Szerdán elfutott az újságírók elől, csütörtökön lemondott – Matúš Oľha csaknem másfél évig irányította az FPU-t Lajos P. János2026. 07. 23., cs – 13:02
Matúš Oľha szerdán még csak az újságírók elől futott el, csütörtökön viszont már a Művészeti Alap Tanácsának elnöki posztjáról és a tagságról is lemondott. Közel másfél évig vezette az alapot, a tanácsba Martina Šimkovičová kulturális miniszter jelöltjeként került még 2024 szeptemberében.
Matúš Oľha tevékenységét a Művészeti Támogatási Alap élén kezdettől fogva konfliktus kíséri a kulturális szféra jelentős részével. Az FPU Tanácsának elnökévé 2025. március 12-én választották meg. Oľha színházi rendező, pedagógus, a besztercebányai Művészeti Akadémia korábbi rektora, előzőleg a tanács alelnöke és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter jelöltje volt.
Átláthatatlan döntéshozatal
A Fico-kormány egyik első lépése az állami alapok feletti ellenőrzés átvétele, az alapok szakmai munkájának ellehetetlenítése volt. Az FPU-ról szóló törvényt is módosították, a törvénymódosítás után a szakmai bizottságok ajánlásai már nem voltak kötelező érvényűek a tanács számára.
Az Oľha vezette tanács több projekt támogatását csökkentette vagy teljesen megvonta, másokét pedig meggyőző szakmai indoklás nélkül növelte.
Összeférhetetlenség gyanúja merült fel a Művészeti Akadémia esetében, ahol Oľha ma is dolgozik, és amelynek korábban a rektora volt. Az intézményhez kötődő másik tanácstaggal együtt megszavazta az akadémia támogatásának növelését. Oľha azt állította, hogy nem sértett törvényt, a kulturális szféra képviselői azonban úgy vélték, érintettség okán ki kellett volna zárnia magát a döntéshozatalból.
Többéves szerződések: megszüntetés majd visszavonás
További problémát jelentettek a 2026-os támogatási rendszer előkészítésének késedelmei. A pályázati felhívások ütemtervét és a támogatási tevékenység szerkezetét késve tették közzé, ami megnehezítette a szervezetek számára a fesztiválok, kiállítások, folyóirat-kiadás vagy kulturális központok működésének tervezését. Bírálatot váltott ki a független kulturális központok támogatásának korlátozására vagy átalakítására vonatkozó javaslat is. Oľha megkérdőjelezte finanszírozásukat, azzal érvelve, hogy az államnak elsősorban a hagyományos fenntartóval rendelkező intézményeket kell támogatnia.
A legsúlyosabb beavatkozásra 2026. március 18-án került sor.
A tanács Oľha javaslatára több mint harminc kulturális projekt többéves szerződésének megszüntetéséről döntött, több mint kétmillió euró értékben.
Oľha azt állította, hogy a szerződéseknek nincs megfelelő törvényi alapjuk, és indokolatlanul előnyben részesítenek bizonyos szervezeteket. Az éles kritikák után a minisztérium és az alap vezetése azt közölte, hogy a szerződéseket nem szüntették meg, csupán felfüggesztették és ellenőrzésnek vetették alá. Oľha csak ezt követően,a nyilvánosság nyomásának hatására írta alá a szerződésmódosításokat.
A lehallgatási botrány
Oľhát a tanácsülések nyilvánosságának korlátozása miatt is bírálják. A sajtó és a kulturális szféra képviselői többször nem vehettek részt az üléseken, noha a törvény szerint a tanács ülései nyilvánosak. A legutóbbi, szerdai ülést is zárttá nyilvánította, az újságírókat pedig kiküldte a tanácskozásról, Oľha ezt a döntését sem volt hajlandó megindokolni.
Tevékenységét az alap feletti politikai ellenőrzés megerősödése, összeférhetetlenségi ügyek, a pályázati felhívások késése és a finanszírozás kiszámíthatatlansága jellemzi.
Oľha elutasítja a bírálatokat, és azt állítja, hogy a klientúrát számolja fel, valamint igazságosabb rendszert alakít ki.
Működésének eredménye azonban mély bizalomvesztés lett az FPU vezetése és a kulturális szféra jelentős része között.
Az alap működését jól illusztrálja a legutóbbi botrány: az FPU munkatársai lehallgatóberendezést találtak a munkaasztaluk alatt. A feltételezésük szerint a berendezést az alap igazgatója, František Kornaj helyezte el, és a feljátszott beszélgetéseket az alkalmazottak ellen használta fel. Ezt jelentették Oľhának is, de ő még múlt héten is megkérdőjelezte az alkalmazottak figyelmeztetését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Oľha a lépését azzal indokolja, hogy nem hajlandó tovább elviselni a „mediális lincselést”.
Matúš Oľha bejelentette, lemond a Művészeti Alap tanácsának elnöki posztjáról.
A TASR szerint a „mediális lincselést” nevezte meg lemondásának okaként. Mint mondta, ennek régóta ki van téve, s már nem hajlandó azt elviselni.
Amint arról tegnap beszámoltunk, szokatlan jelenetek játszódtak le szerdán a Művészeti Alapnál (FPU), miután nyilvánosságra került, hogy korábban lehallgatókészüléket találtak az intézmény egyik irodájában. Az alap tanácsának elnöke, Matúš Oľha az újságírók kérdései elől menekülve hagyta el az épületet.
Kapcsolódó cikkünk
Szokatlan jelenetek játszódtak le szerdán a Művészeti Alapnál (FPU), miután nyilvánosságra került, hogy korábban lehallgatókészüléket találtak az intézmény egyik irodájában. Az alap tanácsának elnöke, Matúš Oľha az újságírók kérdései elől menekülve hagyta el az épületet.
A JOJ televízió és a 360 portál riporterei a tanácsülés után várták Oľhát az FPU épületénél. Az elnök előbb a mosdóba ment, majd közölte, hogy az alap ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz rémhírterjesztés miatt. Amikor azonban az újságírók további kérdéseket tettek fel neki, futásnak eredt.
A lépcsőn lefelé elvesztette az egyensúlyát, és csak egy parkoló autónak köszönhetően sikerült elkerülnie az esést. Ezután megkerülte az épületet, majd a hátsó szolgálati bejáraton tért vissza, ahová a sajtó munkatársai már nem tudták követni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Denník N (@dennikn) által megosztott bejegyzés
A botrány előzménye, hogy az FPU egyik irodájában még májusban véletlenül egy lehallgatókészüléket találtak egy íróasztal alatt. A készüléken több iroda beszélgetéseit rögzítő felvételek voltak, ami arra utal, hogy időről időre más helyiségekbe is áthelyezték. Az esetről a média a múlt héten számolt be.
A Művészeti Alap tanácsa a történtek miatt arra kötelezte az intézmény igazgatóját, František Kornajt, hogy ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést a lehallgatási ügyben. (dennikn)
Kapcsolódó cikkünk
Lehallgatókészülékeket találtak a Művészeti Alap (FPU) munkatársai az irodákban – erősítette meg a TASR-nek Daniela Jahnová, az alap titkárságának vezetője. Az ügyben feljelentést tettek – az ügyről elsőként a Joj televízió számolt be. A berendezések az íróasztalok aljára voltak erősítve.
A kulturális minisztérium a TASR hírügynökséggel azt közölte: az ügy teljes egészében a bűnüldöző szervekre tartozik, illetve az alap belső eljárásrendje szerint kell eljárni.
A Pozsonyi Kerületi Ügyészség a TASR-nek megerősítette, hogy június 23-án érkezett hozzájuk feljelentés az ügyben, és átadták a Pozsony I. Járási Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának.
„Az ügyet felügyelő Pozsony I. Járási Ügyészség ügyésze elrendelte, hogy a rendőrség folytassa le a nyomozást. Az ügy jelenleg a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban van” – tájékoztatta az ügyészség a TASR hírügynökséget.
A Pozsony I. Járási Rendőrkapitányság tiltott hang- vagy képfelvétel készítése és az azzal való visszaélés miatt indított nyomozást – erősítette meg a TASR-nek Michal Szeiff, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. Hozzátette: a nyomozás jelenlegi szakaszában nem adhatnak bővebb tájékoztatást.
A JOJ televízió és a 360 portál riporterei a tanácsülés után várták Oľhát az FPU épületénél. Az elnök előbb a mosdóba ment, majd közölte, hogy az alap ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz rémhírterjesztés miatt. Amikor azonban az újságírók további kérdéseket tettek fel neki, futásnak eredt, majd csaknem elesett.
A botrány előzménye, hogy az FPU egyik irodájában még májusban véletlenül egy lehallgatókészüléket találtak egy íróasztal alatt. A készüléken több iroda beszélgetéseit rögzítő felvételek voltak, ami arra utal, hogy időről időre más helyiségekbe is áthelyezték.
Ideiglenesen az alelnök veszi át a helyét
František Kornaj, az FPU megbízott igazgatója a TASR hírügynökségnek elmondta, az alap tanácsának vezetését az új elnök megválasztásáig a jelenlegi alelnök, Ľubomír Kleštinec veszi át. „Az új elnök megválasztására a tanács legközelebbi, augusztus 12-i ülésén kerül sor” – jelentette ki, továbbá megerősítette, hogy Oľha továbbra is a tanács tagja marad.
Az FPU igazgatója hangsúlyozta, hogy a tanács vezetésében bekövetkezett változás nem befolyásolja az alap működését.
„A meghirdetett pályázati felhívásokat, a folyamatban lévő értékeléseket és a már jóváhagyott támogatások kifizetését nem érinti ez a változás. Az alap továbbra is teljes körűen ellátja feladatát”
– jelentette ki.
PS: A lemondásnak akkor lenne értelme, ha elismerné a saját felelősségét is
Zora Jaurová, a Progresszív Szlovákia (PS) parlamenti képviselője szerint az FPU-ban kialakult helyzet katasztrofális, amiért elsősorban Matúš Oľha és az őt kinevező kulturális minisztérium felelős. Hangsúlyozta, a lemondása csak akkor következett be, amikor már teljes mértékben megmutatkoztak azoknak a jogszabályi, szervezeti és személyi változásoknak a következményei, amelyeket ez a kormányzat hajtott végre az alapnál, és amelyek teljesen működésképtelenné tették azt.
„Oľha lemondása – miután méltatlan módon menekült az újságírók elől, fedezte a munkatársak lehallgatását, megtagadta a jogerősen megkötött támogatási szerződések kifizetését, valamint számos más törvénysértő lépést tett – csak akkor lenne értelmes, ha azt jelentené, hogy elismeri a saját felelősségét.
Az azonban, hogy a tanács elnöke most próbál megszabadulni a felelősségtől, miközben az alap működésével kapcsolatban már a bűnüldöző szervek is vizsgálódnak, ő pedig továbbra is a tanács tagja marad, az egész szlovák kultúra arculcsapása.
Ezt a tragikomikus figurát és a körülötte lévő embereket terheli a felelősség azért, hogy rombolják és semmibe veszik a szlovák kultúrát” – üzente a PS képviselője a lapunknak küldött közleményében.
Rendszerszintű változást sürgetnek
A Nyitott Kultúra! platfrom kiemelte, Oľha lemondása azután következett be, hogy az újságírókat kitiltották az FPU tanácsának üléséről, amelynek a törvény értelmében nyilvánosnak kellene lennie, továbbá azután, hogy a tanács elnöke megtagadta a válaszadást a sajtó kérdéseire. A tanács vezetője a lemondását a „médialincseléssel” indokolja, de a valódi probléma a platform szerint nem a média érdeklődése, hanem az, hogy az FPU tanácsának jelenlegi vezetése ismételten elutasítja a nyilvános ellenőrzést, és nem képes hitelesen megmagyarázni saját döntéseit.
„Kornaj úr nem tud hiteles magyarázatot adni sem az alapnál talált lehallgatóeszközökkel kapcsolatos kérdésekre, sem a további mulasztásokra. Az alap vezetése Matúš Oľhával az élen nem képes szembenézni a problémákkal, inkább menekül az újságírói kérdések elől”
– mondta Daniel Vadas, a Nyitott Kultúra képviselője.
Kapcsolódó cikkünk
Európai szintre emelné a művészi szabadság védelmét a hazai Nyitott Kultúráért! (Otvorená Kultúra!) platform.
Második alkalommal vált Pozsony a kulturális politikáról és a művészi szabadságról folyó párbeszéd központjává annak a nemzetközi konferenciának köszönhetően, amelyet a Nyitott Kultúra! platform rendezett az elmúlt napokban. A platform – mely a kulturális tárca intézkedéseire adott válaszként jött létre két évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy megvédje a kulturális szférát a politikai hatásgyakorlástól – arra mutat rá, hogy a művészi szabadság biztosításához egységes európai keret szükséges.
„Az elmúlt két nap, amelyet inspiráló nemzetközi vitákkal töltöttünk, megerősített bennünket abban, hogy a Nyitott Kultúra! kezdeményezés egy civil platformból fokozatosan a szlovákiai és európai kultúra jövőjéről szóló szakmai és politikai viták releváns partnerévé nőtte ki magát”
– fogalmazott Matej Drlička, a konferencia szervezője, a Szlovák Nemzeti Színház egykori igazgatója.
A konferencia második évfolyamának (az elsőről itt számoltunk be) legfontosabb üzenete, hogy a művészi szabadság és a kulturális intézmények függetlenségének kérdését már nem lehet egyes országok belügyének tekinteni – hanem közös európai ügynek kell tekinteni.
Hazai és uniós szinten
A kétnapos rendezvény fókuszában az európai művészi szabadságról szóló törvény első tervezetének bemutatása volt. Míg a konferencia első napja hazai, a második nemzetközi szinten vizsgálta a művészi szabadság kérdését körülvevő problémákat.
Jó hír, hogy a platform már a következő kulturális minisztériummal való együttműködésre készül. Az első konferencianapon volt szó arról a konkrét intézkedéseket és megoldásokat tartalmazó dokumentumról, amely gyakorlati útmutatóként szolgálhat majd a tárca jövőbeli vezetése számára, és amely a hazai kulturális rendszer stabilizálását és újjáépítését helyezi fókuszba – a tervről az ellenzéki pártok kultúráért felelős politikusai is vitáztak.
A második nap már kifejezetten európai dimenzióban vizsgálta a kulturális szabadság kérdését. A törvénnyel kapcsolatos elképzelés még az első konferencián született, mostanra pedig konkrét formát öltött, és elkészült az első tervezet is.
A résztvevők megegyeztek abban, hogy az európai művészeti szabadságról szóló törvény az EU belső piacának működési elveire támaszkodhatna.
„Bár a kultúra elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, a művészeti tevékenység értelmezhető szolgáltatásnak“ – fogalmazott Kersty McCourt emberi jogi ügyvéd, az Artistic Freedom Initiative munkatársa.
„Ha a nemzeti szinten akadályozzák a szabad mozgást és az együttműködést, az az Európai Unió jogkörebe tartozik, amely felléphet ez ellen, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt a média területén tette. Kulcsfontosságú lesz meggyőzni az Európai Bizottságot a jogalkotás szükségességéről, és bizonyítani, hogy a művészi szabadság korlátozása valós akadályokat teremt az európai piacon”
– mondta Kersty McCourt.
A készülő európai keret emellett támogatná a kulturális mobilitást, valamint nagyobb védelmet biztosítana az Európán kívülről érkező művészek számára is.
Hogyan nézne ki a művészi szabadságot biztosító törvény
A tervezett jogszabály több fő pillérre épülne, hangzott el a pozsonyi konferencián.
A törvény első pillérét a művészi alkotómunka és a sokszínű kulturális környezet támogatása alkotná, amely a kreatív szabadság és a kulturális sokszínűség alapja. A második pillért a művészi és kulturális kifejezés szabadságának, valamint a kulturális intézmények függetlenségének biztosítása alkotja.
Ez átlátható és előre kiszámítható szabályokat jelentene például a támogatások odaítélésénél, illetve az intézmények vezetőinek kinevezésénél és leváltásánál.
A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely megakadályozza, hogy a kulturális miniszterek önkényesen, indoklás nélkül nevezzenek ki vezetőket, és ahol egy ilyen módon meghozott döntés jogilag számonkérhető lenne.
A harmadik pillért az EU belső piacán belüli együttműködés és a kulturális mobilitás erősítése alkotja. A tervezet részét képezi a művészek védelme és biztonsága is, beleértve a vízumokhoz való könnyebb hozzáférést, valamint a nem EU-s országokból érkező alkotók támogatását és védelmét.
A konferencia résztvevői szerint megfelelő politikai akarat esetén az Európai Unió képes lehet egy ilyen jogszabály elfogadására, amely Európa-szerte biztosíthatná a művészi szabadság védelméhez.
A platform úgy véli, a lemondással az alap problémái nem oldódnak meg. A birtokukba jutott információk szerint az FPU egyes alkalmazottai tartanak azoktól a tervezett biztonsági átvizsgálásoktól, amelyeket egy magáncéggel végeztetnek a leghallgatások kapcsán. A Nyitott Kultúra attól tart, hogy az efféle ellenőrzés lehetőséget teremthet a helyszín manipulálására, majd a lehallgatóeszközök megtalálásának körülményeinek megkérdőjelezésére. Ezeket az aggodalmakat szerintük komolyan kell venni.
„Az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy megvédje az alkalmazottakat, kizárja a helyszín manipulálásának lehetőségét, és ne adjon alapot a későbbi megállapítások megkérdőjelezésére”
– üzenték.
Továbbá hangsúlyozták, az FPU jelenlegi helyzete megerősíti, hogy az intézmény rendszerszintű megújulásra szorul, amelyet az alábbi követelések megvalósításál szeretnének elérni:
Matúš Oľha távozása az FPU tanácsából is;a lehallgatóeszközök ügyének alapos kivizsgálása és a felelősök elszámoltatása;a jogellenesen kinevezett megbízott igazgató, František Kornaj leváltása;azon tanácstagok visszahívása, akik nem felelnek meg a törvényi feltételeknek vagy a törvénnyel, illetve a közérdekkel ellentétesen jártak el;a nyilvános ellenőrzés és az átlátható működés helyreállítása;a törvény módosítása annak érdekében, hogy a szakmai értékelések ismét kötelező érvényűek legyenek;a szakmai közösség visszaintegrálása az értékelési folyamatokba;az alap alkalmazottainak védelme;az FPU új, szakmaiságra, bizalomra és közérdekre épülő stratégiájának kidolgozása.
Vataščin Péter
Nagy Roland
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
