Magyarországnál az elmúlt ezer napban nagyon kevesen tettek többet az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséért – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szijjártó Péter emlékeztetett rá: több mint ezer napja tart a háború, és Magyarország azóta azt az álláspontot képviseli – ami azóta bebizonyosodott -, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak, csak szenvedés, csak még több pusztítás van.
Az sem nyitotta fel mindenkinek a szemét, hogy milliós nagyságrendben haltak meg emberek, a fegyverszállítások az erőviszonyokat, a realitást nem változtatták meg, Oroszország halad előre, az orosz hadsereg folyamatosan újabb és újabb területeket foglal el – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megoldás tehát csak a tárgyalóasztalnál van, „tárgyalni kell, a béketárgyaláshoz azonban fegyverszünetre van szükség”.
Kiemelte, karácsony közeledtére tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök néhány napos tűzszünetet és tömeges fogolycserét magába foglaló humanitárius lépésre tett javaslatot, hogy emberek százai, vagy akár ezrei az otthonukban, a családjukkal tölthessék az ünnepet, és legalább a tűzszünet napjain ne haljon meg senki.
A kormányfő a hét közepén több mint egyórás telefonos megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével – mondta. Hozzátette, hogy Magyarország külgazdasági és külügyminisztereként tájékoztatta az ukrán külügyminisztert és az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, kérve, tegyenek lehetővé egy telefonos megbeszélést Orbán Viktor és Ukrajna elnöke között, aki azonban „a diplomáciában elég példátlan gesztussal”, „kicsit megerőltetetten, kulturáltan ezt visszautasította”.
Szijjártó Péter úgy vélte: „a magyar békemisszió az elmúlt fél évben mindent megpróbált”, sőt, sokkal többet próbált meg, mint ami elvárható lenne, vagy lett volna egy olyan méretű és olyan kapacitásokkal rendelkező, olyan helyzetben lévő országtól, mint Magyarország.
„Született egy kínai-brazil béketerv az elmúlt időszakban, a törökök az egyetlen sikeres közvetítést hajtották végre az elmúlt ezer napban a Fekete-tengeri gabonamegállapodással, mi pedig az elmúlt fél esztendőben az európai uniós elnökség során mindent megpróbáltunk annak érdekében, hogy ezt az elnökséget jó cél érdekében, fegyverszünet, béketárgyalások megindítása érdekében használjuk fel” – mutatott rá.
Kijelentette: „egy olyan ajánlat van az asztalon, amelyhez fogható az elmúlt ezer napban még nem volt”, nem Magyarországon múlik, hogy ezt az ajánlatot mindkét fél megfontolja, illetve elfogadja-e.
„Az egyik fél ezt megfontolta, elfogadásra alkalmasnak találja, a másik fél azonban visszautasító álláspontra helyezkedett”
– jelezte.
A külgazdasági és külügyminiszter „szövetségesekhez kevésbé méltó” lépésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a Gazprombankot, „hiszen világos volt, hogy mely országok azok itt a közép-európai, délkelet-európai térségben, amelyek a fizikai, infrastrukturális, földrajzi realitásoknál fogva Oroszországból vásárolnak energiahordozókat, és az is világos, hogy a Gazprombankon keresztül fizetnek”. Megfeszített munkát végeztek a szlovákokkal, szerbekkel, a törökökkel és a bolgárokkal közösen az elmúlt hetekben annak érdekében, hogy megtalálják azt a jogi megoldást, amely az amerikai szankciók megsértése nélkül továbbra is garantálja az energiaellátásuk biztonságát, és ez sikerült is – közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter szólt a Magyarország párizsi nagykövetségét ért szombati fenyegetésről is, erről itt írtunk részletesen.
Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogyan sikerült a világban eloszlatni Bassár el-Aszad szíriai diktátor gépének budapesti landolásáról szóló álhírt, amelyet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az álhírt közlő oldal cáfolata után is „tovább görgetett, lebegtetett”, azt mondta: „ez egy nagyon durva helyzet volt”, rendkívül veszélyes belekeverni Magyarországot egy ilyen tűzforró konfliktusba.
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet, amely Magyarország számára rendkívüli veszélyt jelentett, ezért azt gondolom, hogy a lehető legalaposabban ki kell vizsgálni azt, hogy ez honnan indult, kik vettek benne részt, akik részt vettek benne, ezt miért tették” – fogalmazott. Kijelentette: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
