Miközben semmi kis csepűrágóink – akiknek filmjeire, színielőadásaira évtizedek óta ugyanaz a szűk réteg vesz jegyet – diktatúrásat játszanak, s magukat valamiféle dürrenmatti hős pózában mutogatják, a szemünk előtt mentek tönkre a valódi diktatúrában olyan színészsorsok, mint a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Bara Margité. Mert a mostani hangoskodók a valódi diktátor szavára úgy kussoltak be, mint satnya korcsok, amikor tyúklopáson kapják őket.***
Hogy ki volt Bara Margit? A Zápor, a Katonazene, a Hideg napok, a Bakaruhában, s számos más magyar film ünnepelt sztárja, akit az 1970 után születettek legfeljebb csak úgy emlegettek, hogy „az a jó csaj abból a filmből”, de a nevét már szinte senki sem tudta. Hogy miért? Annak is megvan az oka.
A történet nagyon röviden:
Volt egyszer egy Éttermi és Büfé Vállalat nevű állami cég, s annak volt egy Onódy Lajos nevű igazgatója, aki ellen 1964-ben csalás és sikkasztás vádjával nyomozás indult. Mivel annak idején minden jó kommunista csalt és sikkasztott, Onódynak valószínűleg amiatt kellett eltűnnie a képből, amiért a „dekadens nyugati üzleti szemléletet” követve, amolyan szocialista kapitalistaként próbált érvényesülni. Megalapította például a Mézes Mackó hálózatot, valamint elsőként hozta be Magyarországra a grillsütőt, a motel-rendszerű vendéglátást és a zenegépet. Egyszóval vesznie kellett.
*
Onódy Lajos kedélyes cigányzene mellett bort tölt Kádárnak és Hruscsovnak – korabeli gulyáskommunista sajtófotó
*
Az ügy során mindenféle pletykák keltek szárnyra; többek között az, hogy az Onódy vezette szórakozóhelyeken vad tivornyák, őrületes orgiák zajlanak, méghozzá a kor ünnepelt sztárjainak közreműködésével. Az orgiák kapcsán egyesek elkezdték emlegetni a legendásan szép Bara Margit nevét is. 1964-et írtunk. Ebben az évben lett Bara Magyarország legkedveltebb színésznője.
*
Bara Margit – Katonazene (MAFILM, 1961)
*
Bizonyítani már sosem lehet, ám erősen valószínűsíthető, hogy akárcsak Onódy esetében, úgy Baránál is egy olyan – egészen tudatos – lejárató kampány lehetett a háttérben, melynek szálai egészen magasra vezettek. Köztudott, hogy az elvtársak, ha megkívántak valamit, akkor addig nem nyugodtak, amíg vágyuk be nem teljesült. Kézigránáttal „halászni” a Balatonban? Nosza! Helikopterről géppisztollyal szarvasra „vadászni” a Bakonyban? Hajrá! Gerincre vágni egy színésznőcskét? Uccu neki! Csak hát a makacs székely Bara Margittal a dolog nem így működött.
A pletykát azonban lehetetlenség volt megállítani. Már csak azért is, mert valakik erősen táplálták azt. Ezek a valakik már nem a pártban keresendők, hanem a színészvilágban, ahol Barának számos olyan riválisa akadt, akik sem szépségben, sem tehetségben nem vehették fel vele a versenyt. Bara kiiktatásával azonban előttük is megnyílt az út a hírnév felé.
Persze a hatalom kívánalmaival is egybecsengett ez a kisstílűség, hiszen ugyanez a vörös brigád üldözte el nem sokkal korábban Karády Katalint, mondván, hogy sztárallűrökre a kommunista színjátszásban semmi szükség, s pláne nem egy „Horthy-sztár” részéről.
Bara Margit 1965-től egyre kisebb szerepeket kapott. Második férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel 1970-től néhány évig Kolumbiában élt, ahol férje szövetségi kapitány volt. Magyarországra visszatérve azonban a szerepajánlatok és egyéb felkérések olyannyira megritkultak, hogy a színésznő 1978-ban végleg visszavonult.
Erről az ügyről a médiában egészen a rendszerváltásig egy árva sor nem sok, annyit se volt szabad leírni. Bara Margit nevét ahonnan csak tudták kitörölték, még egynémely filmkópián is eltüntették a stáblistáról.
Bara Margit egész egyszerűen megszűnt létezni. A kádári diktatúra egyszerűen eltüntette.***
S hogy kik voltak azok a színészkollégák, akik 1964 és 1978 között kiálltak mellette? Hogy kik követelték asztalcsapkodva a visszatérését 1978-tól 1990-ig?
Nos, a többesszám használata teljesen indokolatlan.
Egyetlen EMBER volt ugyanis, aki kiállt mellette, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szirtes Ádám, aki egy szép napon bement az illetékes kerületi pártbizottságra, lecsapta a párttitkár elé a párttagsági könyvét, aztán szobából-pártból egyszerre lépett ki.
(Nyilván Szirtes Ági bizonyos dolgokat nem örökölt tőle.)
*
Szirtes Ádám – Fortepan
*
A többiek?
A többiek, kérem tisztelettel, kussoltak, mint szar a fűben.
Pedig az aztán diktatúra volta javából! A mosolygó tömeggyilkos Kádár – úgy is, mint ’56 hóhéra, avagy Brezsnyev kutyája – mindent a kezében tartott; tudta és engedélye nélkül semmi nem történhetett Magyarországon. Még az sem, hogy valaki elindít egy országos pletykát. Sőt az különösen nem, ugyanis a suttogó ellenpropagandától sokkalta jobban félt a rendszer, mint a szamizdat iratoktól.
Így történhetett aztán, hogy az egykori(?) komcsi Székely Gábor az Országház üléstermében – háta mögött Brezsnyevvel, Kádárral, Gustáv Husákkal, Biszku Bélával, Apró Antallal és Todor Zsivkovval – nem azt mondta, hogy ’56 forradalom és szabadságharc volt, valamint ruszkik, haza, hanem arról értekezett, hogy világnézetileg elkötelezett kommunista színházat akar.
*
A teljesen apolitikus Székely Gábor éppen legbelülről bomlasztja a rendszert
*
A rendszerváltás után Bara Margit számos díjat és elismerést kapott. Csak a karierjét… azt nem kapta vissza soha. csak az elrabolt éveit… azt nem kapta vissza soha.
*
Rendszerváltás után – Már nemcsak a nevét volt szabad kimondani, de interjút is lehetett vele készíteni.
*
Bara Margit a kommunista diktatúra áldozataként halt meg 2016-ban, 88 éves korában.***
Belterjes színészdiktatúránkban, bocsánat, tan(ács)köztársaságunkban az egykori hálózat ügynökei, valamint azok neveltjei ma ugyanilyen pletykákat indítanak meg nap, mint nap. Így lett ócska ripacs a szakma szemében Balázs Péter, Dörner György, Csurka László, Dózsa László, Benkő Péter, Esztergályos Cecília, Gregor Bernadett, Eperjes Károly, Hűvösvölgyi Ildikó, s úgy egyáltalán minden olyan művész, aki jobboldalinak tartja magát. Mint látható, a lista minden szakmaiságot nélkülözve, pusztán politikai indíttatásból született, hiszen az általam felsorolt színészek vitathatatlan tehetségét sub rosa minden szakmabéli elismeri. S hál’ Istennek a nézők is.
“Tüneményes színésznő, kész csoda, de fel fogják zabálni az apró senkik” – mondta egyszer Bara Margitról a Kossuth-díjas Tímár József.
Manapság meg? Az apró senkik korában?Kit érdekel, hogy ki volt Bara Margit, amíg Sárosdi Lilla a magasművészet nevében, nyílt színen, két végén ̶v̶e̶r̶i̶ ̶a̶ ̶f̶a̶s̶z̶t̶ égeti a gyertyát?Mert az, kérem tisztelettel, úgy van, hogy a kommunista (színész) mindig kiáll magáért, s néha más kommunistákért is, ha az érdeke úgy kívánja. De a vele ellentétesen gondolkodókért és saját hazájáért soha.() VBT ()Kiemelt kép: Fortepan – Kotnyek Antal
The post Színészecskék! Kérdezzétek Bara Margitot, hogy mi a diktatúra! appeared first on VBT.
Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »
