Interjút adott az amerikai CNN hírtelevíziónak Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere.
A beszélgetés elsősorban arra koncentrált, Magyarország miért vállalta, hogy az oroszok kérésének megfelelően, rubellel fizet a földgázért. A műsorvezető, Richard Quest rögtön azzal kezdte, nem szeretne egy olyan társalgást folytatni a magyar külügyminiszterrel, ahol ő állít valamit, Szijjártó pedig azt mondja, ez nem igaz, így most Magyarország álláspontjára lenne kíváncsi.
Ennek ellenére Quest, rutinos médiamunkásként, folyamatosan tendenciózusan megfogalmazott kérdéseket tett fel Szijjártónak, aki, rutinos politikusként, nem hagyta magát belesodorni egy értelmezési keretet érintő vitába.
Rögtön Quest első kérdésére, azaz, miért követi Magyarország „készségesen” az oroszok kérését, Szijjártó nagyon ügyesen gyakorlati irányba fordította a témát.
Egy ország energiaellátása nem filozófiai, ideológiai, kommunikációs vagy politikai kérdés, hanem fizikai.
A tárcavezető leszögezte, Magyarország egész egyszerűen nem mehet szembe a gazdasági és fizikai realitásokkal. A magyar energiaellátás függ az orosz piactól, a magyar földgáz 85%-a, a kőolaj 65%-a érkezik Oroszországból. Ez nem Magyarország hibája, nem a magyar kormány akarta így, egyszerűen ez a realitás. A következő néhány évben nincs realitása annak, hogy Magyarország meg tudjon szabadulni ettől a kötöttségtől.
Szijjártó ezután a magyar energiapiac diverzifikációjáról beszélt. Kihangsúlyozta Budapest a hét szomszédos országból hattal alakított ki közös interkonnektort, de ha nincs más forrás, azzal ők sem tudnak mit kezdeni.
Quest ezt követően „érzésekre” és „percepciókra” hivatkozva kijelentette, Magyarország álláspontja nem tükrözi az egységes EU-s és NATo-s hozzáállást. A magyar külügyminiszter is kiszúrta az óvatoskodó kérdésfelvetést, így igazat adva Quest-nek közölte, valóban csak érzésekről és nézőpontokról van szó, de a realitás mást mutat.
Szijjártó ezt követően leszögezte, Magyarország mind az öt szankciós csomagot megszavazta, kivétel nélkül minden alkalommal kiállt az ukrán állam szuverenitása mellett és a tárcavezető beszélt arról is, hogy Magyarország minden idők legnagyobb humanitárius akciójával segít az Ukrajnából menekült százezreken.
Rendben, de miért nem ad fegyvereket, hiszen Ukrajna is ezt kéri? – szúrta közbe a műsorvezető.
Szijjártó erre leszögezte, a magyar kormány legfontosabb kötelessége a magyar állampolgárok és Magyarország védelme. Budapest számára ez az elsődleges szempont, amelyet kockára tenne azzal, ha fegyvereket küldene Ukrajnába.
Szijjártó több alkalommal is egyértelművé tette, a magyar kormány elítéli Oroszországot, amiért megtámadta Ukrajnát. Moldova és a Dnyesztermellék kapcsán Szijjártó kiemelte, Magyarország, ahogy Ukrajna, úgy a moldáv állam területi integritása mellett is kiáll.
Az interjú második felében természetesen a Magyarország ellen napokban elindult kötelezettségszegési eljárás is szóba került. Szijjártó szerint a vita nyilvánvalóan politikai, ami abból is látszik, hogy az eljárás az Orbán-kormány történelmi győzelme után indult meg Magyarország ellen.
Quest ezt követően, kissé megfeledkezve saját szerepéről, szabályos vitába bocsátkozott az interjúalannyal. sajátos demokráciaértelmezésről tanúbizonyságot téve, közölte, nem csak azt kell figyelembe venni, mit akarnak a magyar választók, de azt is, mit mondanak az EU szervezi, a Bizottság, a Parlament vagy a Tanács. Ezek pedig jól láthatóan elégedetlenek a magyar demokráciával. Szijjártó szerint nem számít, néhány brüsszeli bürokrata vagy politikus mit gondol a magyar kormány törvényhozásáról, amelyek összhangban állnak a magyar és európai jogszabályokkal is.
Felfogásokról beszélnek, (…) a tény az, hogy a magyar választók nem akarták a nyugati, liberális mainstreamet az ország élén látni.
Szóba került Orbán Viktor sok vitát kiváltó győzelmi beszédének egy részlete is, melyben „ellenfelének” nevezte az ukrán elnököt. Helyénvaló Zelenszkij elnököt ellenfélnek nevezni? – tette fel a kérdést Quest. Szijjártó kiemelte, a nyugati közvélemény sajnos nincs tisztában azzal, miként próbálkozott Kijev beleavatkozni a magyar választási kampányba, illetve Zelenszkij elnök milyen ellenséges nyilatkozatokat adott a magyar választások előtt néhány nappal.
Zárókérdésként felmerült, támogatja-e Magyarország Ukrajna EU-csatlakozását. A CNN szerkesztői valószínűleg nem néztek utána a magyar álláspontnak, ugyanis Szijjártó kezébe óriási ziccert adtak ezzel a kérdéssel, amelyet a magyar külügyminiszter rutinosan ki is használt. Közölte, Budapest már februárban szorgalmazta az ukrán EU-csatlakozási eljárás elindítását.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
