A földgáz piaci árának alakulása és a tározói készletek szintje 2025 nyarán ismét központi kérdéssé vált Európa-szerte. Miközben az EU-s országok új célértékekkel próbálnak egyensúlyt találni a kötelező készletszintek és a hiány miatt kihívást jelentő piaci árstabilitás között, Szlovákiában is feszültséget okoz a gáztárolók alacsony feltöltöttsége. A fő kérdés nem az, hogy lesz-e elég gáz a következő fűtési szezonra, hanem hogy milyen áron, milyen stabil szállítás mellett sikerült biztosítani.
Áringadozások és geopolitikai kockázatok
Az európai földgáz benchmark (TTF) árak 2025 márciusa és júniusa között jelentős volatilitást mutattak: 32,43 és 41,55 euró/MWh között ingadoztak, június végére 1,49%-os napi növekedéssel zárva. A fő árfelhajtó tényezők között szerepel a közel-keleti feszültségek eszkalációja, az iráni LNG-szállítmányok biztonságát érintő aggodalmak, valamint az orosz gázszállítások megszűnése Ukrajnán keresztül.
Az iráni-izraeli (és amerikai) úgynevezett 12 napos háború az elmúlt két hétben 32 euróról 42 euróig lökte a földgáz európai árát. Ennek oka az volt, hogy komoly veszélye volt annak, hogy Irán blokád alá veszi a Perzsa-öböl kijáratát, ami az LNG szállítmányok negyedét veszélyeztette volna. A háború hirtelen lezárultával sem tértünk vissza a 32 eurós szintre, még mindig 35 eurónál tartunk.
Mennyit vitt el Ukrajna?
Bár Ukrajna gáztranzit-stopja csak az uniós ellátás 2,5 százalékát lehetetlenítette el, mégis jelentősen megemelte az európai árakat. Részben azért, mert az egész közép-európai térség kilátásait tette borúsabbá, részben pedig azért, mert rámutatott arra, hogy Brüsszel tényleg komolyan gondolja a teljes leválást.
Az igaz, hogy az árak mérséklése érdekében az Európai Parlament módosította a tározói kötelezettségekre vonatkozó szabályokat. Az eddigi 90%-os minimumszintet 83%-ra csökkentette az elvárást, de ez is jelentős keresletet generál nyár végére. Az árakat az is emeli, hogy a magas nyári fogyasztás (pl. klímaberendezések miatt), valamint francia atomerőművek és vízerőművek problémái miatt az elektromos áram ára is felfelé mozdul.
Szlovákia lemarad
Szlovákia földalatti gáztározói június végén körülbelül 43%-os töltöttségen álltak, ami 15 TWh-t jelent – több mint 10 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól. Tavaly ilyenkor még 28 TWh volt a betárolt mennyiség. A legnagyobb szolgáltató, a Slovenský plynárenský priemysel, magyarul Szlovák Gázművek (SPP) szerint azonban a téli szezonra biztosítani tudják a szükséges mennyiséget a végfelhasználók számára.
A szlovák kormány kötelezte az SPP-t, hogy november 1-jéig 17,754 TWh földgázt tároljon be, melynek ütemezett részletei: júliusig 5,724 TWh, augusztus végéig 14,601 TWh. E mennyiség kizárólag belföldi felhasználásra van fenntartva.
Import- és tárolási kapacitások kihasználtsága
Jelenleg napi 10,5 millió m³ gáz érkezik Szlovákiába, ami napi kb. 0,111 TWh-nak felel meg. Ez még így is elmarad a korábbi évek négyszeres behozatali szintjétől. A földgáz több útvonalon keresztül jut be az országba:
Ebből viszont 3,8 millió m³ továbbmegy Ukrajnába, így a belső tartaléképítéshez kevesebb marad.
Az SPP-n kívüli hazai szolgáltatók a számukra lefoglalt tárolókapacitásuknak mindössze 45%-át használják ki. A szakértők szerint kérdéses, hogy a többi piaci szereplő valóban betölti-e az általuk lefoglalt tárolóhelyeket, ami kritikus lehet az ország ellátásbiztonsága szempontjából.
Európai váltás és verseny a LNG-ért
Az európai piac 2025-ben strukturális átalakuláson megy keresztül: az orosz vezetékes import helyét fokozatosan átveszi a LNG, főként Észak-Amerikából. A globális LNG-kapacitás 25 milliárd köbméterrel bővülhet idén, ám a piac továbbra is szűkös, különösen az ázsiai és európai vásárlók közötti verseny miatt
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európának legalább 33 milliárd m³-rel kell növelnie LNG-importját a stabil ellátás érdekében. Ez a kereslet szintén felfelé hajtja az árakat, miközben a fogyasztók már most is 30%-kal többet fizetnek, mint például Kína.
Tegyük hozzá, hogy bár a hivatalos narratíva szerint az EU „fokozatos leválást” követel meg, a gázinfrastruktúra nem két-három éven belül épül át, ennél sokkal több időre lenne szüksége. Csakhogy az EU már 2028. január 1-jétől az orosz gázzal való teljes szakítást követelné meg a tervei szerint. Ez a szándék egyelőre nem mozdította felfelé az árakat – de a ha ez az irány reálissá válik az EU-csúcs pénteki napja után, akkor valószínűleg emelkedni fognak az árak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
