Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, ahol román hivatali partnerével, Bogdan Aurescuval tárgyalt.
Közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza. "Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt" – szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország "jóban legyen egymással".
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre. Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre "Romániában". A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően – megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról.
Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt,
szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban, és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos "sajnálatos nyilatkozatok" nem ismétlődnek meg.
Vigyázzanak a szájukra a magyar tisztségviselők!
Aurescu a trianoni "békeszerződés" közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva "valódi" stratégiai partnerséget kell felépítenie.
Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös "provokációk" logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy "a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek".
Megjegyezte: Románia számára a trianoni "békeszerződés" a románság számára "elsődleges jelentőséggel bíró" – Erdély és a Román Királyság "egyesülését" kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg – hangoztatta a román külügyminiszter.
Tőkés László: a cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság elüldözése
A Trianoni "békeszerződés" óta eltelt száz év alatt a magyarságnak meg kellett tanulnia zsákban táncolni – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
A politikus arra a felvetésre reagált, hogy a Romániában ünneppé nyilvánított trianoni évfordulót használhatják-e az erdélyi magyar többségű önkormányzatok arra, hogy immár törvényesen és méltóképpen megünnepeljék a nemzeti összetartozás napját.
Tőkés László a "zsákban táncolás" kényszerű megnyilvánulásának nevezte azt is, hogy a magyar Országgyűlés pozitív konnotációt próbált adni a trianoni évfordulónak, és a gyásznapot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Kijelentette: a román Trianon-törvény azt jelzi, hogy a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben semmit nem változott a román nemzetstratégia. A cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása, elüldözése – tette hozzá.
Ebben a vonatkozásban csak radikálisak lehetünk. El kell érnünk, hogy a romániai rendszerváltozás a kisebbségpolitikában is végbemenjen, és semmiképpen nem szabad lenyelni sem a magyar egyetem beolvasztását, semmiféle tilalmi törvényt, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot – jelentette ki az EMNT elnöke.
Tőkés László megjegyezte: ő maga június 4-én Bukarestben fog tartózkodni, hiszen a román legfelsőbb bíróság éppen erre a napra tűzte ki a tárgyalást abban a perben, amelyet az 1989-es érdemei elismeréseként adott Románia Csillaga érdemrend visszavonása ellen indított.
A Fidesz erdélyi szövetségesei is üzenik: ez nem ünnep!
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke megjegyezte: bízik benne, hogy Klaus Iohannis nem fogja kihirdetni a trianoni döntés megünnepléséről szóló törvényt. (Ki fogja hirdetni – a szerk.) Azt is megemlítette azonban, hogy a törvény valóban annak a lehetőségét is megteremti, hogy a magyar önkormányzatok ne úgy emlékezzenek június 4-én, ahogy azt a törvény kezdeményezői elgondolták.
Sándor Krisztina azt is elmondta, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai június 4-én több mint száz szimbolikus helyen készülnek koszorúzni június 4-én délután 14:30-kor. Olyan emlékhelyekre mennek háromfős csoportjaik, ahol a magyar államiságot vagy az első világháborút idéző jelképek vannak. Hozzátette: tömeget nem hívhatnak a koszorúzásokra, de reményeik szerint estére elkészül egy összeállítás a megemlékezés fényképeiből, amit közzétehetnek az interneten. "Ez számunkra megemlékezés, és nem ünnep" – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke.
A nemzeti tanács vezetői arról is megemlékeztek, hogy tíz éve fogadta el a magyar Országgyűlés a kedvezményes honosítás törvényét. Amint Tőkés László fogalmazott: e törvény is Trianon káros következményeinek a korrekciójaként született. A politikus felidézte: ennek a törvénynek a következményeként vált az EMNT a magyar kormány partnerévé, hiszen a tanács irodahálózata immár tíz éve nyújt segítséget az erdélyi magyaroknak a honosítási kérelmek benyújtásához, a magyar okmányok cseréjéhez, és a magyarországi anyakönyvezéshez.
Sándor Krisztina elmondta: a koronavírus-járvány miatti kényszerű szünetben csak telefonos ügyfélszoláglatot tudtak működtetni, de június másodikától ismét várják az ügyfeleiket az EMNT irodái, ahol a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézéséhez nyújtanak segítséget.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
