Szlovákia vezető pozíciója az európai drágulási rangsorban az új évben is megerősítést nyert. Az árak éves növekedési üteme már decemberben felerősödött, amikor ismét átlépte a négy százalékos szintet. Ezzel az eurózónán belül az első, az Európai Unió egészét tekintve pedig – a kiugró, 8,6 százalékos inflációval küzdő Románia után – a második helyre kerültünk – írja a hnonline.sk.
Az Eurostat gyorsbecslése alapján a januári adatok további romlást mutatnak: a szlovákiai infláció a decemberi 4,1-ről 4,2 százalékra emelkedett. Ezen előzetes adatok szerint az áremelkedés dinamikáját tekintve ismét mi állunk az eurózóna élén.
Mögöttünk Horvátország (3,6%) és Görögország (2,8%), valamint a balti államok, Litvánia (2,8%) és Lettország (2,6%) sorakoznak. Észtország, ahol decemberben 4 százalékkal nőttek az árak, még nem tette közzé az első becslését. Ezzel szemben az eurózóna átlagos inflációja januárban az előző havi két százalékról 1,7 százalékra mérséklődött.
Havi összevetésben is Szlovákiában volt a legmagasabb az infláció az eurózóna tagállamai közül, elérve az 1,9 százalékot. „Ehhez közel egyharmad résszel járult hozzá a hőenergia drágulása” – nyilatkozta Branislav Karmažin, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elemzője. A távhő ára januárban csaknem 28 százalékkal emelkedett decemberhez képest.
„Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) egyes szolgáltatókra vonatkozó döntései 2026-ban már teljes mértékben beépültek a lakossági végfelhasználói árakba, ami korábban nem volt jellemző. Az úgynevezett energiacsekkek a fogyasztók egy bizonyos körénél ugyan tompítják ezt a hatást”
magyarázta Karmažin.
Jelentősebben, bár kevésbé drasztikusan emelkedett a gáz és a villamos energia ára is: átlagosan 6,8 százalékkal, ezen belül az áram 4,8 százalékkal drágult.
Az élelmiszerárak januárban havi szinten közel 2,5 százalékkal ugrottak meg.
„Ez az egyik legmagasabb januári növekedés azóta, hogy Szlovákia 2009-ben bevezette az eurót”
értékelte a helyzetet Karmažin. Hozzátette: az olajok, zsírok és a hús kivételével minden élelmiszercsoport drágult, leginkább a gyümölcsök, a zöldségek és az édességek. Mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk az italok vásárlóinak is.
A szakértő ugyanakkor rámutatott egy pozitívumra is: a piaci szolgáltatások és a kereskedelmi áruk havi drágulása jóval mérsékeltebb volt, mint 2025 januárjában. Ennek köszönhetően ezek éves áremelkedési üteme jelentősen lassult.
Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza szerint a 2026-os év eleje olyan új hatásokat hozott, amelyek az év első felében a négy százalék körüli sávban tartják az inflációt. Ha nem érkezik váratlan fordulat, a nyomás az év második felében enyhülhet.
„Az életszínvonalra gyakorolt hatás azonban társadalmi csoportonként eltérő lesz. Ennek oka egyrészt az adóváltozásokban, másrészt az energiaár-változások háztartásokra gyakorolt, nem teljesen kiszámítható hatásában keresendő”
véli Gábriš.
Emlékeztetett arra is, hogy a reálbérek mellett a kiskereskedelmi forgalom alakulását is érdemes figyelni, mint a lakosság vásárlóerejének indikátorát. A Statisztikai Hivatal a decemberi adatokat ezen a héten teszi közzé, ám a 2025. novemberi számok aggasztóak voltak: a forgalom inflációval korrigálva éves szinten 3,2 százalékkal esett vissza, ami jelentős mélyrepülésnek számít.
„Ez jelzi az infláció negatív hatását a különböző társadalmi csoportok vásárlóerejére, valamint a jövővel kapcsolatos aggodalmakat”
jegyezte meg Gábriš.
Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője kiemelte, hogy tavaly a legnagyobb inflációs nyomás a piaci szolgáltatások terén volt tapasztalható. Ezek ára gyorsabban nőtt, mint a fogyasztói kosár többi eleméé, amiben a magasabb bérek, valamint a háztartások utazás, egészségügy és kultúra iránti erős kereslete is tükröződött.
Idén a szolgáltatások terén tapasztalható árnyomás várhatóan fokozatosan enyhül.
„Az adóváltozások hatásának lecsengésével és a mérsékeltebb bérnövekedéssel párhuzamosan lassuló árdinamikát várunk ebben a szegmensben.”
mondta Boháček.
Figyelmeztetett azonban, hogy az év elejét leginkább a szabályozott energiaárak befolyásolják. Bár az energiatámogatási rendszernek köszönhetően elkerülhető a 2022–2023-as évekhez hasonló árrobbanás, az infláció 2026 elején 4 százalék körül mozoghat, és csak év közben várható lassulás.
„Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésünk 3,5 százalék körül alakul. A kockázatok azonban továbbra is felfelé mutatnak, különösen az esetleges további adminisztratív árbeavatkozások, a gyorsabb bérnövekedés vagy a külső sokkhatások tekintetében”
tette hozzá Boháček.
hnonline.sk
Nyitókép forrása: canva.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
