A legfontosabb identitásképző elemünk a magyar nyelv – fogalmazott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja IV. Magyar nyelvjárások napja – Nyelvjárásváltozások és közösségi identitásformák című konferenciájának pénteki megnyitóján.
Szili Katalin, a tanácskozás fővédnöke kiemelte: a mi felelősségünk abban rejlik, hogy hogyan tudjuk megtartani a magyar nyelven belüli diverzitást. “Fontos számunkra, hogy a 21. században megőrizzük azt, ami a saját kincsünk” – tette hozzá. Kányádi Sándort idézve a miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: “egyetlen hazánk a magyar nyelv”, amit jól mutat, hogy például a tengerentúli diaszpóra magyarsága megmaradásának legfontosabb eleme a magyar nyelv – mondta.
A magyar nyelvjárások december 1-jei megünneplésének szimbolikus üzenete is van, hiszen 1918. december 1-jén született meg a Románia és Erdély egyesítését kimondó gyulafehérvári nyilatkozat – emlékeztetett Szili Katalin. Mint mondta, fel kell mutatnunk, amit a szomszédos országok sokszínű kultúráihoz hozzátettünk, miközben mi, magyarok is elismerjük államalkotó tényezőként a saját nemzetiségeinket, vele az ő identitásukat és kultúrájukat.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet fõigazgatója és Szili Katalin miniszterelnöki fõtanácsadó, a tanácskozás fõvédnöke a IV. Magyar nyelvjárások napja – Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák címû tudományos konferencián a Magyarságkutató Intézetben 2023. december 1-jén.
MTI/Soós Lajos
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója kiemelte: a tájnyelvek a magyar nyelv gazdagságát mutatják fel, rendkívül jelentősek a magyar nyelv fejlődésében és a nemzeti identitás egyik legfontosabb alappillérét jelentik. A tanácskozás gondolata elősegíti a Kárpát-medence népeinek az együttélését, megbékélését, a történelmi-kulturális sérelmek orvoslását abban az időszakban, amikor nagyon sok olyan gondolat nyer teret, amely az emberek és népek megosztását célozza meg – fogalmazott a főigazgató. “A magyar hagyományoknak, a magyar kultúrának a folytonosságát jelenítik meg a nyelvjárások” – mondta Kásler Miklós.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége azt vallja, hogy a tájnyelvi beszéd érték, mely az anyanyelvi kultúrát színesíti – fogalmazott Juhász Judit, a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a magyar nyelvnek a kisebbségi közösségekben a maga teljességében, sokféleségében és egységében, földrajzi és társadalmi kiterjedésében, természetes és szabad használatában kell megmaradnia. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója kiemelte, hogy a nyelvjárások nem csak fontos nyelvtörténeti, hanem egyben kiemelkedő jelentőségű folklór források is. “Számos olyan területe van a Kárpát-medencének és a diaszpóra magyarságának is, ahol a nyelvjárási identitás akár kizárólagos magyar identitás is lehet és ha ez az identitás elvész, azzal a nemzeti identitás vész el” – hangsúlyozta Pomázi Péter.
A pénteki, immáron negyedik alkalommal megrendezett konferencia szervezői által küldött írásos összegzés szerint a rendezvény során a szakterület legkiemelkedőbb Kárpát-medencei tudósai tartanak előadásokat. A tanácskozás fő – nyelvjárásváltozások és közösségi identitásformák – témájához kapcsolódóan az előadások többek között az újabb nyelvjárási digitális és nem digitális korpuszokat, tájnyelvi szakmai és módszertani kiadványokat, valamint nyelvjárási szépirodalmi és lexikográfiai kezdeményezéseket mutatnak be.
MTI
The post Szili Katalin: a legfontosabb identitásképző elemünk a magyar nyelv appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
