Szigorú fiskális politikára és a növekedés ösztönzésére lesz szükség

Szigorú fiskális politikára és a növekedés ösztönzésére lesz szükség

A gazdaság növekedési üteme kielégítő a lapunk által megkérdezett elemzők szerint a négyéves ciklus második felére azonban még nincs rálátásunk. Eltérő a szakértők véleménye ugyanakkor abban, hogy a szigorúbb fiskális politika vagy a növekedés ösztönzése lesz erőteljesebb.

Közjogi értelemben ugyan hamarosan új kormánya lesz Magyarországnak, de a korábbi eredmények tükrében nem várható jelentős fordulat az új kormány hivatalba lépése után sem. Elképzelhetők olyan kisebb változások, amelyek elsősorban a hosszú távú kilátásokon javíthatnak.

„A gazdaságpolitikai és költségvetési alapelvek változatlanságára számítok a 2018–2022-es ciklusban – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. – A kormány stabilan 3 százalék alatt tarthatja a hiányt, így továbbra is megfelelhet az ország az EU-s fiskális szabályoknak.” Ürmössy Gergely elképzelhetőnek tart egy kisebb mértékű költségvetési kiigazítást 2018 második felében vagy jövőre, amivel a fiskális politika prociklikusságán enyhíthetne a kormány, és javíthatna a pénzügyi egyensúlyon.

„Nem várok nagy átalakításokat a következő négy évben, viszont több pénz juthat az egészségügyre, az állami iparfejlesztési projektekre és a K+F-re – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. – Az állam modernizációja is terítékre kerül várhatóan a következő négy évben, ez a befektetés viszont hosszú távon olcsóbbá teszi a működést.” Török Zoltán szerint az államháztartás hiánya tartósan 2–2,5 százalék között alakulhat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a következő évek költségvetésére a konvergenciaprogramból lehet következtetni, ebből a legfrissebbet azonban még csak most fogja elküldeni a kormány az EU-nak. A korábbi programok alapján a hiány lassú leépítésére lehet számítani, az pedig szinte borítékolható, hogy a fiskális fegyelem megmarad a következő ciklus során is. Virovácz Péter szerint a nagy kérdés az, hogy tovább csökken-e a személyi jövedelemadó, az ugyanis lyukat üthet a költségvetésen. Számos esetben esett szó a nullás költségvetésről. „Tekintettel arra, hogy egyre többször hangzik el újabb adócsökkentési terv, azt gondolom, hogy ez továbbra sem realitás, és talán nem is feltétlenül szükséges ebben Németországot követnünk” – egészítette ki az elemző.

„Az idén 2,3 százalékos költségvetési hiányra van kilátás, a kérdés az, hogy a következő előirányzatokban visszaszorítják-e a deficitet” – közölte Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A lehetőség szerinte adott, hogy 2 vagy akár 1-1,5 százalékra csökkenjen az államháztartás hiánya 2019-ben, ez pedig azt jelezné a külföld felé, hogy a kormány odafigyel a kiadásokra, így a hitelminősítők is kedvezően értékelhetik Magyarországot.

Németh Dávid szerint az adóbevételek emelkedése lehetővé teszi, hogy a deficit akár jelentősen csökkenjen, ami a globális konjunktúra dinamizmusvesztése után is mozgásteret biztosíthat a kor­mánynak. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője folyamatosan csökkenő hiányadatot vetít előre, 2020-ra ez akár 1,5 százalékra is csökkenhet. Ha viszont a fiskális impulzus fenntartása mellett teszi le a voksát a kormány, akkor a GDP-növekedés lehet magasabb az előrejelzésnél.

„Tartósan csökkenő pályán maradhat a GDP-arányos államadósság, 6-8 százalékpontos csökkenést vá­rok a következő négy évben” – mondta Török Zoltán.

Suppan Gergely az adósságráta meredek csökkenésére számít, a négyéves ciklus végén 60 százalék alá is eshet a GDP-arányos adósság, ráadásul 2 százalék körüli ESA-hiány mellett. Az elemző elsősorban az uniós források megérkezésével pozitívba forduló pénzforgalmi egyenlegnek köszönhetően nominálisan mérséklődő államadósság miatt látja megvalósíthatónak az adósságráta ilyen számottevő csökkenését.

„Mivel a kormány számára kiemelt fontosságú az államadósság csökkentése, így nem gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos stratégia változna a következő ciklusban” – véli Virovácz Péter. Az alaptörvény is kimondja az adósságráta csökkenését és az egyhuszados szabályt (eszerint az adósságrátának a 60 százalék feletti rész egyhuszadával kell csökkennie), amit hároméves időtávban vizsgálnak, ez utóbbinál a 0,7 százalékpontos csökkenést kell elérni jelenleg. Az ING elemzője hangsúlyozta, hogy az adósságpálya alakulásában kiemelt szere­pet játszik a gazdaság teljesítménye, mivel az adósság méretét a GDP is befolyásolja. Minél dinamikusabban bővül a gazdaság, annál gyorsabban csökken a ráta. Ha a magyar gazdaság növekedése jelentősen lelassulna, akkor az adósságleépítés tempója is mérséklődhet. Viro­vácz Péter várakozásai szerint már 2019 végén 70 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos adósságráta, ami fontos küszöb a hitelminősítők számára is.

Az idén dinamikus lehet a gazdasági növekedés, azonban az uniós források kifutásával a beruházási dinamika is lanyhulhat – fejtette ki Virovácz Péter. Emellett a foglalkoztatottság sem tud olyan ütemben bővülni, mint eddig, a béremelések viszont folytatódnak. A fentiek miatt a GDP-növekedés lassulhat, és a gazdaságszerkezetnek megfelelő, 2,5 százalékos bővülésre állhat be hosszú távon. A következő években a hangsúly fokozatosan a külső tényezők felé (mint például az export) tolódhat a mostani belső tényezők, mint a fogyasztás és beruházások, helyett.

A bizonytalansági tényezők miatt nehéz az előrejelzés 2020 után, kérdés, hogy meghosszabbítják-e a lakásáfa-kedvezményeket, és bizonytalan, hogy mennyit dob a gazdaságon az ebben az évben termelését megkezdő új Mercedes-üzem – fejtette ki Suppan Gergely. A makroelemző 3 százalék feletti éves növekedést vár a következő évtized elején. Török Zoltán némileg pesszimistább, ugyanis 2 és 3 százalék közötti növekedést vár ugyanebben az időszakban.

Nem számít nagy gazdaságszerkezeti átalakításra Ürmössy Gergely, az uniós források pörgethetik a magyar GDP-t, illetve továbbra is a feldolgozóipar, ezen belül pedig a járműgyártás lehet hazánk konjunktúrájának hajtóereje. Az elemző hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány erősödése várható a következő években.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »