Magyarország semmiképpen sem szeretné, hogy a NATO egy Kína-ellenes blokká váljon, rivalizálás helyett kölcsönösen előnyös együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a NATO külügyminiszteri szintű ülésén Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülést követő sajtótájékoztatón a Kínáról szóló napirendi pont kapcsán ismertette a magyar álláspontot, miszerint a kapcsolatot nem szabad katonai természetűként leírni. „Sőt, minél kevésbé katonai kapcsolatként írjuk le ezt az együttműködést, annál jobb” – közölte.
„Mi nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Mi nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki” – hangsúlyozta.
Aláhúzta: a kormány rivalizálás helyett a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt, amely nem pusztán lehetséges, de szükséges is, különös tekintettel az autóipari forradalomra, ugyanis az európai gyártók teljesen függővé váltak a dél-koreai és kínai elektromos akkumulátoroktól.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a brüsszeli politikai döntések nyomán forradalmi megújuláson kell átmennie az autóiparnak, amely a legmeghatározóbb iparág az európai gazdasági jövő szempontjából, hiszen ehhez euró tízmilliárdokat kellett befektetni, és át kellett szervezni a legnagyobb nyugat-európai autóipari vállalatok jövőre vonatkozó stratégiáját – tudatta.
„Ez egy egyirányú utca, ebben az utcában megfordulni nem lehet, ebből kijönni nem lehet. Egyszerűen azért, mert most már túl sok érdek fűződik ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen” – emelte ki.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a politikai döntéshozók elfelejtették, hogy miközben a kontinensen megvalósultak az elektromos autók gyártásához szükséges fejlesztések, nem jöttek létre a megfelelő kapacitások az elektromos akkumulátorok előállításához, ezekkel elsősorban a szektor kínai vállalatai rendelkeznek.
„Tehát mindazok, akik azt szorgalmazzák, hogy válasszuk szét a kínai és az európai gazdaságot, azt kockáztatják, hogy egy hatalmas mélyütést adnak az európai gazdaságnak” – figyelmeztetett, tekintettel a tényre, hogy a 870 milliárd eurót is meghaladja a Kína és az Európai Unió tagországai közötti kereskedelmi forgalom.
A miniszter úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háború egyik legsúlyosabb következménye, hogy a világ újra elindult a blokkosodás irányába, ami Közép-Európa számára különösen rossz hír, hiszen a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.
„Mi a blokkosodás helyett a konnektivitásban, az összeköttetések létrehozásában és fenntartásában hiszünk” – összegzett, mondván, inkább még szorosabbra kellene fűzni az együttműködést Kínával.
Végül kitért Kína ukrajnai béketervére, amely szerinte megfelelő kiindulási pont lehetne a nemzetközi tárgyalásokhoz. „Mi azt szeretnénk, ha minél előbb megindulnának a béketárgyalások, minél előbb tűzszünet lenne, mert minél előbb van tűzszünet, minél előbb indulnak béketárgyalások, annál több emberéletet tudunk megmenteni Ukrajnában” – fogalmazott.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
