A háromnaposra tervezett, vasárnap kezdődött G7-csúcsról egyre érdekesebb részleteket szivárognak ki a sajtóba. A hét leggazdagabb ország közös, várhatóan holnap napvilágra kerülő tervei között állítólag szerepel az orosz kőolajra kivetett ársapka is.
A Reuters által hivatkozott „magasrangú amerikai diplomata” szerint csak idő kérdése az orosz nyersolajra vonatkozó ársapka bejelentése. Miközben az orosz állam száz év után először tulajdonképpen fizetésképtelenné vált, az új szankció igen érzékenyen érintheti Moszkvát.
A G7-en részvevők vezetőknek két célja volt. Közvetlen csapást mérni Putyin bevételeire, elsősorban az energián keresztül, másrészt mindezt úgy megtenni, hogy közben minimalizálják ezeket a hatásokat a G7 országokra és a világ többi részére nézve.
– nyilatkozta a Reutersnek a meg nem nevezett forrás. A bolygó gazdasági teljesítményének nagyjából felét birtokló G7-ek vezetői szerint az olajársapka úgy ütheti meg az orosz gazdaságot, hogy közben nem árt a kétszámjegyű inflációval és energetikai válsággal küzdő európai államoknak, ráadásul, írja a Reuters, az üzemanyagok árának csökkenéséhez is hozzájárulhat.
A találkozó másik fontos tanulsága, hogy a G7-es államok „eddig példátlan, hosszútávú biztonsági elköteleződést vállalnak” Ukrajna iránt, amely pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatással is jár.
Határozatlan időre!
A Reuters úgy tudja, a G7 közös olajszankcióját Oroszország fontos felvásárlója India is támogatja.
Hétfőn reggel kiderült, az orosz állam a jelek szerint fizetésképtelenné vált hitelezőivel szemben. Ez kiváló alkalmat szolgáltatott a G7-es vezetőknek arra, hogy újfent kihangsúlyozzák a Moszkvát sújtó gazdasági szankciók hatékonyságát, így várhatóan holnap szinte biztosan elfogadásra kerül az újabb szankciós csomag. Hogy az ársapka működését pontosan miként képzelik el, egyelőre nem részletezték.
Mi lesz az arannyal?
A G7-csúcs talán legfontosabb, még mindig nyitott kérdése, hogy mi lesz az orosz arannyal. Korábban felmerült, különösen Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatai után, hogy a nyugati közösség (értsd: az USA és az EU) blokád alá helyezné Oroszország aranyexportját is. A világ harmadik legnagyobb aranyexportőre Oroszország, így a lépés, ahogy az eddigiek is, minden bizonnyal érzékenyen érintené Moszkvát, csakhogy sokan attól tartanak, a szankcionálókon még nagyobbat ütne.
Ahogy az eddigiek is…
Nem véletlen, hogy a mostanában meglepően józanul nyilatkozó német kancellár, Olaf Scholz is azt szorgalmazza, ne a G7-es országok vezetői döntsék el, mi legyen az orosz arannyal, arról az Európai Unió tagállamai határozzanak. Némi aggodalomra adhat okot, hogy Scholz mindezt egy német tévécsatornának nyilatkozta, így joggal élhetünk a gyanúperrel, talán csak „hazabeszélt”. Azt mindenesetre a kancellár is elismerte, hogy a téma felmerült a G7-es vezetők tanácskozásán. Vasárnap Washington, London, Peking és Ottawa közös nyilatkozatot adott ki arról, „hamarosan” bevezetik az orosz aranyra vonatkozó importtilalmat, amely nem csak a frissen kibányászott, „nyers” aranyra, de a nemesfém tisztított változatára is vonatkozna.
Múlt héten Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelezte, felmerült Brüsszelben egy hasonló szankció lehetősége, de egyelőre csak informális párbeszédek szintjén, mind ez idáig semmiféle döntés nem született.
Az ötlet kritikusai azzal érvelnek, az orosz arany importját jelenleg is számos szankció sújtja. Az új elképzelés ugyan elzárná Moszkvát a legnagyobb, londoni és New York-i tőzsdéktől, de szinte azonnal új felvásárlókra találnának Kínában, Indiában és a Közel-Keleten.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
