A hajléktalansággal foglalkozni kell annak érdekében, hogy olyan fenntartható városokat hozzunk létre, amelyek lehetővé teszik minden ember számára a kibontakozást, és amelyek hozzájárulnak a közjóhoz – fogalmazott a Szentszék ENSZ-hez delegált állandó megfigyelő missziójának tanácsadója, Robert Murphy érsek július 28-án, New Yorkban.
Robert Murphy érsek a Szentszék állandó megfigyelő missziójának tanácsadójaként az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 2026-os magas szintű ülésén szólalt fel az „Új Városi Menetrend” (angolul New Urban Agenda, az ENSZ által elfogadott globális stratégiai keretmegállapodás és akcióterv, amely a jól megtervezett és jól irányított urbanizációra összpontosítva azt határozza meg, hogyan kell a világ városait fenntarthatóvá, élhetővé, biztonságossá és befogadóvá tenni a következő évtizedekben – a szerk.) elfogadásának 10. évfordulóján.
„A hajléktalanság tartós jelenlétének nyugtalanítania kellene a nemzetközi közösség lelkiismeretét – hangsúlyozta felszólalásában a Szentszék képviselője. – Mindenki megérdemel egy helyet, amelyet otthonának nevezhet, ahol kapcsolatokat építhet, ápolhatja a családi életet, és teljes mértékben részt vehet a közösségében.
(…) Amikor a városokat a szolidaritás, a befogadás és a leginkább rászorulók iránti gondoskodás alakítja, akkor többé válnak, mint puszta lakó- és munkahelyekké; a találkozás, a testvériség és a remény helyszíneivé válnak.”
A hajléktalanság megfoszt az alapvető jogok gyakorlásának lehetőségétől
A szentszéki megfigyelő XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikájára hívta fel a figyelmet, amely az emberi személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában, hogy aláhúzza: „a fejlődés akkor valóban emberi, ha az embert helyezi a középpontba” „Ennek az alapelvnek kell irányítania az Új Városi Menetrend végrehajtását az elkövetkező évtizedben” – szögezte le, és hozzátette: „Az otthon hiánya többet jelent, mint a menedék hiánya; azt jelenti, hogy megfosztják a személyt a biztonságtól, a stabilitástól, a magánélettől és a valahová tartozás érzésétől.
A hajléktalanság kiváltó okainak kezelése
A Szentszék küldöttsége arra ösztönözi a városokat és az országokat, hogy többet fektessenek a megfizethető és megfelelő lakhatásba, valamint az átfogó szociális szolgáltatásokba, és emellett a helyi közösségek, a civil társadalom, a vallási szervezetek bevonásával és érdemi részvételével foglalkozzanak a hajléktalanság kiváltó okaival, mint például a szegénység, a munkanélküliség, a kábítószer-függőség, a mentális egészségügyi problémák, a családok felbomlása, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek élethelyzete és az ezekhez kapcsolódó társadalmi konfliktusok. Olyan lakhatási szakpolitikát kell szorgalmazni, amelyek az átfogó megközelítést támogatják, figyelembe véve az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy közötti szoros kapcsolatokat, ami hozzájárulhat a kirekesztés és a szegregáció megelőzéséhez is.
A Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője hangsúlyozta a „megújult nemzetközi szolidaritás” fontosságát a nemzetközi együttműködések, a technológiaátadás, a kapacitásépítés és a megfelelő finanszírozás révén, különös tekintettel a gyors urbanizációval küzdő legkevésbé fejlett országok megsegítésére.
A városfejlesztés nem mérhető kizárólag az épületek magasságával
A Szentszéki állásfoglalás végezetül leszögezi: „A városfejlesztés nem mérhető kizárólag az épületek magasságával vagy a gazdaság erejével, hanem mindenekelőtt azzal a képességével, hogy minden ember számára lehetővé teszi a kibontakozást a társadalomban való teljes részvétel és a közjóhoz való hozzájárulás révén.
(…) Ezért
Az Új Városi Menetrend félidős értékelése
Az Új Városi Menetrendet az ENSZ Lakhatási és Fenntartható Városfejlesztési Konferenciáján (Habitat III.) fogadták el Quitóban, Ecuadorban, 2016. október 20-án. Az ENSZ Közgyűlése a 71. ülésszak 68. plenáris ülésén, 2016. december 23-án hagyta jóvá, felkérve a főtitkárt, hogy négyévente tegyen jelentést a végrehajtás előrehaladásáról. A négyéves jelentéseket 2018-ban és 2022-ben nyújtották be, 2026-os négyéves jelentés pedig az Új Városi Menetrend végrehajtásának félidős értékeléseként szolgál.
A friss áttekintést 69, 2026-ra várhatóan elkészülő nemzeti haladásjelentés, valamint egy széleskörű konzultációs folyamat alapozta meg – beleértve egy több mint 115 országból több mint 1300 résztvevőt magában foglaló globális tanulási sorozatot, 22 ENSZ-szervezet közreműködését, valamint széles körű érdekelt felek hozzájárulásait, beleértve 120 felmérésre adott választ és 144 írói műhely résztvevőjét.
A jelentés értékeli az eddig elért eredményeket és kihívásokat, továbbá meghatározza a következő évtized prioritásait: fenntartható városfejlesztés a társadalmi befogadás és a szegénység felszámolása érdekében; fenntartható és inkluzív városi jólét és lehetőségek mindenki számára; környezetileg fenntartható és ellenálló városfejlesztés.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
