Az eucharisztikus kongresszuson és a pápai misén felhőtlenül együtt imádkozó közösség is bizonyította, hogy Magyarországon sikeres a járványkezelés, értékelte a hét tapasztalatait Kiszelly Zoltán politikai elemző, aki kitért a magyar–lengyel kapcsolat erősítésére és a baloldali mozgósítás kudarcára.
Egyértelműen a magyar járványkezelés sikere, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzései után az eucharisztikus kongresszuson is tömegek lehettek jelen korlátozások nélkül a rendezvényeken – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen események a nemzeti és a keresztény értékeket képviselő embereket erősítik meg, majd hozzátette: „a csendes többség ünnepei a gyűlölködőkkel szemben”.
A politológus hangsúlyozta, hogy Európa legtöbb országában – miközben emelkedik a koronavírus új fertőzöttjeinek a száma – trükközésekkel igyekeznek megelőzni a korlátozásokat. „Egyre több nyugati országban vezetnek be új számítási módokat a fertőzöttség mértékének a megállapítására, és ezeknek az a céljuk, hogy a védekezésbe már belefáradt embereket ne kelljen korlátozni, mert a gazdasági és a hétköznapi élet megszorításait már nehezen viselik az állampolgárok” – magyarázta az okokat Kiszelly Zoltán.
Az eucharisztikus kongresszus mellett a lengyel államfő, Andrzej Duda magyarországi látogatását is kiemelkedően fontos eseménynek tartja az elemző. „Brüsszel mindkét országra igyekszik nyomást gyakorolni, mivel elhiszi az ellenzéki politikusok szólamait, amelyek szerint mindkét ország összeomlik az uniós pénzek nélkül” – folytatta a politológus.
„Ez nem új keletű kísérlet, korábban is azt tapasztaltuk, hogy a hazai választások előtt más-más okokra hivatkozva igyekeztek visszatartani a pénzeket. Ennek eddig semmilyen hatása nem volt, ám a két ország egymás iránti szolidaritásának különösen nagy hangsúlya van ilyen helyzetben.” Kiszelly Zoltán egyúttal emlékeztetett, hogy Matteo Salvini belügyminisztersége idején a migrációval kapcsolatos intézkedései miatt Olaszországot is zsarolták, míg Franciaország esetében tíz éven keresztül fel sem merült a túlzott deficit miatti eljárás beindítása. Az Európai Unió döntéshozói nem is foglalkoznak a veszélyes folyamatokkal, amelyeket éppen ők generálnak, jelentette ki az elemző.
„Az Egyesült Királyság januári kilépése után most nyáron Svájc is nemet mondott az EU-nak, ugyanis Tell Vilmos szabadságszerető utódai sem kérnek az ideológiavezérelt brüsszeli ötletekből és az EU Bíróságának önkényes jogértelmezéséből, ezért a svájci kormány nyáron leállította az EU–Svájc keretmegállapodásról szóló tárgyalásokat” – fogalmazott Kiszelly Zoltán. Az Oktatási Hivatal megállapítására, miszerint nem volt megfelelő képzettsége, így jogszerűtlenül alkalmazta Karácsony Gergelyt a Corvinus Egyetem a 2000-es évek második felében, az elemző úgy reagált, hogy az ellenzéki politikus legfőbb hibája a kontrollvesztés.
„Karácsony egy komoly lehetőséget kapott, de miként azóta is látjuk nála, rendre a kényelmesebb utat választja, és nem él a lehetőséggel. Elbocsátották, és még büszke is rá” – hangsúlyozta a politológus. Kiszelly Zoltán végezetül arra is kitért, hogy a kormánypártok petíciógyűjtése azt is megmutatta, mennyire képtelen a mozgósításra a baloldal.
„Miközben hasonló idő alatt a Fidesz és a KDNP kezdeményezését kétszázezren írták alá, addig az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek együttesen mindössze százhatvanezer aláírást gyűjtöttek. Ezzel szertefoszlott a jól szervezett DK-ról és Jobbikról szőtt mítosz” – állapította meg Kiszelly Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
