Az Ukrajnával és Oroszországgal határos államok szinte mindannyian többet költöttek fegyverkezésre az egy évvel korábbinál, forintban számolva Magyarországon is hajszállal emelkedtek a kiadások, de a régióban még mindig mi fordítjuk GDP-arányosan az egyik legkevesebb pénzt hadseregünkre – derül ki a SIPRI nevű nemzetközi szervezet éves összesítéséből.
A SIPRI a kiadások növelésének elsődleges okaként az Oroszország jelentette fenyegetettséget említi meg. Míg Nyugat-Európa védelmi költekezése 1,3 százalékkal esett, ugyanez a mutató Kelet-Közép-Európában 13 százalékos emelkedést jelzett. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a kontinens nyugati része, és a közép-európai országok együttes védelmi költekezése összességében 0,2 százalékkal lett kisebb 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest.
A térségből főleg Lengyelország és Románia emelhető ki: Varsó 22 százalékkal 10,5 milliárd dollárra emelte védelmi kiadásait 2015-ben az egy évvel korábbi összeghez képest, ami része egy tízéves, 40 milliárdos katonai fejlesztési tervnek. 2015-ben így a GDP 2,2 százalékát fordították a hadseregre.
Nagyra törő román tervek
Románia 11 százalékkal költött többet fegyverkezésre 2015-ben az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 2,5 milliárd dollárt jelent. Az ország GDP-jének így 1,4 százalékát szánták a hadseregükre, de már előre jelezték: el akarják érni a NATO által elvárt 2 százalékot 2017-ig.
Szlovákia ezzel egy időben 17 százalékkal, az Oroszországgal határos balti államok közül Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia pedig nem kevesebb mint 33 százalékkal emelte fel védelmi kiadásait. Ez ugyanakkor nem jelent többet, mint hogy a lett bruttó hazai össztermék 1, a litván GDP 1,1 százalékát költik a hadseregre, a baltiak közül csak Észtország ráfordításai érik el az össztermék 2 százalékát.
Távol a céloktól
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a NATO-tagországok vezetői 2014 őszén arról egyeztek meg, hogy GDP-jük 2 százalékát védelemre költik, Jen Stoltenberg főtitkár ugyanakkor már tavaly nyáron nemtetszésének adott hangot, amiért a 28 tagállam közül 2015-ben csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Görögország, valamint a kelet-közép-európai térségből Lengyelország és Észtország teljesítette a célt.
Ehhez képest hazánk a sor vége felé kullog: tavaly mindössze a hazai GDP 0,8 százalékát költötték védelmi célokra, ennél még Belgium is többet, össztermékének 0,9 százalékát költi, igaz a parányi Luxemburg mögöttünk van, a SIPRI becslése szerint a GDP 0,4 százaléka megy katonai ügyekre. Hozzá kell tenni, hogy sok más NATO-tagország is nagyjából 1-1,2 százalékot szán a védelmére, ami szintén nem túl fényes adat az elvárásokhoz mérten.
Noha a katonai ráfordítások összege Magyarországon egy év alatt kismértékben 281 milliárdról 286 milliárd forintra emelkedett, ez az árfolyamingadozások miatt a valódi vásárlóerőt reprezentáló dollárban (1,023 milliárd) kifejezve jóformán értékelhetetlen növekményt jelentett. A SIPRI jelentésének mintavételezési idejébe (2014-15) ugyanakkor értelemszerűen nem tartozik bele az idei év, ami márpedig a magyar védelmi büdzsé szempontjából kulcsfontosságú: 2016 ugyanis az első év, amelytől kezdve a kormány 2012-es döntésének megfelelően évente a GDP 0,1 százalékával emelik a költségvetést.
Az első évben azonban a haderő helyreállítása és fejlesztése vonatkozásában ennek nincs sok látszatja, mivel a mintegy 40 milliárd forintos növekmény nagy részét elviszi a nagymérvű (az állomány megtartása szempontjából nélkülözhetetlen) illetményemelés, a migránsellenes kerítés őrizete illetve az új hidegháborús viszonyok miatt intenzívebbé vált NATO-gyakorlatok. Jelentősebb beszerzési programokra csak a következő, 2017-es 0,1 százaléknyi növekménnyel nyílik meg a lehetőség.
Az oroszok kármentéssel próbálkoznak
Eközben az orosz katonai költekezés 66,4 milliárd dollárra emelkedett. Annak ellenére tudták összehozni ezt a 7,5 százalékos emelkedést, hogy az orosz gazdaság igencsak megsínylette az alacsony gáz- és olajárakat, valamint a Moszkva ellen hozott nemzetközi szankciókat. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy az orosz költségvetést korrigálni is kellett tavaly év elején, a védelmi költségeket is mintegy 3 százalékkal vágták meg. Ez azonban még nem is volt olyan hatalmas érvágás: a más tételekből való elvonások jellemzően a 10 százalékhoz közelítettek. A SIPRI szerint ugyanakkor idén 9 százalékos visszaesésre kell számítani az orosz védelmi költségvetésben.
A válság-sújtotta Ukrajna – melytől 2014-ben Oroszország elszakította a Krím félszigetet, keleti megyéit pedig megszállták a Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatisták – mintegy 10 százalékkal költött többet védelmi célokra 2015-ben az egy évvel korábbi összegnél, ráadásul év közben többször is feljebb vitték az összeget. Az ország katonai kiadásai 2006 óta 61 százalékkal, csak 2013 óta pedig 34 százalékkal növekedtek.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
