Szlovákia lakosságának csaknem kétharmada tart egy világháború kirobbanásától Koleszár Linda2026. 02. 20., p – 14:29
A szlovákiai lakosok csaknem kétharmada fél attól, hogy a következő öt évben kirobban egy újabb világháború – derül ki a Denník N számára készült Ipsos-felmérésből.
A felméréshez szükséges adatgyűjtés január második felében történt. Az elemzések alapján kijelenthető, hogy a háborús konfliktustól a szlovákiaiak többsége – régiótól, iskolai végzettségtől és korcsoporttól függetlenül – tart. Az aggodalom nemtől is független: a nők 70, a férfiak 58 százaléka fél egy világháború kirobbanásától.
A koalíciós és ellenzéki szavazók is félnek
Az Ipsos szerint globális konfliktustól leginkább a jelenlegi ellenzék szimpatizánsai tartanak – az SaS választóinak 80 százaléka, valamint a PS és a Szlovákia Mozgalom támogatóinak háromnegyede.
A felmérésből azonban egyértelműen kiderül, hogy a koalíciós pártok szavazóit is nyugtalanítja a jelenlegi politikai helyzet. A Smer-és a Hlas-szimpatizánsainak nagy része is fél egy esetleges világháború kitörésétől: Hlas tíz szavazójából hét tart ettől, míg a Smer választóinak több mint fele osztja ezt az aggodalmat.
A parlamenten kívüli Republika támogatói körében ez az arány meghaladja a 60 százalékot.
Mi állhat a háttérben?
Roman Pudmarčík, az Ipsos elemzője szerint a magas félelem nem csak katonai fenyegetésekből fakad. Szerinte az elmúlt évek világjárványa, gazdasági bizonytalanságai és az elhúzódó háborús konfliktusok — például az ukrajnai háború — miatt az emberek általános bizonytalanságot éreznek, és ezt a félelmet „szimbolikusnak” tekintik a biztonság jövőbeli kilátásait illetően.
Pudmarčík azt sem zárta ki, hogy a politikai szereplők a közeljövő kommunikációjában ezt az érzést marketing‑ és kampányeszközként használhatják fel. „Az érzelmek és a félelem olyan eszközök, amelyekről a múltban is bebizonyosodott, hogy működnek” — magyarázta az elemző a Denník N-nek.
Világszerte nő a félelem
A Denník N rávilágított, hogy Szlovákia nem egyedülálló abban, hogy az emberek nagy része aggodalmaskodik a háború miatt. Más európai országokban végzett felmérések szerint is jelentős azok aránya, akik lehetségesnek tartják egy súlyos konfliktus kirobbanását — például Lengyelországban a válaszadók kb. 44 %-a vélte valószínűnek ezt egy tavaly nyári kutatásban. Egy Politico-felmérésben kimutatták, hogy az amerikaiak 46, a britek és a franciák 43–43, a németek 40 százaléka szerint a következő öt évben globális konfliktus törhet ki.
Kapcsolódó cikkünk
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített, pénteken közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A brüsszeli közlemény szerint a felmérés célja az volt, hogy felmérje az uniós tagállamok állampolgárainak biztonságérzetét, az Európai Unióba mint védelmi szereplőbe vetett bizalmukat, valamint támogatásukat a kollektív védelembe való fokozott beruházáshoz.
A felmérés szerint az európaiak 68 százaléka gondolja úgy, hogy országa veszélyben van. Országukra nézve fenyegetést leginkább a francia (80 százalék), a holland és a dán (mindkettő 77 százalék), valamint a ciprusi és a német (mindkettő 75 százalék) lakosok éreznek. Emellett a megkérdezettek 42 százaléka gondolja úgy, hogy személyes biztonsága veszélyben van.
Az európaiak többsége, 52 százaléka bízik abban, hogy az EU megerősíti a biztonságot és a védelmet, különösen olyan országokban, mint Luxemburg (76 százalék), Portugália (74 százalék), Ciprus (73 százalék) és Litvánia (71 százalék).
A válaszadók 74 százaléka volt elégedett az EU védelmi beruházásainak jelenlegi szintjével, vagy vélte úgy, hogy növelni kell a kiadásokat. Az unió védelmi szintjével Litvániában (90 százalék), Portugáliában (89 százalék), Finnországban (83 százalék), Spanyolországban (80 százalék), valamint Dániában és Magyarországon (mindkettő 78 százalék) voltak a legelégedettebbek.
Az európaiak 53 százaléka szerint a biztonság és a védelem az uniós űrpolitika kulcsfontosságú prioritása is, ezt követi a környezetvédelem és az éghajlat-politika (36 százalék), valamint az európai ipar versenyképessége és növekedése (31 százalék) – derült ki a felmérésből.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
