Jön a szerelmesek napja, s vele együtt jön az évről évre visszatérő civakodás, hogy akkor most Bálint-nap vagy Valentin-nap. Ezúton tudatjuk a vita részvevőivel, hogy a kettő ugyanaz, felesleges vitatkozniuk, hiszen legyen akár Bálint-nap, legyen akár Valentin-nap, az ünnep ugyanarról a személyről és az ő napjáról szól. A Bálint név ugyanis latin eredetű, a Valentiniusból ered, az angol megfelelője pedig Valentine, s azt a Terni Szent Bálint püspököt nevezik így, aki nem csupán a szerelmesek, de a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje is. És ugyan a katolikus egyház már nem ünnepli külön napon Szent Bálintot, a február 14-iki névnap attól még névnap, a szerelmesek napja pedig a szerelmesek napja maradt.
És mivel Magyarországon sem tegnap kezdődött a szerelmesek hagyománya, ezért elővettük a Fortepant, amely a legalkalmasabb fotógyűjtemény ahhoz, hogy tematikus összeállítást lehessen belőle készíteni erre a jeles alkalomra. Történetünket 1917-ben kezdjük el, a szereplők pedig mi, magyarok vagyunk, fiatalok, középkorúak és öregek, katonásak, kócosak és félmeztelenek, de mindenekelőtt romantikusok. Olyanok, amilyennek ritkán látjuk magunkat a hétköznapokon. Pedig hát a képek tanulsága szerint értünk mi ehhez is. És mit ad Isten, hétköznap van. Hétköznapi szerelem.
1917. Fotó: Kurutz Márton / Fortepan
1935. Fortepan
1937. Fortepan
1939. Fortepan
1950. Fotó: Karabélyos Péter / Fortepan
1952. Fotó: Szent-Tamási Mihály / Fortepan
1957. Fortepan
1960. Fortepan
1968 Fortepan
1969. Fotó: Sándor Dávid / Fortepan
1972. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
1972. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
1972. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
1978 Fortepan
1972. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
1983. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
Képszerkesztő: Velledits Éva
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
