Szeptemberben már jön a pénz: 200 milliós előleget kapnak a gazdák Nagy Roland2026. 08. 11., k – 14:06 Pozsony |
A mezőgazdasági miniszter kedden bemutatta az intézkedéseket, amelyekkel segítené a szárazság elleni küzdelmet. Jövő héten a kormány is foglalkozik a kérdéssel.
Richard Takáč (Smer) a keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, a szélsőséges időjárási viszonyok, a rendkívüli szárazság nagyon megnehezítik a gazdák munkáját, ezért a mezőgazdasági minisztérium kompenzációs intézkedéseket vezet be.
Előbb érkeznek a támogatások
Az egyik legfontosabb intézkedésként a minisztérium a megszokottnál másfél hónappal korábban folyósítja a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos előlegeket. Normális esetben a pénzeket novemberben kezdik küldeni, ám a rendkívüli helyzetre való tekintettel idén már szeptember 15-től folyósítják az előlegeket. A tárcavezető becslése alapján mintegy 200 millió euróról van szó.
Mindemellett további 5 millió eurót különítenek el az állattartás támogatására, amelyet a Zöld Dízel (Zelená nafta) támogatási rendszeren keresztül folyósítanának. A pénzt a juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztők igényelhetik.
Kapcsolódó cikkünk
Rossz hírt közölt a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Az extrém aszály főként Délnyugat- és Nyugat-Szlovákiát, valamint Közép- és Kelet-Szlovákia déli térségeit érinti.
Az extrém aszály jelenleg Szlovákia területének mintegy 55 százalékát sújtja. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) tájékoztatása szerint ugyanakkor az ország szinte teljes területén tapasztalható valamilyen mértékű szárazság.
„A talaj relatív nedvességtartalma Nyugat-Szlovákia egész területén, valamint elszórtan Közép- és Kelet-Szlovákia déli részein is 10 százalék alá csökkent. Az ország több mint 90 százalékán pedig az 50 százalékot sem éri el” – közölte a SHMÚ.
Keleten a legnagyobb a vízhiány
A talajnedvesség-hiány a legjelentősebb az ország legkeletibb részén, valamint a Zamagurie és Árva térségében, ahol a hiány eléri a 80–100 millimétert. Az ország nagy részén a talajnedvesség hiánya 20 és 80 milliméter között mozog.
Záhorie-tól a Nyitra-vidékig súlyos a helyzet
A felső talajrétegben jelentős, helyenként extrém aszály alakult ki a déli és délnyugati országrészben. A legsúlyosabb helyzet Záhorie, a Csallóköz és a Duna mente (Podunajsko), a Vág mente (Považie) és a Nyitra mente (Ponitrie) térségében tapasztalható, de elszórtan Közép- és Kelet-Szlovákia déli részein is előfordul.
Az elmúlt héten számottevő csapadék csak hétfőn (július 27-én) hullott, a hét további részében legfeljebb záporok és zivatarok fordultak elő. A legtöbb eső helyenként az Alacsony-Tátrában és az Ondavai-hegyvidéken esett, ahol 30–50 milliméter csapadékot mértek. Húsz milliméternél több eső hullott Zemplénben, a Garam felső szakaszán, Liptóban és Árvában is. Ezzel szemben a Duna menti-síkság nagy részén, Nógrádban, Gömörben, valamint a Strázsó-hegység térségében egyáltalán nem esett. Nyugat- és Közép-Szlovákia jelentős részén az öt millimétert sem érte el a csapadék mennyisége.
A múlt héten a legmagasabb hőmérsékletet helyenként Gömörben mérték, ahol a hőmérő higanyszála megközelítette a 39 Celsius-fokot. A legalacsonyabb hőmérsékletet a Szlovák Paradicsomban regisztrálták, ahol 4,5 Celsius-fokig hűlt le a levegő.
(cas.sk)
A miniszter továbbá ismertetett egy sor intézkedést, amelyekkel átmenetileg enyhíteni szeretnék a gazdák terheit.
Ezek közé tartozik például a nem produktív területek felhasználása: a gazdák lekaszálhatják például a parlagon hagyott területeket, és ezt a növényi anyagot felhasználhatják a haszonállatok takarmányozására.A legeltető állattartást folytatók mentességet kaphatnak a legeltetési időre vonatkozó előírások alól. Juhok és kecskék esetében nem lesz kötelező legalább 120 napig legeltetni, szarvasmarha esetében pedig 150 napig, amennyiben a gazdálkodó bejelenti, hogy a szárazság miatt nincs megfelelő terület, ahol legeltethetne.Azok az ökológiai gazdaságok, amelyek a szárazság következtében nem rendelkeznek elegendő saját ökológiai takarmánnyal, hagyományos takarmányt is használhatnak.Az állandó gyepterületeket a 20 százalékos határnál nagyobb területen is lehet majd mulcsozni, ha azok teljesen kiégtek.Megszűnik a lekaszált növényi anyag elszállításának kötelezettsége is.Az állategységek hektáronként előírt állománysűrűségének be nem tartása szintén nem jár majd pénzügyi szankcióval. Csak vis maior esetén érvényes
A miniszter hangsúlyozta, az engedményeket elsősorban azok a gazdák vehetik igénybe, akik az Agrárkifizető Ügynökségnél (PPA) bejelentik az úgynevezett vis maior helyzetet. A vis maior elháríthatatlan külső erőt jelent a mezőgazdaságban, amelynek eredményeként a gazdák a saját hibájukon kívül szenvednek el károkat (például aszály, jégverés, súlyos állatbetegségek). Ha egy gazda vis maiort jelent, a hatóságok pedig elismerik a kérvényt, az meggátolja a támogatások megvonását vagy a szankciók kiszabását.
Takáč felszólította a gazdákat, hogy nyújtsák be a kérelmeket a PPA-hoz, mert a 14 ezerből eddig mindössze 140-en jártak el így.
„Ha csak ebből indulnék ki, azt hihetném, minden rendben van a földeken”
– magyarázta.
Hozzátette, hogy megkönnyítsék a gazdák helyzetét, a PPA hivatalnokai saját maguk fogják kikérni a szárazsággal kapcsolatos adatokat a Szlovák Hidrometeorológiai Intézettől (SHMÚ), a gazdáknak elsősorban fényképes bizonyítékokat kell majd a kérvényhez csatolni az érintett földekről. Marek Čepko, a PPA vezérigazgatója hangsúlyozta, minden egyes kérvényt egyéni módon fognak elbírálni.
Kapcsolódó cikkünk
A tartós szárazság és a hőség elsősorban az apróvadfajokat veszélyezteti, de a nagyvadak számára is egyre nehezebb a természetes vízforrások elérése. A vadgazdálkodók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben a vízellátás biztosítása a vadgondozás egyik legfontosabb feladata lehet.
A hosszan tartó aszály és az extrém nyári hőség nemcsak a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást érinti érzékenyen, hanem a szlovákiai vadállományra is komoly hatással van. A természetes vízforrások apadása, a növényzet kiszáradása és a táplálékforrások csökkenése különösen az apróvadfajok számára jelent kihívást. Sánta Norbert, a Szlovák Vadászkamara munkatársa szerint a jelenlegi helyzet vadgazdálkodási szempontból riasztó, ezért a vadászok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az itatásra és az élőhelyek fejlesztésére.
Az apróvad szenvedi meg leginkább a vízhiányt
A vadállomány a szlovákiai természeti örökség és a kultúrtáj fontos része, azonban a hosszan tartó száraz időszakok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egyes fajokat. A vízhiány leginkább azokat az állatokat érinti, amelyek kevésbé képesek nagy távolságokat megtenni a megfelelő élőhelyek keresése érdekében.
Sánta Norbert szerint különösen érzékenyen reagálnak a helyzetre az apróvadfajok, például a mezei nyúl, a fácán és egyes vízimadarak. A nagyvadak – például az őz, a szarvas vagy a vaddisznó – ugyan képesek akár kilométereket is megtenni egy-egy vízforrás után, de a természetes vizek kiszáradása vagy romló minősége számukra is komoly problémát jelent.
„A természetes vízforrások, folyók, csatornák és tavak sok helyen elapadnak, vagy a nagy meleg miatt ihatatlanná válnak, ezért a jelenlegi helyzetet vadgazdálkodási szempontból riasztónak lehet nevezni”
– fogalmazott.
Nagyobb elhullást egyelőre nem tapasztaltak
Bár Délnyugat-Szlovákiában az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a tavaszi és nyári száraz időszakok, a vadgazdálkodók egy része már felkészültebben várta az idei évet. A Komáromi járás területéről származó aktuális tapasztalatok alapján egyelőre nem jelentettek jelentős mértékű vadelhullást.
Sánta Norbert Hangsúlyozta, hogy a térségben azonban jelentős különbségek vannak az egyes élőhelyek között. A járás keleti, szárazabb talajú területein nagyobb a vízhiány, míg az alsó-csallóközi, csatornákkal sűrűbben átszőtt részeken kedvezőbb lehet a helyzet.
Az aszály ugyanakkor már most hatással lehet a szaporulatra. A száraz időszakok rontják például a madarak kelési arányát, illetve a kevesebb táplálék és víz miatt gyengébb lehet egyes fiatal állatok – például a kisnyulak vagy őzgidák – túlélési esélye.
Országos szintű pontos adatok az idei aszály vadállományra gyakorolt hatásairól várhatóan csak a következő évben állnak majd rendelkezésre, mivel a vadgazdálkodók a március és február közötti vadgazdálkodási év lezárása után küldik meg jelentéseiket az illetékes hatóságoknak és a szakmai szervezeteknek.
A hiányzó tájelemek tovább súlyosbítják a helyzetet
A tartós szárazság leginkább azokon a területeken jelent veszélyt, ahol kevés a természetes menedék és vízforrás. Sánta Norbert szerint a széltörő fasorok, táblaszegélyek, nádasok és kisebb erdőfoltok fontos szerepet töltenek be a vadállomány védelmében, mivel sajátos mikroklímát biztosítanak az állatok számára.
A dél-szlovákiai mezőgazdasági területeken a gabonafélék betakarítása után sok helyen nyílt, árnyékmentes területek maradnak vissza. Azokon a helyeken, ahol hiányoznak a természetes élőhelyi elemek, a vad számára egyre kevesebb lehetőség marad a rejtőzködésre, a hő elleni védekezésre és a vízszerzésre.
Egyre fontosabbá válik a mesterséges vízellátás
A jelenlegi körülmények között a vadgazdálkodók egyik legfontosabb feladata a vízellátás biztosítása. A vadászatra jogosult szervezetek számára az állam extrém időjárási helyzetekben előírja a vad megfelelő gondozását, ennek egyik legfontosabb része pedig az itatás.
A szárazabb területeken működő vadásztársaságok már korábban kialakították az itatórendszereket, amelyek célja, hogy az élőhely adottságaitól függően 50–100 hektáronként megfelelő vízforrást biztosítsanak. Az idei évben olyan területeken is új itatókat telepítenek, ahol korábban erre nem volt szükség.
A vadászok emellett a víz visszatartását segítő intézkedésekkel is próbálják javítani az élőhelyek állapotát. A domb- és hegyvidéki területeken például kisebb vízvisszatartó létesítményekkel, patakvölgyekben kialakított ideiglenes gátakkal és vizes élőhelyek létrehozásával igyekeznek megőrizni a vizet.
A Szlovák Vadászkamara néhány éve indította el a „DRŽME VODU” (Tartsuk meg a vizet) kezdeményezést, amely a vízvisszatartás és a biodiverzitás megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A klímaváltozás átírhatja a vadgazdálkodást
A szakember szerint a jövőben a vadgazdálkodásban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a víz biztosításának és az élőhelyek fejlesztésének. A korábbi évtizedekben elsősorban a téli vadetetés jelentette a vadgondozás egyik központi elemét, azonban a változó éghajlati viszonyok miatt a nyári vízellátás szerepe egyre jelentősebbé válik.
A lehetséges megoldások között szerepelhet a vizes élőhelyek fejlesztése, a tájba illő gyümölcsfák telepítése, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontok összehangolása.
Az itatók nemcsak a vadfajokat segítik: a tapasztalatok szerint számos madárfaj, rovar és más élőlény is rendszeresen felkeresi ezeket a vízforrásokat.
A szárazság az állatok egészségére is hatással lehet
Az extrém időjárási körülmények az állatok egészségi állapotát is befolyásolhatják. A tartós hőség és vízhiány stresszt okoz, amely gyengítheti a vad immunrendszerét, így az egyedek fogékonyabbá válhatnak a parazitákra és egyes betegségekre.
A legérzékenyebbek ebben az esetben is a fiatal és az idős állatok lehetnek. Ugyanakkor a száraz időjárás bizonyos betegségek terjedését lassíthatja is: a mezei nyulakat érintő új mixomatózis-vírustörzs terjedését például visszafoghatja, hogy az aszályos időszakokban kevesebb a vírust terjesztő szúnyog.
A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet egyértelmű jelzés arra, hogy a klímaváltozás hatásaihoz a vadgazdálkodásnak is alkalmazkodnia kell. A víz megőrzése és biztosítása a következő években várhatóan a természetvédelem és a vadgazdálkodás egyik kulcskérdésévé válik.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
A hétvégén tartották a Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara nagyszabású idei rendezvényét, a XVI. Csallóközi Vadásznapot, melyen a szakmai programok mellett az érkező családokat és a gyermekeket is megszólították.
A Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara Szlovákia egyik legnagyobb vadászszervezetének számít. Több mint kétezer tagot tömörít és 51 vadászterület munkáját koordinálja. Tevékenysége nemcsak a vadgazdálkodásra terjed ki, hanem a szakmai képzésekre, a vadászkutyák felkészítésére, a lövészeti oktatásra, valamint az ifjúság nevelésére is, utóbbit a Fiatal Természet- és Vadászbarátok Klubja látja el.
Ismeretterjesztés, játék és szórakozás
A hétvégi esemény idei leglátványosabb része a 2025–2026-os vadászati idény trófeakiállítása volt, amely átfogó képet adott a térség vadgazdálkodásának eredményeiről. A látogatók többek között vadászkutyás bemutatókon is részt vettek, szemtanúi lehettek egy hamisítatlan szarvasvadásszá avatásnak, illetve ökumenikus istentiszteletnek.
A programnak része volt egy gulyás- és halászléfőző verseny, melynek eredményhirdetése után átadták a Szlovák Vadászszövetség elismeréseit azoknak, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a vadászközösség fejlődéséhez. A Fiatal Természet- és Vadászbarátok Klubja, valamint a Dunavit – Dunamenti Tájvédelmi Társulat egész nap interaktív foglalkozásokkal várta a családokat. Az ügyességi játékok, kreatív műhelyek, természetvédelmi vetélkedők és erdei pedagógiai programok játékos formában mutatták be a természet és a vadgazdálkodás világát. Itt mutatták be Rajkovics Péter új mesekönyvét is, amely szintén a természetközeli szemlélet népszerűsítését szolgálja. A rendezvény helyszínén természetvédelmi és solymász bemutatók, tanösvény, a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány, illetve vendéglátóegységek és szakmai bemutatósátrak is várták az érdeklődőket. Este a színpadon gyermek tánc- és énekegyüttesek szerepeltek, fellépett a DiaDal és az Arizóna zenekar is.
Nem csak vadászatról van szó
Az eseményen számos hazai és külföldi közéleti, valamint szakmai vezető mondott ünnepi beszédet. A résztvevőket elsőként Figura Árpád köszöntötte.
„A vadászat ma már rég nem csupán egy vad elejtéséről szól. Elsősorban a vadon élő állatokról való gondoskodást, a természetvédelmet, a biodiverzitás megőrzését, a tájért végzett munkát, valamint a fiatal generációk természet iránti tiszteletre és szeretetre való nevelését jelenti”
– osztotta meg az elnök, majd Miklós Viktor, az esemény főszervezője vette át a szót. Richard Takáč földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Filip Kuffa, a Környezetvédelmi Minisztériumának államtitkára, Tibor Lebocký, a Szlovák Vadászkamara elnöke, valamint Jámbor László, a magyar vadászkamara elnöke is beszédet mondott az egybegyűltek előtt, majd Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, továbbá Brindza Lajos, a Vajdasági Vadászkamara elnöke is szólt a jelenlévőkhöz.
Bősről Dunaszerdahelyre
Figura Árpád az Új Szónak elmondta, a szervezet székhelye már több mint hatvan éve Dunaszerdahelyen működik. Itt található a vadászkamara, a vadászszövetség, valamint a fiatal vadászokat tömörítő szervezet központja is. Az elmúlt időszakban saját ingatlant vásároltak a városban, ahol új irodát alakítottak ki, s ez további fejlődési lehetőségeket biztosít számukra.
„A kamara szeretné tovább erősíteni tevékenységét a Dunaszerdahelyi járásban, ezért döntöttünk úgy, hogy a korábbi, bősi helyszín helyett a Csallóköz központjában rendezzük meg a vadásznapokat”
– nyilatkozott az elnök.
Eredetileg már tavaly szerették volna itt megtartani a rendezvényt, azonban a száj- és körömfájás miatt akkor nem lehetett teljes körű trófeakiállítást rendezni, mivel szigorú állategészségügyi előírások voltak érvényben. Tavaly ezért csupán egy kisebb, regionális jellegű bemutatót szerveztek Csiliznyáradra. A rendezvény lebonyolításában legalább ötven ember vett részt aktívan. A szervezői csapatot főként a járás vadászai alkották, de számos fiatal is bekapcsolódott a munkába, olyanok is, akik jelenleg vadászvizsgára készülnek.
Kapcsolódó cikkünk Bős |
Megrendezték a XIV. Csallóközi Vadásznapot Bősön, a művelődési házban, ahol idén is több száz tavalyi trófeát láthatott a nagyközönség.
Az egész napos program már kora reggel megkezdődött, amikor is a járás községeinek vadászcsapatai elkezdték a főzést. 7 óra 30 perckor regisztráltak a főzőversenyre, így az időben érkező látogatókat már a pirított hagyma és pirospaprika illata fogadta a művelődési ház és a Csiliz-patak melletti zöld területen. A kiállítást 9 órakor nyitották meg a nagyteremben, ahol egészen estig láthatóak voltak a tavaly elejtett vadásztrófeák, illetve vetítést is tartottak a vadon élő állatokról. A solymász bemutatót fokozott érdeklődés fogadta, ugyanis a madarak nevelői maguk is csinos korabeli kosztümökbe öltözve mutatták be a mesterséget.
A hivatalos megnyitó 11 órakor kezdődött, majd vadászati tematikájú egyházi ökumenikus szertartással folytatták és felavatták az új őzvadászokat. Az idei kiállítás egyik legfontosabb momentuma a most megalakult Fiatal Természet- és Vadászbarátok Klubjának bejelentése, aminek legfontosabb célja az lesz, hogy az állatok és a természet szeretetére, megbecsülésére nevelje a fiatalokat. A klub sátrában a kiállítás teljes ideje alatt szívesen látták az érdeklődő szülőket és gyermekeiket, meséltek nekik a régió vadállományának leggyakoribb állatairól, beszéltek nekik a viselkedésükről és arról is, hogy hogyan tudnak csatlakozni a klubhoz.
„Idén több mint 500 darab őzbak, 83 darab szarvasbika trófeát állítottunk ki, de vannak vaddisznó trófeák és káros vad trófeák is. Van egy katalógusunk, amiben összegyűjtöttük a pontos számokat”
– mondta el Figura Árpád, a Dunaszerdahelyi Járási Vadászszövetség és a Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara elnöke. Hozzátette még, hogy a sertéspestis a mai napig veszélyezteti a vadon élő disznóállományt, az ország kétharmadát még mindig komolyan érinti. A Dunaszerdahelyi járást eddig még nem érte el, de már Lévánál tart. Fontos, hogy a terjedést folyamatosan figyelemmel kísérjék, ugyanis itt, Csallóközben több nagyobb sertéstelep is van, amiket fokozottan veszélyeztet ez a betegség.
Idén megszólították a magyarországi, Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegye területi szervezetét, akik elfogadva a meghívást, a művelődési házon belül a helyi trófeák mellett kiállították a saját tavalyi trófeáikat is és szívesen meséltek az érdeklődőknek saját tevékenységeikről.
„A mi vadászterületünk a szigetköz alsó részén elterülő földterület, nagyjából 9000 hektár, a Nagy-Dunától egészen a Kis-Dunáig. Vegyes vadas terület. A bikáink nagy része májmételyes, de a disznóállomány az nagyon jó. Tavaly 242 vaddisznót lőttünk, tavaly előtt 273-at. Nálunk nincs hajtás, csak lesvadászat van. Több mint 20 éve vagyok már vadászmester, de nem cserélném el a saját területünket. Az egyetlen probléma az apróvad-állománnyal van, itt szükség van a vérfrissítésre, de ebben tudunk segíteni. Ami még megnehezíti a munkánkat az a sok víz és a szúnyogok”
– mondta el Soós Attila vadászmester, az Alsószigetközi Földtulajdonosok Vadásztársaságától. A délelőtti szakmai gyűlésen a kötelező programpontok mellet felmerült a május 18-i pozsonyi tüntetés is, amire az egész ország területéről érkeztek vadászok, a Dunaszerdahelyi járásból is. Körülbelül 2500 tiltakozó gyűlt össze a parlament előtt.
„Az új vadásztörvény ellen tüntettünk, mellyel a vadászkamarát és azzal együtt az ehhez hasonló rendezvényeket is megszüntették volna. Ezt a megmozdulást a Szlovákiai Vadászkamara szervezte. Végül nem fogadták el, úgyhogy szerencsére működhetünk tovább, ahogy eddig is”
– mondta el Figura Árpád.
A kiállításon fellépett a Bősi Csemadok, majd többféle kutyafajtát mutattak be a közönség előtt, melyekkel közelebbről is megismerkedhettek a látogatók. A főzőverseny kiértékelése után a Szlovák Vadászszövetség kitüntetéseinek átadása következett, végül pedig, egészen estig a Nádszegi Fúvószenekar zenélt a színpadon. A helyszínen ételeket és italt is vásárolhattak, de árultak még vadászat tematikájú faliképeket, vadászfelszereléseket, speciális ruhákat, kitűzőket, egyéb kellékeket, kalapokat, sapkákat. A rendezők idén is minimum ezer főre számítottak, többen közülük gyermeküket is elhozták.
Etikus – nem etikus
A kiállítás központi eleme a tavaly elejtett trófeás vadak bemutatása volt. Megszólítottuk Miklós Viktor főszervezőt, aki kiemelte, hogy minden vadásznak kötelessége a trófeát olyan állapotban előkészíteni, hogy az bírálható és kiállítható legyen. A trófeákat ezt követően szakmai bizottság értékeli, amely minden év márciusában ül össze. A bizottság a Dunaszerdahelyi járásban tavaly elejtett több mint 800 vadtrófeát vizsgálta meg. Az értékelés során nemzetközi szempontok alapján pontozzák az agancsok méretét, térfogatát, színezetét és a vad korát, a legjobbakat bronz-, ezüst- vagy aranyérmekkel értékelték.
Nemcsak az eredményt, hanem mindeközben a vadgazdálkodás minőségét is értékelik. Azoknál a trófeáknál, amelyek olyan egyedektől származnak, amelyeket még nem lett volna szabad elejteni, a kiállításon piros szalagot kapott.
„A cél az, hogy a vadászat minden évben minél etikusabb és minél szakmaibb alapokon működjön”
– hangsúlyozta.
A Csallóközben az őz a legjellemzőbb vadfaj
A Dunaszerdahelyi Járási Vadászkamara az ország egyik legerősebb szervezetének számít, Szlovákia harmadik legnagyobb vadászközössége, emelte ki a főszervező. A bemutatott trófeák között 95 gímszarvasbika szerepelt, azonban a Dunaszerdahelyi járás vadászterületein továbbra is az őz a legjellemzőbb vadfaj. Ennek oka a Csallóköz mezőgazdasági jellege, ahol a kukorica-, árpa- és gabonatáblák ideális élőhelyet biztosítanak az őzek számára. A szarvasok ezzel szemben nagyobb, összefüggő erdőterületeket igényelnek, ezért a térségben inkább átmenetileg jelennek meg. Az elmúlt években megjelent a muflon, amelyek korábban nem voltak jellemzőek a térségre, ezek az egyedek többnyire vadaskertekből kerülnek ki a szabad természetbe. Miklós Viktor rámutatott arra, hogy a vadaskertekből kiszabaduló, nem őshonos egyedek kezelése külön vadgazdálkodási feladatot jelent számukra.
Közös emlék – méltó környezet
A program nem kizárólag a vadászoknak szólt. Dunaszerdahelyi alapiskoláinak tanulói rajzpályázaton vehettek részt, amelynek témája az erdei állatvilág volt. Több mint 60 alkotás érkezett be, melyek közül valamennyit ki is állították. Továbbá Prihoda Judit festőművész alkotásai, illetve Dobos Barbara fotókiállítása egészítették ki az élményt.
A rendezvény költségeit részben pályázati forrásokból, részben a vadászkamara saját költségvetéséből fedezték, a szervezők tudatosan döntöttek amellett, hogy a programok mindenki számára ingyenesen látogathatók legyenek. Miklós Viktor hangsúlyozta, a cél nem a bevételszerzés volt, hanem az, hogy a vadászok méltó környezetben mutathassák be trófeáikat, miközben a családok, a gyermekek és a nagyközönség is közelebb kerülhet a természethez és a vadgazdálkodás világához.
„A trófea a vadász életében mindig egy közös emlék marad azzal a vaddal. Ezért akartuk, hogy méltó módon legyenek bemutatva” – zárta.
Takáč Brüsszelt okolja
Takáč a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy az Európai Unió szervei nem veszik elég komolyan a mezőgazdászok problémáit. Úgy fogalmazott, az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóin az utóbbi időben legalább 4–5-ször figyelmeztetett az elsődleges tejtermelők problémájára a nyers tehéntej rendkívül alacsony felvásárlási ára kapcsán, illetve nemrégiben megnyitotta a szárazság témáját is, viszont azt tapasztalta, hogy az uniós bürokraták részéről hiányzik az akarat a problémák megoldására.
„Azt mondják, hogy figyelik a helyzetet, de egyelőre nem látnak komoly gondot. Azt tanácsolnám nekik, hogy álljanak fel az asztaltól, és látogassanak el az Európai Unió érintett régióiba, hogy a saját bőrünkön tapasztalják meg a tejjel és a szárazsággal kapcsolatos problémákat”
– jelentette ki, hozzátéve, Szlovákián kívül például Németországban is hasonló helyzet áll fenn.
Megjegyezte, különösen dühíti az, hogy más országok földművelésügyi minisztereivel közösen hangot adtak a szárazsággal kapcsolatos aggodalmaiknak, és javasolták a mezőgazdasági tartalékalapok növelését, de azt a választ kapták, hogy erre nincsenek meg a források.
„Az Európai Uniónak nem okoz gondot, hogy 90 milliárd eurót találjon Ukrajna megsegítésére. Megjegyezném, hogy az említett pénz legnagyobb része a fegyverkezésre megy el. De az európai – köztük a szlovák – mezőgazdászok nem kapnak pénzt a tartalékalapból a szárazság okozta károk kompenzálására”
– hangoztatta a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk
A hatalmas hőség és szárazság miatt idén gyengébb gabonatermés várható, bár még csak az aratás elején tartunk, így pontos számokat nem lehet mondani – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő, miután megtekintette az aratást Szentmártonban (Svätý Martin), Szenc egyik városrészében.
„Bár örülünk, hogy megkezdődött az aratás, de a hozamok várhatóan elmaradnak a 2025-östől. Ugyanakkor korai végleges következtetéseket levonni, hiszen a betakarítást csak a legvégén lehet kiértékelni, pontos adataink csak akkor lesznek” – jelentette ki Fico. Ugyanakkor hozzátette, a gazdák már ráncolják a homlokukat, hogy lesz-e elég takarmány, és milyen minőségű.
Fico hangsúlyozta: Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy a készülő uniós költségvetésben ne csökkenjenek a közös agrárpolitikai források, és kész akár vétózni is, ha a szlovákiai mezőgazdaságot még inkább hátráltató döntés elfogadására próbálnák rákényszeríteni.
A kormányfő az öntözőrendszerek fejlesztését célzó PPP-projekteket is támogatná. „Olyan külföldi befektetőt keresünk, aki kész hatalmas összeget, mintegy félmilliárd eurót befektetni az öntözőberendezések kiépítésébe, illetve modernizálásába” – fogalmazott.
Hozzátette: a mezőgazdasági termelők egy ideig bérelnék a berendezéseket, a szerződés lejárta után pedig az állam tulajdonába kerülnének. Richard Takáč (Smer) földművelési miniszter feltételezése szerint jövőre kezdődhet a megfelelő partner kiválasztása a PPP-projekthez, és az EU-val folytatott párbeszéd is kulcsfontosságú lesz.
Jozef Šumichrast, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke szerint komoly kiesés lesz a takarmánynövényeknél, de az egyes régiókban nagyon eltérő a helyzet. Bizonyos térségekben 50%-kal lesznek alacsonyabbak a hozamok, bár végleges mérleget még nem lehet vonni. A búza, az árpa és a repce hozama is elmarad az előző évekétől, és az öntözetlen területeken a cukorrépa és a kukorica is siralmas állapotban van.
Idén nagyon korán kezdődött az aratás, már június 10-én a Komáromi járásban, viszont lassan halad. Ennek oka az időjárás és a gabona eltérő nedvességtartalma. A kamara adatai szerint eddig a sűrű vetésű gabonafélék és a repce alig harmadát takarították be. A betakarítás további menete természetesen az időjárástól és a beéréstől függ.
Végezetül elmondta, a jövő heti kormányülésen szeretné felvetni a mezőgazdászok további támogatásának lehetőségét is. Elmondása alapján az agrártárca költségvetésében már nincsenek pénzügyi tartalékok erre a célra, de bízik abban, hogy Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszterrel képesek lesznek forrásokat elkülöníteni az államkasszából.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
