát terhelik.
Kapcsolódó cikkünk
Európa-szerte gyorsan ürülnek a tárolók, a gázkészlet jelentős megcsappanását pedig egyre több országban, köztük hazánkban is, komoly aggodalommal szemlélik. Míg 2025 elején az Európai Unió tagállamaiban található tartályok több mint 70 százalékig voltak feltöltve, addig a készlet mostanra 40 százalékra csökkent.
Általánosságban elmondható, hogy minden európai országban hasonló tendencia érvényesül, mivel a 2025-ös év első hónapjaiban beköszöntött hideg időjárás igencsak megdobta az unió tagállamainak gázfogyasztását. A Gas Infrastructure Europe adatai szerint a készletek tekintetében Portugália áll a legjobban, Horvátország azonban igen kedvezőtlen helyzetben van. Szlovákia tárolóinak feltöltöttsége nagyjából 46 százalékos, így középmezőnyben végeztünk. A szomszédaink közül Lengyelország (53 százalék) és Ausztria (51 százalék) teljesítenek jobban, mint mi, Magyarország (43 százalék) és Csehország (40 százalék) felkészültsége azonban alulmúlja Pozsonyét.
Hamarosan gondban lehetünk
A Gas Infrastructure Europe számaiból az is kiderül, hogy a tárolókban található gáz felhasználásának mértéke februárban rekordot döntött, az elmúlt négy évben nem volt példa hasonló mértékű fogyasztásra. Európa az aktuális fűtési szezon kezdete óta mintegy 55 milliárd köbméter gázt használt fel.
A csökkenő gáztartalék miatt a döntéshozókat is egyre inkább foglalkoztatják az energetikai kérdések. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy a hideg időjárás, a megújuló energiaforrások gyenge teljesítménye, valamint az ellátás miatt kialakult aggályok következtében az elmúlt hónapban 30 százalékkal emelkedtek a világpiaci árak, amelyek bizonyos napokon még az 58 eurót is túllépték megawattóránként.
Bár az aktuális fűtési szezon lassan a végéhez közeledik, a gyorsan ürülő tárolók, valamint a felvert árak nem sok jót vetítenek előre, mivel a kereskedők jellemzően a tavaszi, valamint a nyári időszakban töltik fel a tárolóikat, hiszen az árak ilyenkor jóval kedvezőbbek. Legalábbis eddig így volt.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány képviselői a korábbi kijelentéseik ellenére egyelőre kategorikusan cáfolják, hogy az Európai Unióból való kilépést fontolgatnák. A Szlovák Bankszövetség azonban tett róla, hogy a kérdés a későbbiekben se kerüljön újra napirendre. Legfrissebb elemzésükben ugyanis rámutattak, hogy a távozás komoly károkat okozna az ország gazdaságának.
Azóta, hogy Nagy-Britannia öt évvel ezelőtt távozott az Európai Unióból, időről időre számos uniós tagállamban lángol fel a vita, hogy érdemes lenne követni a britek példáját. Nem kellett sokáig várni, hogy ez a trend elérje Szlovákiát, az ügy pedig a hazai közbeszéd kiemelt témájává váljon. Mivel a felvetés igen nagy port kavart, a kormánypártok politikusai végül kénytelenek voltak meghátrálni és azt bizonygatni, hogy semmi ilyesmire nem készülnek. A Szlovák Bankszövetség azonban a biztonság kedvéért összegezte, milyen előnyök elvesztését kockáztatják Robert Fico (Smer) kabinetjének tagjai a felelőtlen kijelentéseikkel.
Előnyök túlsúlyban
Szlovákia uniós és euróövezeti tagságának köszönhetően javult az ország biztonsági helyzete, a polgárok élvezhetik a szabad mozgás minden előnyét, a gazdasági helyzet stabilizálódott, az életszínvonal pedig jelentősen emelkedett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a 2004-es csatlakozás óta eltelt 21 évben Pozsony több mint 24 milliárd eurót hívott le az uniós alapokból, amely hozzájárult az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy fejlesztéséhez, valamint az innovációk támogatásához
– mutat rá a bankárok elemzése.
Annak ellenére, hogy a kormány minden évben rengeteg pénzt önt az említett ágazatokba, Szlovákia mégis sereghajtónak bizonyul a nemzetközi összehasonlításokban. Ha az ország a kilépés mellett döntene és elesne ezektől a forrásoktól, a helyzet még tragikusabbá válna. A szakértők konkrét példával is szolgáltak. Az új turócszentmártoni kórház a becslések szerint 540 millió euróba kerül majd. Pozsony az elmúlt években olyan jelentős pénzcsomagokat kapott Brüsszelből, hogy az állam a teljes összegből akár 44 ilyen csúcskórházat is felhúzhatott volna.
Kapcsolódó cikkünk
A következő napokban több munkavállalót is kelletlen meglepetés érhet, amikor kézhez kapja a fizetését. Az év elején hatályba lépett változások ugyanis elkezdik kifejteni a hatásukat. A módosítások legnagyobb hátulütője, hogy éppen azoktól vesznek el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a plusz pénzre.
Januárban még úgy tűnt, hogy nagyjából 200 ezer munkavállalónak kétségkívül jó éve lesz, mivel a szokásos újévi emelésnek köszönhetően valamivel idén is többet keresnek majd.
A gyermekes szülők azonban vélhetően nem örülnek ennyire a 2025-ben életbe lépett változtatásoknak, nekik ugyanis komoly érvágást jelent, hogy lejárt az előző kormány családtámogatási csomagjának szavatossága, helyette pedig érvénybe lépett a jelenlegi kabinet konszolidációs csomagja.
Láthatatlan emelések
A februári fizetések jellemzően magasabbak, mint a januáriak, hiszen ilyenkor kezdik el kifejteni a hatásukat a változások. Ezúttal azonban alig érezhetőek a módosítások előnyei. A korábbi döntés értelmében a minimálbér 816 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkező munkavállalók nagyjából nettó 48 euróval kapnak többet. Az adó és az egyéb járulékok levonása után legfeljebb 663,50 euróból gazdálkodhatnak. A minimálbér emelése mindössze a lakosok 6 százalékát érinti, érdemes azonban megjegyezni, hogy az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék nagyságát is ebből az összegből számítják ki. Különösen kiugró emelésre tehát azok sem számíthatnak, akiket ezek az extra juttatások érintenek.
Ha a dolgozó nem mulasztotta el január végéig aláírni az adómentes rész igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, némi aprópénz ennek köszönhetően is ütheti a markát. Az adómentes rész lényegében csökkenti a munkavállaló adóalapját, így a befizetett jövedelemadó nagyságát is. A „kedvezmény” a létminimummal összhangban emelkedik. Mivel ez utóbbi az elmúlt hónapokban mindössze 1,9 százalékkal ment feljebb, az adómentes rész 8,49 euróval nőtt. A fizetési szalagon így körülbelül 1,70 euróval láthatnak majd többet az alkalmazottak.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Megvágott adóbónusz
A gyakorlatilag láthatatlan emeléseket a kormány a gyermekes szülőknek járó adóbónusz igen érezhető megcsonkolásával próbálta „ellensúlyozni”.
Az adóbónusz kifizetésének feltételei olyannyira kedvezően változtak, hogy a legtöbb munkavállaló jövedelme több tíz, esetenként pedig akár száz százalékkal csökken.
Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében a leglátványosabb a spórolás, az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. Akik pedig felnőtt korú egyetemistákat nevelnek, búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
A leglényegesebb újdonság mégis az, hogy míg az alacsonyabb jövedelműek, valamint a vállalkozók továbbra is jogosultak lesznek a bónusz teljes összegére, a jobban kereső szülők esetében még a csökkentett támogatás összegét is mérsékelik. Az adóbónusz „megvágására” már bruttó 2 500 eurós bevételnél érdemes készülni, ha a szülő bruttó keresete meghaladja a 3 500 eurót, akkor pedig teljesen elesik a támogatástól.
Lehet trükközni
Bár a helyzet alakulása elsőre kifejezetten negatívnak tűnik, az adószakértők a közelmúltban kinyitottak bizonyos kiskapukat, amik hozzájárulhatnak a szülők bevételeinek növeléséhez.
A családoknak jól meg kell fontolniuk, hogy az anya, esetleg az apa igényelje az adóbónuszt. Az ideális jövedelmi tartomány bruttó 1000–2000 euró között mozog
– mutatott rá Jozef Mihál egykori munkaügyi miniszter, aki szerint a fizetés nagyságának maximalizálása érdekében a legfontosabb az, hogy az alacsonyabb munkabérrel rendelkező fél igényelje a bónusz folyósítását.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Sajátos megítélés
Annak ellenére, hogy Robert Fico negyedik kabinetjének konszolidációs törekvéseit a polgárok mostanra a saját pénztárcájukon is érzik, a lakosok egy része igen sajátosan értékeli a nagy állami spórolás lebonyolítását, derül ki az Ipsos ügynökség legfrissebb felmérésből, ami a Denník N megbízásából készült. Bár a megkérdezettek 80 százaléka aggodalommal szemléli a hazai gazdasági helyzet alakulását, főként az ellenzék választói értékelik negatívan a kormány „drágaságát”. Ezzel szemben a koalíciós trió támogatói meg vannak róla győződve, hogy a politikusok ígéreteinek megfelelően, csökkent bizonyos termékek ára.
Az uniós hozzájárulás jelentősége azonban egy másik szemszögből is megközelíthető.
„Ha az elmúlt években folyósított összeget leosztjuk, majd egy-egy lakos szempontjából vizsgáljuk, akkor kimondhatjuk, hogy fejenként 4500 euróról van szó, ami havi lebontásban egyénenként legalább 20 eurót jelent” – magyarázta Daniel Kollár, a Szlovák Bankszövetség elnöke, aki arra is rámutatott, hogy Brüsszelnek köszönhetően ezzel a 20 euróval minden hónapban több pénz marad a polgárok tárcájában. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az uniós alapokból kivitelezett projektek finanszírozására nem az államnak kell előteremtenie a forrásokat, amiket egyébként a lakosoktól szednének be különböző adók és illetékek formájában.
Súlyos következmények
„Az uniós struktúrákból való esetleges kilépés különösen komoly károkat okozna az ország gazdaságának. Szlovákiának az Európai Unió mellett a nem uniós tagállamokkal is új szerződéseket kellene kötnie. Ezek a megállapodások pedig feltehetően sokkal hátrányosabban érintenék az országot, mint a jelenleg érvényben lévő paktumok. Arról nem is beszélve, hogy a vámok és egyéb akadályok újbóli bevezetésével is meg kellene birkóznunk” – figyelmeztetnek a bankszektor képviselői. Szlovákia azonban még a briteknél is bonyolultabb helyzetben találná magát.
Ha Pozsony kilépne az Európai Unióból, akkor egyúttal az euróövezetből is távozna, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy újra saját fizetőeszközt kellene bevezetni. Egy ilyen kényszerből hozott döntés pedig az unió támogatása nélkül akár rosszul is elsülhet. A legsötétebb forgatókönyv szerint csökkenhetnének a reálbérek, emelkedne az elbocsátások száma, de a lakosok életszínvonala is zuhanni kezdene.
Ennek fényében a Szlovák Bankszövetség arra kéri az ország döntéshozóit, hogy addig ne folytassanak nyilvános vitát az EU-ból való kilépésről, amíg nem ismerik az összes tényt, valamint nincsenek tisztában a lehetséges következményekkel
– zárta Daniel Kollár.
A gazdasági növekedésnek is búcsút mondhatnánk
Az Európai Unió nélkül a gazdasági növekedés terén sem teljesítene túl jól az ország. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb becslése szerint 2024 végén is sikerült fenntartani a pozitív trendet, a gazdaság 1,8 százalékos növekedést produkált.
A bruttó hazai termék (GDP) 2024 negyedik negyedévében 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme egyébként gyorsabb volt, mint az előző negyedévben.
Moszkva a megoldás?
Az aktuális helyzet fényében a szlovák politikusok egy része máris az orosz gázimport újbóli fellendítését emlegeti. Legutóbb a köztársasági elnök, Peter Pellegrini nyitotta meg a kérdést a közmédia Szombati párbeszédek című műsorában. Pellegrini úgy véli, ha megegyezés születik az ukrajnai tűzszünetről, Brüsszelnek át kellene értékelnie, hogy újra orosz gázt vásároljon.
Alternatív forrásokat találni könnyű, de egyáltalán nem lényegtelen, hogy a nyersanyagért 9 eurót, vagy esetleg 60 eurót fizetünk
– közölte az államfő, aki szerint „az ipar és az emberek egyaránt olcsó energiát követelnek”.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg az európai országok többsége a háború kitörését követően teljesen megszabadult, esetleg csökkentette az orosz gáztól és olajtól való függését, Szlovákia még három évvel az orosz agresszió kezdete után is Moszkvából származó nyersanyagokból fedi le a fogyasztás döntő többségét. Annak ellenére, hogy a Szlovák Gázművek (SPP) azt állítja, rendelkezik diverzifikációs szerződésekkel, így az orosz szállítmányok kiesése esetén más forrásból is képesek gázt vásárolni, eddig egyetlen ilyen megegyezést sem érvényesítettek. A vállalat közleménye szerint még a tranzit kapcsán felmerült nehézségek ellenére is az orosz Gazprommal kötött szerződés a legelőnyösebb.
Felmondhatnánk (a szerződést – a szerk. megj.), de nem tesszük meg
– szögezte le Vojtech Ferencz, az SPP vezetője, aki döntésüket azzal indokolta, hogy a dokumentumban szereplő gázár és tranzitdíj rendkívül kedvező. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a hazai fogyasztói árakat még az orosz nyersanyag sem segít alacsonyan tartani. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a múlt év első felében az európai átlaghoz viszonyítva Szlovákiában árai voltak a hetedik legmagasabbak. Ha ehhez az adókat és egyéb díjakat is hozzávesszük, Pozsony a cseppet sem előkelő harmadik helyen végzett.
Az olcsó gázt mindössze a szlovákiai háztartások élvezik. A kedvezőnek mondható hazai árak azonban nem annak köszönhetőek, hogy az orosz gáz olyan olcsó lenne, a kormány energiatámogatása teremtett kedvező feltételeket.
Kapcsolódó cikkünk
A földgáz világpiaci ára az elmúlt hónapokban kétéves csúcsra emelkedett, az előrejelzések pedig a jövőt illetően sem túl optimisták. Amennyiben a következő időszakban nem kerül sor egy váratlan, pozitív fordulatra, a kormány hamarosan képtelen lesz finanszírozni a lakossági energiasegélyt. Ha ez megtörténik, a gázárak már 2026-ban ugrásszerűen növekedhetnek.
Az elemzők egy ideje már arra figyelmeztetnek, hogy a kormány az energiasegély folyósításával mindössze az elkerülhetetlent próbálja odázni, mivel előbb-utóbb búcsút kell mondaniuk ennek a népszerű, de igen költséges támogatási formának. Ha ez megtörténik, a háztartások rövid időn belül nagy bajba kerülhetnek.
Mesterséges árak
Annak ellenére, hogy a világpiacon az orosz-ukrán háború kitörése óta tapasztalhatóak kilengések, az ország lakosai ezeket eddig szinte egyáltalán nem érezték. Mindez annak tudható be, hogy a kormány mostanra évek óta mesterségesen alacsonyan tartja az energiaárakat. Ezt a technikát azonban nem alkalmazhatják a végtelenségig, mivel az elszabadult államháztartási hiány, valamint a megszorító intézkedések, amikkel éppen a deficitet szeretnék némiképp mérsékelni, éles ellentétben állnak az egyáltalán nem célzott, mindenkinek járó támogatással.
Tavaly és idén 1,5 milliárd eurót költöttünk a segély folyósítására. A következő két évben pedig újabb egymilliárd euróra lesz szükség. Az, hogy képtelenek vagyunk alkalmazkodni a magasabb világpiaci árakhoz, több mint 2,5 milliárddal növeli Szlovákia adósságát
– mutatott rá Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) tagja.
Az energetikai szakértők emiatt korábban már többször is jelezték, hogy a kabinetnek rá kellene bólintania a háztartások költségeinek fokozatos emelésére. A kormányfő, Robert Fico (Smer) és miniszterei eddig minden tanácsot figyelmen kívül hagytak, hamarosan azonban válaszút elé érkeznek. Vagy hagyják, hogy az árak az egekbe szökjenek, vagy előteremtik a Šuster által említett egymilliárdot a támogatás folyósítására. Ha a segély kivezetése mellett döntenek, akkor a háztartások jövőre 47 százalékos drágulással számolhatnak.
Kapcsolódó cikkünk
A teljes értékű 13. nyugdíj tavaly decemberben debütált, a munkaügyi tárca vezetője pedig alig néhány hónappal az első kifizetést követően máris bejelentette, idén mekkora összegre számíthatnak az érintettek. A jogosultak többségének ezúttal is van oka az örömre, néhányan azonban szerényebb támogatásra számíthatnak.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még tavaly áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
Az aktuális számok
A munkaügyi tárca vezetője még tavaly jelezte, úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Bár ez az összeg becsléseken alapult, Erik Tomáš „számításai” és a valóság között végül 11 eurós különbség látható.
Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 667, 30 euróra számíthatnak. Az érintettek így a tavalyi 606,30 eurós összeghez viszonyítva 61 eurós emelést könyvelhetnek el. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 548, 50 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 301,40 euró jár. Akiket az állam özvegyivel támogat, gyakorlatilag nem is érzik majd az emelést, hiszen mindössze 10 centtel kapnak többet, nekik egészen pontosan 300,10 euró jár majd. Az árvasági juttatás esetén azonban egyáltalán nem kerül sor emelésre, marad a tavalyi 300 euró.
Ha ezt az összeg lebontanánk 12 hónapra, akár azt is mondhatnánk, hogy mindenki, akinek öregségi nyugdíjat folyósítanak, havonta 55 euróval többet kap
– magyarázta a miniszter, aki azt is közölte, a bőkezű juttatás 911 millió euróba kerül majd az államnak.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Ez a pénzcsomag első hallásra tetemesnek tűnhet, ami igaz is
– ismerte be Erik Tomáš, aki azzal próbálta elvenni saját kijelentésének élét, hogy megjegyezte, a korábbi, szinte értékelhetetlen összegű 13. nyugdíj 300 millió euróba fájt. A miniszter szerint érdemes megjegyezni, hogy „a fogyasztás meglódulása révén 100 millió euró rögtön vissza is kerül a kasszába, így egyáltalán nem lesz gond”.
Biztos vagyok benne, ha kormányváltásra kerül sor, az idősek azonnal búcsút mondhatnak a 13. nyugdíjnak
– jelentette ki Tomáš, ezzel igazolva, hogy a Hlas hétfőre időzített bejelentése egyfajta felkészülés arra, ha a koalíciós partnerek nem jutnak kompromisszumra, a kormányfő, Robert Fico pedig az előrehozott választások kihirdetése mellett dönt.
A Szociális Biztosító hiánya azonban eleve tetemes, ezt pedig az Erik Tomáš által sorolt kampányszlogenek sem tudták elkendőzni. A tárcavezető azonban azt állítja, a körülmények ellenére is kézben tartja az ügyet, így senkinek nem kell attól tartania, hogy nem kapja kézhez a neki járó összeget.
Kapcsolódó cikkünk
Máris látszódnak a kormány adakozásának eredményei. A bőkezű nyugdíjintézkedések következtében a juttatást folyósító Szociális Biztosító igen tetemes, hárommilliárdos mínuszban zárt. Hiába tehát az államháztartás állapotát javítani hivatott konszolidációs csomag, ha a kabinet népszerűségnövelő döntései jóval többe fájnak, mint amennyit a megszorítások és adóemelések hoznak a konyhára.
Alapjaiban rengeti meg a Szociális Biztosító költségvetését a legerősebb kormánypárt, a Smer – és a Hlas – zászlóshajójának is nevezett 13. nyugdíj kifizetése. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ugrásszerűen növekedett azon polgárok száma, akik a korkedvezményes nyugdíj mellett tették le a voksukat, akkor akár azt is mondhatnánk, megszületett a katasztrófa tökéletes receptje. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy míg a kormány körülbelül 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a konszolidációs csomag intézkedéseitől, addig egy ennél valamivel nagyobb, 3 milliárd eurós összeggel lesznek kénytelenek támogatni a Szociális Biztosítót. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ekkora hiánnyal zárták a legutóbbi időszakot.
Voltak jelek
A friss hírek vélhetően Robert Fico negyedik kabinetjének egyik tagját sem lepték meg, mivel tavaly decemberben, amikor a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) bejelentette, hogy megkezdték a teljes értékű 13. nyugdíjak kifizetését, elismerte, meg kellett harcolnia az államkincstár őrével. Ladislav Kamenický (Smer) ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy az elfogadott intézkedés teljesítése érdekében egy kifejezetten tetemes pénzcsomagot kellett felszabadítania.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
A Szociális Biztosító amiatt került nehéz helyzetbe, mivel mindössze visszaosztják az aktív munkavállalók levonásaiból származó járulékokat a juttatásra jogosultak között. A produktív korban lévő polgárok száma azonban folyamatosan csökken, a nyugdíjasok száma pedig ezzel egy időben kifejezetten nagy léptékben emelkedik, ami a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a biztosító rendelkezésére álló források egyszerűen nem fedezik a kiadásokat. A munkaügyi tárca korábbi vezetője, Jozef Mihál ezzel kapcsolatban elsősorban azt hangsúlyozta, a nyugdíjakra nagyjából egymilliárd euró megy el havonta, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy „a nyugdíjasaink három havi juttatását hitelből finanszírozzuk”.
Emiatt a hiány alakulása évek óta emelkedő tendenciát mutat, a Szociális Biztosító gazdálkodása pedig várhatóan a jövőben sem javul majd, így a kormány egyre nagyobb pénzinjekciókkal lesz kénytelen segíteni a biztosítót. A szakértők emiatt ismét elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a kabinet nyugdíjpolitikája teljességgel fenntarthatatlan.
A továbbiakban is türelmesen kell magyaráznunk, hogy ez nem mehet így tovább
– mutatott rá Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) tagja.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évet köszöntöttünk, hiszen 2025. január 1-jén életbe lépett a kormány konszolidációs csomagja. Mivel az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, így az elszabadult deficit mérséklése érdekében hozott intézkedések árát elsősorban a lakosok fizetik meg.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett konszolidációs csomag 17 megszorító intézkedést tartalmaz, amelyek többsége gyakorlatilag már a mindennapi életünk része.
Új áfakulcsok
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni az államkincstár őrének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”. A döntés értelmében az általános forgalmi adó alapkulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett, így a termékek egy részéért 2025-ben valamivel többet fizetünk. Akad azonban néhány kivétel.
Jó hír, hogy az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek adóterheit az eddigi 10-ről 5 százalékra mérsékelték. Ugyancsak csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre, folyóiratokra és magazinokra, de az éttermek, a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is alacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szabott ki a kormány.
Csökkenő adóbónusz
A polgárokat érintő változások közül érdemes még megemlíteni, hogy jelentősen módosulnak a gyermekes szülők által nagy segítségként értékelt adóbónusz kifizetésének feltételei. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. A felnőtt korú egyetemisták szülei pedig búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
Ami pedig a családi pótlékot illeti, ezen juttatás összege nem emelkedik, az érintettek idén is 60 euróra számíthatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évnek nézünk elébe, hiszen januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja. Hogyan tegyünk rendet a pénzügyeinkben, hogy a lehetőségekhez mérten kevéssé érezzük meg a megszorítások hatásait? Baráth Kinga pénzügyi szakértőt Tilajcsík Dóra kérdezte.
A kormány konszolidációs csomagjának fő ismérve, hogy az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, a megszorítások árát így elsősorban az ország lakosai fizetik meg.
Mennyi pénzt vesz ki az emberek zsebéből a konszolidáció?Melyek azok az intézkedések, amelyeken keresztül a háztartások valóban megfizetik a megszorítások árát?Hogyan csattannak a lakosokon azok az intézkedések, amik elsősorban nem őket érintik?Milyen anyagi helyzetben vágnak neki a polgárok az előttük álló, megszorításokban gazdag új évnek?Hogyan tegyünk rendet a családi költségvetésben, mielőtt életbe lép a konszolidációs csomag?Hogy vághatjuk vissza a lehető legkönnyebben a kiadásainkat?Milyen módszerekkel érdemes megtakarítást építeni? Eltörölt szülői nyugdíj
A gyermekes háztartások mellett a nyugdíjasok is megérzik a spórolást. A Smer egyik zászlóshajójának nevezett intézkedés, a 13. nyugdíj továbbra is érvényben marad, Ficóéknak azonban elmondásuk szerint áldozatot kellett hozniuk a kifizetése érdekében. A kormány végül a szülői bónusz eltörlése mellett döntött. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. A juttatás megszüntetése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csak átalakul. A gyermekek a jövőben adójuk 2 százalékával segíthetik a szüleiket. A bökkenő csupán az, hogy az idősek így elesnek a korábbi támogatás 90 százalékától, a kifizetésre pedig leghamarabb 2026-ban számíthatnak.
Különbségek a vállalkozók és a cégek között
A kormány próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. A kisvállalatok 10 százalék, az önfoglalkoztatók pedig 15 százalék jövedelemadót fizetnek majd idén. Ezzel szemben a nagyvállalatokat a régió legmagasabb társasági adójával sújtják.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk, mire számíthat.
Mivel az új év első napján általában módosul a egészségbiztosítónak fizetett díj összege, valamint a minimális és maximális adóalap is, így azon juttatások nagysága is változik, amiket ez alapján számol ki a Szociális Biztosító. Emelkedik például a táppénz, az anyasági, valamint apasági támogatás összege, de jobban járnak a várandós kismamák és azok is, akik valamelyik szerettüket ápolják.
A napi kivetési alap a 2024-ben érvényes maximumról, 85,7425 euróról 2025-ben legfeljebb 94,0274 euróra módosult. A biztosítási díj minimális kivetési alapja pedig 23,8334 euróra változik.
Mire számíthatunk munkaképtelenség esetén?
A dolgozók többsége nem szívesen megy betegszabadságra, hiszen ebben az esetben elesnek a munkabérük egy részétől. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az érintett a munkaképtelenség idején a napi kivetési alap bizonyos százalékát, az első három napban 25, a negyedik naptól 55 százalékát kapja csak kézhez. Bár továbbra sem éri majd meg sokat hiányozni a munkahelyünkről, 2025-ben már valamivel több támogatásra számíthatunk, ha ágynak esünk. Az egy évvel ezelőtt érvényes havi 47 euró idén 52-re lesz, ami annyit jelent, hogy egy 30 napos hónap végén maximum 1551 eurót kapunk a biztosítótól.
Mennyivel kapnak többet az anyukák?
Az anyasági támogatás nagyságát ugyancsak a napi kivetési alap segítségével határozzák meg. A munkavállalók esetében ez a bruttó bérük, amelyből társadalombiztosítási járulékot fizetnek, az önfoglalkoztatóknál pedig az az alap, amelyből kiszámolják az általuk fizetett járulék nagyságát. A juttatást a kivetési alap 75 százalékában határozták meg, és 34-43 hétig folyósítják.
Mivel a támogatás nagysága ebben az esetben is emelkedett, a gyermekéről gondoskodó anya naponta legfeljebb 70 euró kaphat, ami egy 31 napos hónap végére elérheti a 2 186,20 eurót is. Azonban ahhoz, hogy az édesanya hozzájuthasson ehhez a maximális összeghez, a korábbi havi keresetének legalább 2 860 euró körül kellene mozognia.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az anyasági támogatást kizárólag azoknak folyósítják, akik a gyermek születése előtti két évben legalább 270 napig rendelkeztek társadalombiztosítással. Egy tavaly életbe lépett módosításnak köszönhetően azonban már a középiskolás és egyetemen tanuló anyák is igényelhetik a juttatást.
Az apák is jobban járnak
Egy 2022-es változtatás révén már az újdonsült apukák is lehetőséget kapnak, hogy két teljes hetet otthon töltsenek kicsi gyermekükkel. A 14 napos apasági szabadság idején az érintetteknek nem a munkaadójuk fizet bérpótlékot, hanem az anyukákhoz hasonlóan a Szociális Biztosítótól kapnak támogatást, amely nagyságát az anyaságihoz hasonlóan határozzák meg. Az idei emelésnek köszönhetően az apukák a két hét leteltével legfeljebb 987,30 euróra számíthatnak (a napi kivetési alap 75 százaléka x 14 nap).
Már a kismamák is több pénzből gazdálkodhatnak
A Matovič-kormány korábbi döntése értelmében a kismamák a várandósságuk 13. hetétől a szülésig terhességi támogatásban részesülhetnek, amit a napi kivetési alap 15 százalékában határoztak meg. A juttatás célja, hogy az állam némiképp kompenzálja a gyermekvárással járó többletköltségeket. A várandós hölgyek 2025-től napi 14 euróra jogosultak, így egy 31 napos hónap esetében akár 437,30 eurót is kaphatnak a Szociális Biztosítótól.
A 270 napos társadalombiztosítási kitétel ebben az esetben érvényes, de az igénylőnek az elmúlt 5 évben a Szociális Biztosítóval szemben sem lehet 5 eurónál nagyobb hátraléka.
A tanulmányaikat végző leendő anyukák ún. terhességi ösztöndíjat igényelhetnek, amely összege 200 euró. Ezt azonban nem a Szociális Biztosító, hanem az a közép- vagy főiskola folyósítja, ahol a váradós hölgy tanul.
Magasabb ápolási támogatás
A szerettükről gondoskodó személyek idén naponta legfeljebb 51 euróra számíthatnak. A juttatást a Szociális Biztosító fizeti maximum 14 napra, az összege pedig nem haladja meg a 724,10 eurót. Hosszabb távú betegség esetén akár 90 napig is igényelhető a támogatás, amely összege egy 31 napos hónap esetében legfeljebb 1603,20 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány áldását adta a szociális ellátásról szóló törvény módosítására. A javaslat bemutatása után azonban többen is aggodalmuknak adtak hangot, mert úgy tűnt, fogyatékkal élők egész csoportjai eshetnek el a támogatástól. A munkaügyi miniszter most tiszta vizet öntött a pohárba, mire számíthatnak a jövőben az egészségkárosult polgárok.
Miért szemlélték aggodalommal a készülő módosítást az egészségkárosultak érdekvédelmi szervezetei;Hogyan oszlatta el a reformmal kapcsolatos ellenérzéseket a munkaügyi miniszter;Mik a módosítás legnagyobb előnyei;
Az elmúlt években számtalan kritika érte az államot a szociális juttatások elbírálási rendszerének működésképtelensége miatt. Az akadozó döntéshozatal következtében néhányan akár egy teljes évet is vártak rá, hogy megítéljék számukra az egyébként jogosan kérvényezett pénzügyi hozzájárulást, egészségügyi segédeszközöket. A tökéletlenségek kiküszöbölése érdekében a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az előző kabinet által előkészített alapokra hivatkozva egyfajta forradalmat hirdetett. A törvénymódosítási javaslat első verziójának bemutatása azonban lázadást eredményezett.
Tökéletlen tervezet
A munkaügyi minisztérium műhelyéből származó módosítás fő célja, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék az értékelési rendszert, ami alapján meghatározzák a polgárok egészségi állapotát, valamint szociális szükségleteit. Ezt egyebek mellett a bürokratikus kötelezettségek csökkentésével szeretnék elérni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben az értékelést nem több különböző szerv, hanem a munka-, szociális és családügyi hivatalok végzik majd egy egységes módszertan alapján. Egy-egy személy kérvényét tehát több különböző szempont alapján, egyszerre értékelik.
Az új rendszer az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott WHODAS módszeren alapul, amely értelmében a munkaügyi minisztérium által folyósított támogatásokat a jövőben nem konkrét diagnózishoz kötik, a fizikai vagy mentális funkciócsökkenés kompenzálására szolgálnak majd.
Abban minden érintett fél egyetért, hogy óriási szükség van a reformra, a hatékonyságot elősegítő változásokat pedig kivétel nélkül mindenki üdvözli. Akadnak azonban olyan pontok, amik miatt az érdekvédelmi szervezetek megkongatták a vészharangot. A tárcaközi véleményezési eljárás végeztével ugyanis attól tartottak, ha az általuk is kommentált változat kerül elfogadásra, akkor több olyan családra nézve is negatív következménnyel járhat, amely valamelyik tagja fogyatékkal él.
Annak ellenére, hogy korábban rámutattunk, a szabályozás nem lehet rosszabb a jelenleg érvényben lévőnél, mégis reális esély van rá, hogy bizonyos diagnózisokról teljesen megfeledkeznek
– mutatott rá Zuzana Stavrovská betegjogi biztos, aki elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a különböző intoleranciákban szenvedők évente több száz eurótól eshetnek el, de egyes autisták, az Asperger-szindrómás betegek és a pszichiátriai páciensek is kieshetnek a rendszerből.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a politikai spektrum egy része is igyekezett nyomást gyakorolni a tervezet kidolgozóira.
Ha az értékelési rendszer reformját a minisztérium által közzétett formában hagyják jóvá, mindenki irigykedni fog ránk, ugyanis a csodás gyógyulások országa leszünk
– jelentette ki Jana Žitňanská (Demokraták), aki korábban a szlovákiai és az európai parlamentben is tevékenykedett.
Nincs ok az aggodalomra
A munkaügyi minisztérium a kritikára reagálva jelezte, hogy a reformtervezetet egy 30 szakértőből álló munkacsoporttal közösen dolgozták ki, így a végleges verzióban az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek is helyet kaptak.
Egyetlen diagnózis sem esik ki a rendszerből, így az érintetteknek a továbbiakban is folyósítjuk a már megítélt kompenzációs támogatásokat
– közölte a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš külön kiemelve, hogy az olyan diagnózisok, mint az autizmus, az Asperger-szindróma vagy a glutén intolerancia, továbbra is érvényben maradnak.
Hatékonyabb értékelés
A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter arról is szót ejtett, hogyan zajlik majd a jövőben az értékelési eljárás.
„A jövőben az értékelés minden részét »egy fedél alatt« végezzük. Először egy orvosi, majd egy szociális ellenőrzésre kerül sor. A szakorvos az egészségügyi állapotot értékeli, a szociális munkás pedig megállapítja, milyenek az érintett személy életkörülményei. Az együttes értékelés legnagyobb előnye, hogy egyszerűbb esetekben a kérvényező azonnal tudni fogja milyen kompenzációs támogatásokra és szociális juttatásokra jogosult, de bonyolultabb helyzetben is legfeljebb 60 napon belül választ kap” – magyarázta Tomáš, aki egyúttal azt is jelezte, a hatékonyság növelése érdekében a vizsgálatot végző orvosok számát 100, a szociális munkásokét pedig 140 fővel növelik.
Mivel a kormány már zöld utat adott a reformnak, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A kabinet gyorsított eljárást szorgalmaz, így a honatyák még az év vége előtt áldásukat adhatják a módosításra. A változások 2025. szeptemberében lépnek érvénybe, így a munka-, szociális és családügyi hivataloknak 9 hónap áll a rendelkezésére, hogy mindent előkészítsenek.
Nem lesz egyszerű megoldást találni
A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy nem létezik olyan megoldás, amely egyik napról a másikra kihúzhatja a gödörből a Szociális Biztosítót. Sokkal inkább rendszerszintű megoldásokra lenne szükség, ezek többsége azonban köszönőviszonyban sincs a jelenlegi kabinet politikájával. Megoldás lenne például a nyugdíjak és egyéb szociális juttatások csökkentése, de felmerülhet az adók és járulékok további emelése is. Ez utóbbit vélhetően nem ússzák meg a polgárok, hiszen Robert Fico és miniszterei a következő években újabb konszolidációs csomagot lesznek kénytelenek összeállítani, ha valóban meg szeretnék úszni, hogy az államháztartási hiány a továbbiakban is meredeken emelkedjen.
A Szociális Biztosító helyzetét némiképp korrigálná, ha a kabinet folytatná a korábban megkezdett irányt, és tovább csökkentenék a befizetések nagyságát a második pillérbe. Ezt az összeget azonban a jövő nyugdíjasaitól vennék el, akik napjaink fenntarthatatlan nyugdíjrendszere miatt elve nehéz helyzetben lesznek.
A 13. nyugdíj folyósítása ezúttal is automatikus lesz, a juttatást egyetlen érintettnek sem kell kérvényeznie. A kifizetésre a megszokott módon decemberben kerül majd sor.
Akadnak kivételek
A 13. nyugdíj teljes összege azonban nem jár mindenkinek. Egy tavaly elfogadott módosítás értelmében, ha valaki az aktív évei többségét külföldön töltötte, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgozott, alacsonyabb juttatásra számíthat. A nekik járó nyugdíj nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš korábban már többször is jelezte, fiókjában ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ezúttal azonban azt is leszögezte, mindössze napok, hetek kérdése, hogy bemutassa a javaslatát. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány az elmúlt időszakban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos módosítást hagyott jóvá, egyúttal bejelentették a reformok sora még nem ért véget. A miniszterek tervei között ugyanis szerepelt a nyugdíjrendszer egyik fájó tökéletlenségének kiküszöbölése is. Mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a hibajavítás nem megy majd olyan gyorsan és könnyen, ahogy azt tervezték.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az elmúlt hónapokban többször is azt hangsúlyozta, hogy egy olyan módosítás előkészítésén dolgoznak, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
Fókuszban az anyák
Tomáš maga is elismerte, hogy a döntéshozók hosszú ideig figyelmen kívül hagyták az anyákat, az érdektelenség pedig nem folytatódhat tovább, mivel már napjainkban is gyermekes nők százezrei kapnak csökkentett összegű nyugdíjat. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizette helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg, ez pedig évekkel később jelentős visszaesést eredményez.
Az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. A tárcavezető szerint a szemléletváltás nem csak a jövőre vonatkozna, visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
Kísértő múlt
Tomášt gyorsan utol is érték az ígéretei, rögtön az új esztendő első sajtótájékoztatóján neki szegezték a kérdést, hogy áll a szóban forgó módosítás előkészítése.
A javaslat a fiókban pihen. Sőt, ha őszinte akarok lenni, már tavaly összeállítottuk
– közölte a munkaügyi miniszter, aki végül azt is beismerte, hogy a kész tényként közölt tervet korábban anélkül tárta a nyilvánosság elé, hogy megszerezte volna a jóváhagyásához szükséges politikai támogatást.
Mivel a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a reform nemcsak csúszik, de az elfogadása akár kútba is eshet, így a tárcavezető ezúttal is csak fogadkozni tudott.
„Hamarosan megkezdem a tárgyalásokat a koalíciós partnerekkel és az ellenzék képviselőivel” – jelezte Tomáš, aki abban bízik, hogy a 150 főt számláló parlamentben végül sikerül elég képviselőt összekaparnia, hogy véget vessen az anyák hátrányos megkülönböztetésének.
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt években tapasztalható, viszonylag bőkezű valorizációhoz képest idén jóval szerényebb mértékű emelésre számíthatnak a nyugdíjasok. A kormány döntése értelmében a szülői bónusznak is kénytelenek búcsút inteni, ami többeknek szép summát hozott a konyhára. Az extra juttatások kapcsán azonban van ok az örömre. Mire számíthatnak az idősek 2025-ben? Összegezzük.
Ahogy az általában lenni szokott, az új év beköszöntével ezúttal is automatikusan emelkedik az idősek nyugdíja. A valorizációt nem kell kérvényezni, a Szociális Biztosító automatikusan átszámolja a járandóság nagyságát, az új összegről pedig határozatban értesíti az érintetteket. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a nyugdíjasok már a januári kifizetés alkalmával a megemelt summát kapják kézhez.
Mennyi az annyi?
A vonatkozó törvény értelmében az emelés nagyságát az ún. nyugdíjas-infláció alapján határozzák meg. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az előző esztendő első kilenc hónapjában tapasztalható árvágtát veszik alapul a valorizáció mértékének meghatározásakor. Mivel a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjas-infláció 2024 ide vágó időszakában 2,1 százalékos volt, így idén a járandóság is ennyivel emelkedik. Az elmúlt évekhez képest ebben az esetben csekély növekedésről van szó, 2024-ben ugyanis 3,6 százalékkal, 2023-ban pedig összesen 22,4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
A minimálnyugdíjak más ütemben emelkednek
A minimálnyugdíjak valorizációja egy külön rendszer alapján történik. Ebben az esetben ugyanis az eredetileg kiszámolt nyugdíj összegét növelik. Amennyiben az még az emelés után sem éri el a törvényben foglalt minimálnyugdíj nagyságát, a Szociális Biztosító a jogszabályok betartása érdekében kiegészíti azt.
A minimálnyugdíj törvényben foglalt összegét a 2025. január 1-jén életbe lépett módosítás értelmében annak megfelelően határozzák meg, hogy az érintett hány olyan évet tud felmutatni, amit nyugdíjbiztosítási kötelékben töltött. Az a nyugdíjas, aki legalább 30 évvel rendelkezik, 397,30 euróra számíthat, az összeg 40 esztendő után 467,20 euróra emelkedik.
Kapcsolódó cikkünk
A hazai nyugdíjasok 24,7 százaléka kénytelen munkát vállalni azután is, hogy már kapja az öregségi nyugdíjat – derült ki az Eurostat legújabb elemzéséből. A megkérdezettek jelentős része azt vallotta, az anyagi helyzete miatt kényszerül rá arra, hogy továbbra is dolgozzon.
Az elemzés készítői elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az Európai Unió lakossága mekkora arányban vállal munkát azután is, hogy már elérte a nyugdíjkorhatárt. A dolgozó nyugdíjasok közé azokat sorolták, akik az első öregségi nyugdíj folyósítása utáni hat hónapban továbbra is vállaltak munkát valamilyen formában. Az adatok a 2023-mas évre vonatkoznak.
Nyugat-Európában nem divat nyugdíjasként dolgozni…
Ami a teljes uniós lakosságot illeti, az idősek közel kétharmada (64,7%) fél éven belül abbahagyta a munkát, miután megkapta az első öregségi nyugdíjat. További 22,4 százalék azt vallotta, hogy már előtte sem dolgozott. Azok aránya, akik folytatták a munkát a nyugdíjazás után is, a 13 százalékot éri el, közülük is 7 százalék folytatta a korábbi munkáját, 6 százalék pedig valamilyen másik állást keresett.
Földrajzi eloszlás tekintetében látványos különbség figyelhető meg a nyugati és a közép-keleti tagállamok között. Néhány nyugat-európai országban a nyugdíj után dolgozó személyek aránya meg sem közelíti az említett 13 százalékos átlagot: például Spanyolországban 4,9 százalék, Olaszországban 9,4 százalék, Franciaországban pedig 9,9 százalék maradt a munkapiacon.
Ehhez képest a V4-es országok jócskán le vannak maradva. A legjobban Lengyelország teljesít az EU-s átlagot megközelítő aránnyal (13,1 százalék), viszont Magyarországon már 19,9 százalék, Szlovákiában 24,7 százalék, Csehországban pedig ennél is több, 27,5 százalék marad munkaviszonyban.
Ausztria ilyen tekintetben sokkal jobban áll nálunk, ott a nyugdíjasok 12,2 százalékának van munkája.
Az sem mindegy, miért maradnak
A földrajzi eloszlásnál maradva érdekes még megfigyelni az északi tagállamok statisztikáit. Finnországban és Svédországban, ahol a közvélekedés alapján az életszínvonal az európai átlagnál magasabb, a nyugdíj után munkában maradók aránya 41,7 százalék, illetve 28,6 százalék, tehát még magasabb, mint Közép-Európában.
Éppen ezért fontos mutató, hogy az adatközlők milyen okok miatt döntenek a nyugdíj melletti munkavállalásnál. Az említett skandináv országokban a megkérdezettek kisebb arányban válaszolták azt, hogy azért maradnak a munkánál, mert rá vannak szorulva (Finnországban ez az arány 20,3 százalék, Svédországban pedig 9,4 százalék). Ezzel szemben lényegesen többen vannak azok, akik egyszerűen csak élvezték a munkájukat, vagy pedig azért dolgoztak tovább, mert produktívnak, hasznosnak akarták érezni magukat (Finnországban 30,7 százalék, Svédországban 36,4 százalék).
Az itteni nyugdíjasok jelentős része nem tud megélni
Nem meglepő módon Szlovákiában ez az arány máshogy fest. Nálunk a munkában maradó nyugdíjasok több mint 30 százaléka azért dolgozik, mert másként nem tudna megélni.
Ezzel szemben 20,4 százalék válaszolta azt, hogy a munka szeretetéért vagy a hasznosságérzetért dolgozik tovább – utóbbi mutató nálunk a legalacsonyabb az egész unión belül.
Szlovákiában gyakori válasznak számított az is, hogy a nyugdíj melletti munka anyagi szempontból vonzó ajánlatnak bizonyult (31 százalék), ami szintén a megélhetési kérdésekkel függ össze.
A válaszadók további 9,3 százaléka azért maradt a munkapiacon, mert nem akarta úgy érezni, hogy elszigetelődik az emberi kapcsolatoktól, 5,5 százalékuk pedig azt mondta, mivel a partnerük is dolgozik, ők is munkában maradtak (a fennmaradó 3,5 százalék egyéb indokot jelölt meg).
Idén is lesz 13. nyugdíj
Ha a negyedik Fico-kormány miniszterei 2025-ben is képesek lesznek felülkerekedni a belviszályokon, legyőzik a külső ellenségeket és hivatalban maradnak, akkor borítékolható, hogy az idősek ezúttal is 13. nyugdíjat kapnak ajándékba a kormány Mikulásától. A meglepetés nagysága tavaly 606, 30 euró volt, a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) azonban már elbüszkélkedett vele, hogy az érintettek idén még a legpesszimistább forgatókönyv megvalósulása esetén is legalább 680 euróra számíthatnak.
Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg 493,80 euróra számíthatnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Teljes értékű 13. nyugdíjra kizárólag azok jogosultak, akik 10 évnél hosszabb ideig tevékenykedtek Szlovákiában. Ha az érintettek ennél rövidebb ideig vállaltak munkát idehaza, a nekik járó juttatás pontos nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hivatalosan is megkezdődött a 13. nyugdíj kifizetése, amit az érintettek többsége legkésőbb december 20-ig, a 12. nyugdíjával együtt kézhez kap. Az idősek egy csoportja azonban akár jövő szeptemberig is várhat a nekik járó juttatásra.
Robert Fico (Smer) kormányai hosszú ideje a szociális és jóléti csomagjairól híresek, így nem véletlen, hogy a miniszterelnök negyedik kabinetje a teljes értékű 13. nyugdíjat nevezi a kormányprogram egyik zászlóshajójának. Fico és miniszterei így minden kínálkozó alkalmat megragadnak, hogy hangsúlyozzák, ezt az ígéretet sikeresen teljesítették.
A parlament még áprilisban hagyta jóvá a 13. nyugdíj kifizetéséről szóló törvényt. A javaslatot 104 képviselő támogatta, a kormány így alkotmányos többséggel, az ellenzék egy részének áldásával hagyta jóvá a támogatást.
A 13. nyugdíj a kormánykoalíció közös sikere
– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas).
Megkezdődött a kifizetés
December lévén a Szociális Biztosító hivatalosan is megkezdte a 13. nyugdíjak folyósítását. Az öregségi nyugdíjra, a korkedvezményes nyugdíjra, valamint a nyugdíjkorhatár betöltését követően rokkantsági nyugdíjra jogosultak 606, 30 euróra számíthatnak. Azok, akiknek teljes értékű rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg, 493, 80 eurót kapnak, azoknak pedig, akiknek csökkentett értékű juttatást fizetnek ki, ezúttal 300 euró jár. Akiket az állam özvegyivel vagy árvaságival támogat, ugyancsak 300 euróra számíthatnak.
Az érintettek egy része már a múlt héten, november utolsó napjaiban kézhez kapta a nekik járó összeget, a munkaügyi tárca vezetője azonban arról biztosított mindenkit, hogy egyetlen csoportot leszámítva, december 20-ig, a 12. nyugdíjjal együtt mindenki kézhez kapja a 13. nyugdíját is.
Akadnak kivételek
Bár Erik Tomaš a 13. nyugdíj kapcsán elsősorban a sikereket hangsúlyozta, maga is elismerte, hogy a törvényjavaslatot az elfogadása után kétszer is módosítani kellett. Az első változtatásra amiatt volt szükség, mert a számolást követően a korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknak járó juttatás a kelleténél bőkezűbbre sikerült. A kabinet emiatt beépített bizonyos garanciákat, amelyek értelmében a 13. nyugdíj egyik változata sem lehet magasabb, mint a 13. öregségi nyugdíj, ugyanakkor egyik kifizetés nagysága sem lehet kisebb 300 eurónál.
A másik változás azokat a polgárokat érinti, akik Szlovákiából is kapnak nyugdíjat, ugyanakkor aktív éveik többségét külföldön töltötték, így idehaza 10 évnél kevesebbet dolgoztak. A döntés értelmében az idősek ezen csoportja nem lesz jogosult a teljes értékű 13. nyugdíjra. A nekik járó juttatás nagyságát a ledolgozott éveik alapján számolják ki. Mivel azonban a kormány csak az utolsó pillanatban jött rá erre a rendszerhibára, így a Szociális Biztosítónak még nem sikerült elvégeznie a szükséges műveleteket. Emiatt az a nagyjából 10 000 ember, aki ebbe a kategóriába tartozik, akár jövő szeptemberig is várhat a kifizetésre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Igazságos rendszer
Tomáš igazságosnak nevezte a kormány által felállított rendszert, amely értelmében mindenkinek egységes, fix összeg kerül kifizetésre. Elmondása szerint, ha a nyugdíjakból számolták volna ki a juttatás nagyságát, akkor azok, akiknek több a bevétele, ezúttal is nagyobb összeget kaptak volna.
A diszkrimináció megszüntetése kapcsán a munkaügyi miniszter arra is kitért, hogy tervei között szerepel a szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibájának kiküszöbölése. Erik Tomaš jelezte, fiókjában már ott pihen a tervezet, amely értelmében a jövőben nem rövidítenék meg a gyermekes anyákat. Ha a politikai partnerek is áldásukat adják a módosításra, akkor az állam az anyasági szabadság idején is úgy tekintene a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Kapcsolódó cikkünk
Százezrek öregségi nyugdíja emelkedhet, ha jóváhagyják a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) által szorgalmazott módosításokat, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportját követné meg.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš a közelmúltban számos, a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásról számolt be. A kabinet legutóbb a 13. nyugdíj kifizetésének rendszerét próbálta igazságosabbá tenni, mivel egy figyelmen kívül hagyott részlet miatt eltérő szabályok vonatkoztak a hazai munkavállalókra és a külföldi állampolgárként Szlovákiában tevékenykedőkre.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány rendkívül büszke a 13. nyugdíj bevezetésére, amit Robert Fico máig kabinetje egyik zászlóshajójaként emleget. Alig fél évvel az elfogadása után azonban maga a munkaügyi miniszter is elismerte, a rendszer tele van tökéletlenségekkel, mert számos fontos részletet figyelmen kívül hagytak.
A módosítást követően mitől függ majd a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege;A nyugdíjasok mely csoportjának kedvezne Erik Tomáš egy következő változtatással;Mekkora emelés vár a nyugdíjasokra 2025-ben;
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) kénytelen módosítani a 13. nyugdíj kifizetésének feltételeit, mivel annak elfogadáskor egy rendkívül fontos részletet figyelmen kívül hagytak. A jelenleg érvényes változat értelmében azoknak is jár a bőkezű juttatás, akik aktív éveik többségét külföldön töltötték, Szlovákiában pedig legfeljebb pár évig dolgoztak. A munkaügyi tárca vezetője most a társadalombiztosítási törvény módosításával érné el, hogy a külföldi állampolgároknak járó 13. nyugdíj összege némiképp arányos legyen a Szlovákiában ledolgozott évek számával.
Fókuszban a ledolgozott évek
A Szociális Biztosító csaknem 1,5 millió nyugdíjasnak folyosítja majd a 13. nyugdíjat. Az érintettek száma azért ilyen magas, mert a juttatás azoknak is jár, akik az országhatárokon túl élnek, de dolgoztak Szlovákiában. A szlovák állampolgároktól eltérően esetükben nem kötelező legalább 15 évnyi szlovákiai munkaviszonyt felmutatni. Bőven elég, ha legalább egy évig tevékenykedtek Szlovákiában, a fennmaradó 14 esztendőt pedig az Európai Unió valamelyik tagállama igazolni tudja.
Mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkoznia
– mutatott rá Radovana Ďurana, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője arra, hogy a külföldi munkavállalókkal ellentétben a szlovákiai állampolgároknak 15 évet kell dolgoznia az öregségi nyugdíjért, így a 13. nyugdíjért is.
Mivel az idősek egységesen 606, 30 euróra számíthatnak, ez idén 828 millió eurós kiadást jelent, 2027-re azonban már eléri az 1 milliárd eurót. A megkülönböztetést és a magasra csapott költségeket látva nem csoda, hogy a kormány minden lehetséges „kiskaput” eltorlaszolna.
A munkaügyi minisztérium előkészített egy javaslatot, amely a 13. nyugdíj összegét a Szlovákiában ledolgozott évek számához igazítja
– jelezte a munkaügyi tárca kommunikációs osztályának vezetője, Karolína Ducká.
Az előterjesztett dokumentum tartalma szerint a juttatás összege azok esetében csökkenne, akik 10 évnél rövidebb ideig vállaltak munkát Szlovákiában. Egy évért 60,70 euró jár, kettőért 121,30, három esztendő esetén pedig 181,90 euró lehet a 13. nyugdíj összege.
A módosítás azokra nem vonatkozik, akik beleesnek az ún. csehszlovák nyugdíjbiztosítási időszakba.
A miniszter az anyákra is gondol
Az Erik Tomáš által tervezett változtatások sora azonban nem ér véget a külföldi munkavállalókat érintő módosítással. A munkaügyi miniszter az anyáknak is kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét.
Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Csak azért, mert gyereket neveltek alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki azt javasolja, az állam tekintsen úgy a nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Jövőre minden nyugdíjas jobban jár
A jó hírek sorát a Szociális Biztosító is gyarapította, ugyanis közzétették, mennyivel nőnek a nyugdíjak 2025-ben. Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivőjének tájékoztatása szerint jövőre 2,1 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege. Kontúr azt is elmondta, hogy az emelést nem kell kérvényezni, az érintetteket pedig a következő hetekben levélben értesítik. A magasabb összegű nyugdíjat először 2025 januárjában fizetik ki.
Erik Tomáš a hétvégén az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában arról számolt be, hogy újabb módosítást készítenek elő, amely az idősek évek óta diszkriminált csoportjának kedvezne.
A miniszter az anyákra is gondol
A munkaügyi miniszter ezúttal az anyáknak kedveskedne. A gyermekes nők esetében az az időszak, amikor csemetéjükről gondoskodtak, csökkenti a nyugdíjuk összegét. Mindez annak tudható be, hogy a szülési szabadság idején az állam fizeti helyettük a járulékot, amelynek összegét az átlagbér 60 százalékában határozták meg.
Igaz, hogy a szülői nyugdíj azokat az időseket érintette hátrányosan, akik nem vállaltak gyereket, elvesztették a gyermeküket, esetleg fogyatékkal élő gyermekről gondoskodtak. Ugyanakkor az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a szülővé válás nem lehet hatással a nyugdíjak összegére
– jelentette ki a tárcavezető, Erik Tomáš, aki szerint „elfogadhatatlan, hogy a nők egy része alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap, mert gyermeket nevelt”.
A munkaügyi miniszter emiatt azt javasolja, hogy az állam tekintsen úgy az érintett nőkre, mintha dolgoznának. Tomáš elmondása szerint a szemléletváltás visszamenőleg is megoldhatná a problémát.
Jozef Mihál, a Radičová-kormány munkaügyi minisztere sajtóérdeklődésre elmondta, üdvözli Erik Tomáš kezdeményezését, mivel úgy véli, ezzel kijavíthatják a „szlovák nyugdíjrendszer egyik fájó hibáját”.
Családi kártya
A szaktárca vezetője a lakosság jelenleg legsérülékenyebbnél vélt csoportjára, az egyszülős háztartásokra is kitért. Tomáš elmondása szerint a kormány ún. családi kártyák bevezetését fontolgatja, amelyek értelmében az érintett családok kedvezményt kaphatnának bizonyos árukra és szolgáltatásokra. Egyúttal azt is jelezte, a minisztérium egyfajta lakhatási támogatás előkészítésén is dolgozik.
Függés az államtól
Az Erik Tomáš által tett javaslatok az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Ők azonban arra figyelmeztetnek, a kormány az államtól való intenzív függés kialakításán dolgozik.
Alacsonyabb adókra, gazdasági növekedésre, a vállalkozók támogatására és célzott segítségnyújtásra lenne szükség
– mutatott rá Branislav Gröhling, az SaS elnöke, aki szerint erős államot kellene építeni, amelyik anélkül képes gondoskodni a rászorulókról, hogy teljesen eladósodna.
Jelentős emelés jön
A munkaügyi tárca vezetője egyúttal bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésükre álló adatok alapján úgy fest, 2025-ben a 13. nyugdíj nagysága elérheti a 678 eurót. Ez a szám egyelőre becsléseken alapul, Erik Tomáš azonban ígéretet tett, hogy alig néhány hónapon belül, márciusban bemutatják a konkrétumokat.
Szülői bónuszra ne számítson!
Akad azonban néhány dolog, amit az óévben hagytunk. Ilyen például a Matovič-kormány vívmányaként emlegetett szülői bónusz is, amely bevezetése Milan Krajniak (Sme rodina) egykori munkaügyi miniszter nevéhez főződik. Olyan áldozat ez, amelyet a Fico-kabinet tagjai saját bevallásuk szerint a 13. nyugdíj érdekében hoztak. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. Akik élni szerettek volna a lehetőséggel, a bruttó bérük 1,5 százalékát édesanyjuknak, 1,5 százalékát pedig édesapjuknak ajánlhatták fel.
Ficóék a szülői bónusz eltörlése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csupán átalakul. A gyermekek a jövőben is támogathatják szüleiket az adójuk 2 százalékával. A bökkenő csupán az, hogy ez idősek idén ebből egy centet sem látnak. A Szociális Biztosító ugyanis csak a 2025-ös adóbevallások benyújtása után, 2026-ban folyósítja majd a megítélt összeget. A szakértők egyúttal arra figyelmeztetnek, az érintetteknek ideje felkészülnie, hogy az új kifizetési modell értelmében a korábbi támogatás mintegy 90 százalékának búcsút mondhatnak. Sőt, az is elképzelhető, lesznek olyan idősek, akik egyáltalán nem kapják meg a juttatást.
Míg a szülői nyugdíjbónuszt automatikusan kifizették, anélkül, hogy bármit kérvényezni kellett volna, az adó 2 százaléka esetében szükség van a gyermek aktív együttműködésére. Ki kell töltenie a megfelelő formanyomtatványt, igazolást kell kérnie a a munkáltatójától az adóköteles jövedelméről, majd fel kell vennie a kapcsolatot az adóhivatallal. Mindezt úgy, hogy betartja az előre meghatározott határidőt, az adófelajánlásokat ugyanis évente csak egyszer, április végéig lehet megtenni. Mivel ez komoly bürokratikus teherként értelmezhető, így félő, hogy nem minden nyugdíjas gyermeke vág majd neki a körülményes ügyintézésnek.
Akadnak azért sikerek
Erik Tomáš egy az újságíróknak címzett kritikával próbálta elvenni a korábbi ferdítése, valamint a lebukása élét. A miniszter jelezte, a közelmúltban több olyan beszámolót is látott a különböző sajtótermékekben, ami állítása szerint nem megfelelő módon dolgozta fel a szülői nyugdíjbónusz megszüntetését. Tomáš elsősorban azt kifogásolta, hogy a hírek eltörlésről szólnak, holott ő többször is leszögezte, a támogatás nem veszett el, csak átalakult.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy ez a konszolidációs csomag egyetlen olyan intézkedése, amelyre a szociális partnerek is rábólintottak
– bizonygatta igazát a tárcavezető, majd azt is megjelezte, továbbra is kiáll amellett, hogy a szülői bónuszt érdemes volt feláldozni a 13. nyugdíjért.
„Ezt pedig az érintetteknek is el kell ismernie, hiszen a 13. nyugdíj senkit nem juttat előnyökhöz a többiek kárára” – tért vissza Erik Tomáš a diszkrimináció motívumához, szerinte ugyanis a szülői bónusz jogtalanul juttatta előnyhöz a gyermekes lakosokat a gyermektelen polgárokkal szemben.
Így azonban a nyugdíjasok többsége jobban jár
– hangsúlyozta Tomáš.
Vesztésre állnak
Mivel a választások még abban az esetben is vészesen közelednek, ha Ficóéknak sikerül leszámolnia a koalíciót feszítő belső ellentétekkel, vélhetően nem lenne ínyükre, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amik komoly csapást mérhetnek a népszerűségükre. A körülmények azonban nem könnyítik meg a kabinet dolgát. Ha a továbbiakban sem hajlandóak lemondani a támogatás ezen formájáról, akkor kénytelenek lesznek drasztikusan növelni a hiányt, esetleg újabb megszorításokat előirányozni, amelyek árát a megemelt összegű számlákhoz hasonlóan a lakosok fizetnék meg. Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) azonban jelezte, hogy a deficit lefaragása elve nem a várt ütemben halad, így máris újabb, legalább 800 millió euró értékű konszolidációs csomag előkészítésén dolgozik, azt azonban leszögezte, hogy a lehetséges intézkedések listája sem végtelen. A kormánynak emiatt valóban el kellene kezdenie spórolni.
Különösebben pozitív helyzetet azonban a segély felszámolása sem eredményezne. A háztartások fogyasztása a megnövekedett költségek miatt visszaesne, az infláció pedig ismét 5 százalék fölé kúszna. A meglóduló infláció következtében a kormány egy ördögi körben találná magát, mivel a nyugdíjak és az államigazgatásban dolgozók bérének valorizációját sem kerülnék el. Erre pedig fedezetet kellene találniuk a büdzsében.
Összességében véve tehát kijelenthető, ha a kabinetre nem szakad rá a bank, hamarosan nehéz helyzetbe kerülnek, ami egyebek mellett azzal végződhet, hogy drasztikusan emelkedik a gáz ára. Öröm az ürömben, hogy a szakértők úgy vélik, a hirtelen drágulás után nyugodt időszak következhet, amikor egyáltalán nem kell majd hasonló sokkra számítania a lakosoknak.
Mi a helyzet az EU-ban?
2025 januárjában az Európai Unióban 2,8 százalékra emelkedett az infláció, ami 0,1 százalékpontos növekedést jelent a decemberi értékhez képest – közölte az Eurostat statisztikai hivatal. Az eurózóna inflációja is emelkedett, és januárban 2,5 százalékra nőtt, ami 0,1 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz képest. Egy évvel korábban az EU-ban 3,1 százalék, míg az euróövezetben 2,8 százalék volt az infláció. Dániában januárban volt a legalacsonyabb infláció az EU-ban, mindössze 1,4 százalék. Ezt követték Írország, Olaszország és Finnország, ahol 1,7 százalékos inflációt mértek.
Ezzel szemben Magyarországon (5,7%), Romániában (5,3%) és Horvátországban (5%) voltak a legmagasabbak az inflációs mutatók.
A hónap során az infláció nyolc uniós országban csökkent, míg négy országban nem változott, 15 országban pedig nőtt a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Kapcsolódó cikkünk
A parlamenti képviselők teljesen észrevétlenül, az új építési törvény elfogadásakor becsempészett kiegészítésekkel, ismét módosították a tranzakciós adót. A változtatások értelmében tovább bővül az adófizetés alól mentesülő intézmények listája, de a gyermeket nevelő szülőknek is érdemes áttekintenie az újdonságokat.
A konszolidációs csomag intézkedéseit tömörítő törvényjavaslatok elfogadása óta, hibajavítás céljából, többször is módosítani kellett a jóváhagyott jogszabályokat. A változtatások többségét azonban kifejezetten átláthatatlan körülmények között hagyták jóvá a kormánypárti képviselők. Mivel a tranzakciós adó életbe lépése vészesen közeleg, így a honatyák ezúttal is az említett, igencsak kifogásolható eljárást választották, hogy újabb kiigazításokat eszközöljenek.
Szigorú kivételek
A tranzakciós adó fizetése alól korábban már mentesítették a civil szférát és a nonprofit szervezeteket, de azok is fellélegezhettek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások), de kivételt kapott a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések és a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához köthető műveletek is. Az oktatási intézmények ekkor lemaradtak a listáról, ezúttal azonban a jövő generációjának neveléséért felelős létesítmények egy részének is próbált kedveskedni a koalíció.
A módosítás értelmében az új adókötelezettség kizárólag azokat az iskolákat érintik, amelyek kereskedelmi társaságként működnek. Bár az oktatási intézményeket eddig annak megfelelően szokták megkülönböztetni, hogy állami tulajdonban, esetleg magánkézben vannak, a jövőben az intézmény jogi formája lesz mérvadó.
Még mindig megszabadulnának tőle
Annak ellenére, hogy néhány újabb intézménnyel bővül a kivételezettek listája, az ellenzék továbbra is kifogásolható ötletnek tartja az áprilisban életbe lépő tranzakciós adót. Miután az SNS elnöke, Andrej Danko megírta a kormányfőnek, Robert Ficónak (Smer) címzett levelét, melyben a kormányválság mellett arra is kitért, milyen elhibázottnak tartja az „ostoba tranzakciós adó” bevezetését, a Progresszív Szlovákia arra jutott, élnek a kínálkozó lehetőséggel. A PS így egy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi, hogy eltöröljék a szóban forgó adóterhet. Bár ahhoz rendelkeznek elég szavazattal, hogy tető alá hozzák a tanácskozást, a jogszabály módosításakor már gondban lehetnek. Jelen állás szerint tehát egyáltalán nem kérdéses, hogy az érintettek néhány hét múlva élesben is találkozhatnak a tranzakciós adóval.
Kapcsolódó cikkünk
A következő napokban több munkavállalót is kelletlen meglepetés érhet, amikor kézhez kapja a fizetését. Az év elején hatályba lépett változások ugyanis elkezdik kifejteni a hatásukat. A módosítások legnagyobb hátulütője, hogy éppen azoktól vesznek el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a plusz pénzre.
Januárban még úgy tűnt, hogy nagyjából 200 ezer munkavállalónak kétségkívül jó éve lesz, mivel a szokásos újévi emelésnek köszönhetően valamivel idén is többet keresnek majd.
A gyermekes szülők azonban vélhetően nem örülnek ennyire a 2025-ben életbe lépett változtatásoknak, nekik ugyanis komoly érvágást jelent, hogy lejárt az előző kormány családtámogatási csomagjának szavatossága, helyette pedig érvénybe lépett a jelenlegi kabinet konszolidációs csomagja.
Láthatatlan emelések
A februári fizetések jellemzően magasabbak, mint a januáriak, hiszen ilyenkor kezdik el kifejteni a hatásukat a változások. Ezúttal azonban alig érezhetőek a módosítások előnyei. A korábbi döntés értelmében a minimálbér 816 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkező munkavállalók nagyjából nettó 48 euróval kapnak többet. Az adó és az egyéb járulékok levonása után legfeljebb 663,50 euróból gazdálkodhatnak. A minimálbér emelése mindössze a lakosok 6 százalékát érinti, érdemes azonban megjegyezni, hogy az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék nagyságát is ebből az összegből számítják ki. Különösen kiugró emelésre tehát azok sem számíthatnak, akiket ezek az extra juttatások érintenek.
Ha a dolgozó nem mulasztotta el január végéig aláírni az adómentes rész igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, némi aprópénz ennek köszönhetően is ütheti a markát. Az adómentes rész lényegében csökkenti a munkavállaló adóalapját, így a befizetett jövedelemadó nagyságát is. A „kedvezmény” a létminimummal összhangban emelkedik. Mivel ez utóbbi az elmúlt hónapokban mindössze 1,9 százalékkal ment feljebb, az adómentes rész 8,49 euróval nőtt. A fizetési szalagon így körülbelül 1,70 euróval láthatnak majd többet az alkalmazottak.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Megvágott adóbónusz
A gyakorlatilag láthatatlan emeléseket a kormány a gyermekes szülőknek járó adóbónusz igen érezhető megcsonkolásával próbálta „ellensúlyozni”.
Az adóbónusz kifizetésének feltételei olyannyira kedvezően változtak, hogy a legtöbb munkavállaló jövedelme több tíz, esetenként pedig akár száz százalékkal csökken.
Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében a leglátványosabb a spórolás, az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. Akik pedig felnőtt korú egyetemistákat nevelnek, búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
A leglényegesebb újdonság mégis az, hogy míg az alacsonyabb jövedelműek, valamint a vállalkozók továbbra is jogosultak lesznek a bónusz teljes összegére, a jobban kereső szülők esetében még a csökkentett támogatás összegét is mérsékelik. Az adóbónusz „megvágására” már bruttó 2 500 eurós bevételnél érdemes készülni, ha a szülő bruttó keresete meghaladja a 3 500 eurót, akkor pedig teljesen elesik a támogatástól.
Lehet trükközni
Bár a helyzet alakulása elsőre kifejezetten negatívnak tűnik, az adószakértők a közelmúltban kinyitottak bizonyos kiskapukat, amik hozzájárulhatnak a szülők bevételeinek növeléséhez.
A családoknak jól meg kell fontolniuk, hogy az anya, esetleg az apa igényelje az adóbónuszt. Az ideális jövedelmi tartomány bruttó 1000–2000 euró között mozog
– mutatott rá Jozef Mihál egykori munkaügyi miniszter, aki szerint a fizetés nagyságának maximalizálása érdekében a legfontosabb az, hogy az alacsonyabb munkabérrel rendelkező fél igényelje a bónusz folyósítását.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Sajátos megítélés
Annak ellenére, hogy Robert Fico negyedik kabinetjének konszolidációs törekvéseit a polgárok mostanra a saját pénztárcájukon is érzik, a lakosok egy része igen sajátosan értékeli a nagy állami spórolás lebonyolítását, derül ki az Ipsos ügynökség legfrissebb felmérésből, ami a Denník N megbízásából készült. Bár a megkérdezettek 80 százaléka aggodalommal szemléli a hazai gazdasági helyzet alakulását, főként az ellenzék választói értékelik negatívan a kormány „drágaságát”. Ezzel szemben a koalíciós trió támogatói meg vannak róla győződve, hogy a politikusok ígéreteinek megfelelően, csökkent bizonyos termékek ára.
Módosított adóbónusz
A gyermekes szülőknek járó adóbónusz kifizetésekor a legutóbbi módosítások értelmében a gyermek életkora mellett a szülő keresetének nagyságát vették alapul. Míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, valamint a vállalkozók a bónusz teljes összegére voltak jogosultak, addig a jobban kereső szülők esetében a bevételeik nagyságának megfelelően mérsékelték a kifizetés összegét. Az adóbónusz „megvágására” már 2477 eurós jövedelemnél sor került, ha pedig a szülő keresete meghaladta a 3632 eurót, akkor teljesen elesett a támogatástól.
Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztették a családokat, hogy a juttatás maximalizálása érdekében az a szülő igényelje az adóbónuszt, akinek alacsonyabb a fizetése. A képviselők a csendesen becsempészett módosításokkal azonban bezárták ezt a kiskaput. Az új szabály az, ha az adóbevallásban szereplő közös jövedelem meghaladja a törvényben meghatározott határértéket, a szülők elesnek a bónusz maximális összegétől. A változtatás március 15-én lép életbe, így már az idei adóbevallásoknál sem lehet trükközni.
Az elemzők már tavaly megjósolták az emelkedő inflációt
A szlovákiai háztartások számára 2025 tehát továbbra is komoly gazdasági kihívásokat tartogat, mivel az infláció és a költségvetési konszolidáció egyaránt visszafogja a fogyasztást és mérsékli a reálbérek növekedését is. Az elemzők szerint a tranzakciós adó és a szigorúbb költségvetési intézkedések növelhetik továbbá a veszteséges vállalatok számát, ami a beruházások és a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet.
Marek Nemky, pénzügyi elemző így értékelte a helyzetet:
A kulcskérdések továbbra is az infláció alakulása, a költségvetési konszolidáció hatásai és a vállalkozások alkalmazkodóképessége az új feltételekhez.
A szakértő hozzátette, hogy „a külföldi kereslet stabil növekedése és a kamatlábak várható csökkenése azonban némileg ellensúlyozhatja a negatív tényezőket.”
A gazdaság növekedése mérsékelt ütemben, két százalék körül alakulhat, de ezt befolyásolhatják a globális gazdasági kockázatok és az európai piac állapota. Az elemzők szerint a háztartások fogyasztására „jelentős nyomás nehezedik majd, mivel az államháztartás konszolidációja csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmüket.” A fogyasztás növekedése így várhatóan egy százalék alá csökken.
A munkaerőpiacon enyhülés várható, de a magas inflációval együtt a reálbérek stagnálása is valószínű. A beruházások növekedésére számítanak az alacsonyabb kamatlábak és a külföldi kereslet erősödése miatt.
A kormányzati kiadásoknak továbbra is növekedniük kell, és hozzá kell járulniuk a reálgazdasági növekedéshez, bár jelenleg a költségvetési konszolidáció állapotában vagyunk
– hangsúlyozták a szakértők.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
