Leszbikus csókjelenettel sokkolja nézőit a Netflix az új, Jurassic World: Krétakori tábor című mesefilm-sorozatának (!) egyik epizódjában. A készítők már korábban is tervezték egy aberrált szál megjelenítését a sorozatban, ám akkor a jelentős felháborodás hatására – átmenetileg – elálltak tervüktől. Később azonban visszatértek az eredeti elképzeléshez, így a sorozatban olyan jelenet is látható, amely a magyar gyermekvédelmi törvény értelmében itthon jogsértőnek minősül.
A sorozat eredetileg egy dinoszauruszok által lakott szigetre vetődött gyerekcsoport történetét meséli el, ebbe sikerült az alkotóknak egy LMBTQ-szálat fűzniük, aminek keretében két lány vall egymásnak szerelmet – ettől a társaik mélyen meghatódnak –, majd váltanak csókot. A mesefilm-sorozat a Netflix szerint 7 éves korhatárhoz köthető.
Holland háttér homálya
Korábban épp ezen ominózus jelenet apropóján kérdezte a Mandiner a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságot (NMHH) a streaming-szolgáltatókra vonatkozó jogi szabályozásokról. A lapnak küldött válaszaikban akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy „a Netflix Hollandiában bejegyzett társaság, a holland médiaigazgatási szabályoknak kell megfelelnie és a Hollandiában érvényes besorolási szabályokat kell alkalmaznia”. Mint megtudták, a műsorszámok korhatár-kategóriába történő besorolási kötelezettsége a rádiós és televíziós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóknak van, azaz a streaming szolgáltatóknak nincs. Nekik arra van kötelezettségük, hogy „hatékony műszaki megoldásokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott, pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők”.
A konkrét esetben azt prognosztizálták, ha a magyar szabályozás alapján problémásnak ítélik a mesefilmet, értesíti a joghatósággal rendelkező társhatóságot, jelen esetben a holland COMMISSARIAAT VOOR DE MEDIA-t (CVDM) a további szükséges intézkedések megtétele céljából.
Több mint százezren tiltakoznak már
A lap figyelmébe ajánlották, hogy a Netflix működtet magyarországi ügyfélszolgálatot, amelyen keresztül bárki fogyasztói panaszt tehet, illetve a magyarországi szervezetek, magánszemélyek az NMHH részére tehetnek bejelentést kifogásolt tartalmakkal kapcsolatban. Mint akkor jelezték, több bejelentés is érkezett hozzájuk az ominózus "mesefilmsorozattal" kapcsolatban és közölték, az NMHH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a műsorszámot.
Eközben petíciót indított az ügyben a CitizenGO Magyarország is. A keresztény értékvédő szervezet Reed Hastingsnek, a Netflix vezérigazgatójának címzett felhívását mostanáig több mint százezer aláíró támogatta.
Ebben arra szólítják fel a céget, hogy hagyjon fel az LMBTQ-propagandával és bojkottra hívják a szülőket. Mint írják, „szülőként nem lehetünk nyugodtak, ha gyermekeink a Netflixen néznek »gyerekműsort«, mivel a felület az LMBTQ-agymosás terepévé vált”. Megfogalmazásuk szerint a cégnek „döntenie kell, hogy az LMBTQ-lobbira vagy a családokra van tekintettel”, mert „a kettő együtt nem működik”.
Akár már kedden dönthetnek – a semmiről
A Mandiner információi szerint a Médiatanács már a jövő héten kedden esedékes ülésén dönthet a botrányt okozó rajzfilmről, bár a hivatalos napirendi ajánlásban ez a téma egyelőre nem szerepel. A lap ügyre rálátó informátorai szerint a tanács problémásnak látja, hogy a forgalmazó szerint ehhez a jelenethez elég, ha egy gyermek hét éves és egy napos – mint mondják, szerintük ennél lényegesen idősebb gyerekeknek lehet csak megfelelően beszélni ilyen jellegű kérdésekről.
A Mandiner kérdésére megerősítették, hogy ha problémásnak találják a tartalmat, akkor hivatalos átiratot küldenek a holland társhatóságnak, ám volt, aki hozzátette, hogy
Volt, aki rámutatott, a probléma része, hogy a Magyarországon szolgáltató csatornák mintegy negyven százaléka nem magyar joghatóság alá tartozik, így felszólításokra és átiratokra marad csak jogi lehetőség. Mint mondta, van, amikor ez is célra vezet, vannak ugyanis nyitott és együttműködő hatóságok Európa-szerte (példaként említette cseh kollégáit), ám például Luxemburg és Hollandia esetében kevésbé kedvezőek a tapasztalatok.
Akikkel a lap munkatársai beszéltek, arra számítanak, hogy bár felháborító az eset, az átiratnál többet a Médiatanács nem tehet majd, a hollandokat pedig „hidegen hagyja majd az ügy” – írja a Mandiner.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
