A külügyminiszter szerint az uniónak olyan lendületre van szüksége, amit a jövőbeli tagságért küzdő országok tudnak leginkább bohozni a közösségbe.
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Georgia fontos partner az Európa előtt álló jövőbeli kihívások leküzdése tekintetében. „Egyrészt Georgia is érti és támogatja a békén és stabilitáson alapuló szomszédsági politikát. Másrészt Georgia fontos szereplő lehet a jövőben Európa energiadiverzifikációs törekvéseinek sikerre vitelében. A harmadik pedig, hogy az ország rendkívül elkötelezett az európai integráció mellett” – mondta.
„A mi célunk, hogy megerősítsük az Európai Uniót, megtörjük azt a spirált, ami egyre rosszabb formába viszi az Európai Uniót” – fogalmazott. Valamint kifejtette, hogy ennek legjobb eszköze a bővítés, hiszen az EU-nak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, s ezt azok az országok tudják leginkább behozni, amelyek továbbra is lelkesen küzdenek a jövőbeli tagságért. „Georgia is ilyen ország. Georgia, amely olyan gazdasági növekedést produkált az elmúlt időszakban – gyakran kétszámjegyű gazdasági növekedést -, amellyel egészen biztosan hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképessége végre hosszú évek visszaesését követően ismét javuljon” – mutatott rá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk határozottan támogatta az EU decemberi döntését, amellyel megadták Georgiának a tagjelölti státuszt. „Ez helyes döntés volt, s némiképpen jóvátette azt a korábbi tisztességtelen döntést, amely nem adta meg Georgiának Ukrajnával egy időben a tagjelölti státuszt” – mondta. „Magyarország az európai uniós elnökségi időszaka során segíteni fogja Georgiát abban, hogy a lehető leggyorsabb csatlakozási folyamat menjen végbe, hiszen azt gondoljuk, hogy nemcsak Georgia, hanem az Európai Unió is sokat tud nyerni ezzel” – jelentette ki.
A miniszter érintette az energiabiztonság kérdését is. „Teljesen világos, ezt már mindenki látja, még az is, akinek az ideológia fátyla ott lebeg a szeme előtt, hogy az európai kontinens önmaga nem képes garantálni a saját energiaellátásának biztonságát, ahhoz külső erőforrások is kellenek” – világított rá. Márpedig szavai szerint a Kaukázus térsége nagyban hozzá tud járulni a kontinens energiaellátásához, mivel a régió országai elképesztő potenciállal rendelkeznek a megújuló termelés terén, ami lényeges a környezetvédelem szempontjából is.
Bejelentette, hogy hétfőn lép majd hatályba az azeri-georgiai-magyar-román megállapodás, amelynek alapján a Kaukázusból zöldenergiát, alapvetően szélenergiát importálhatnak Európába. „Ez történelmi jelentőségű közös beruházás lenne, hiszen a világon nincs máshol még 1200 kilométer hosszú tenger alatti áramvezeték.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
