Szentpéteren ülésezett a Magyar Szövetség, a nyelvtörvény és a magyar iskolák összevonása is szóba került Tokár Géza2025. 02. 07., p – 11:54 Szentpéter |
Februárban kihelyezett ülést tartott a Magyar Szövetség a komáromi járásbeli Szentpéteren, a párt a Nemzetiségi Kormánytanács, az oktatási kérdések és a régiós problémák kapcsán is állást foglalt.
„Minél turbulensebb a szlovák belpolitika, annál fontosabb, hogy a felvidéki magyar közösséget meg tudjuk óvni a politikum gerjesztette társadalmi polarizálódás és a durvuló közbeszéd romboló hatásaitól” – állítja a Magyar Szövetség, amely bízik abban, hogy a korábbinál nagyobb hatáskörökkel és több magyar taggal rendelkező Nemzetiségi Kormánytanács nagyobb súllyal esik latba a kisebbségi jogvédelem terén.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetséget egyszerre érte emberi, szakmai és politikai válságban a tavaly szeptember végi tisztújítás. Négy hónap alatt, Gubík László elnökké választása után egyértelműen aktívabbnak tűnik a párt, a munkának azonban a támogatottságot tekintve nincs látszata – ami később okozhat problémákat.
Miben változott meg a Magyar Szövetség kommunikációja a tisztújítás óta?Milyen témákban (nem) nyilvánult meg a párt az utóbbi időben?Ki veszhet össze egymással ebben a közegben?Mi a legsúlyosabb problémája a pártnak jelenleg?
A Magyar Szövetség kimondottan rossz állapotba került 2024 szeptemberére. Hiába maradt egyetlen etnikai pártként talpon, a belső és vezetési problémák miatt egy év alatt rengeteg kudarcot halmozott fel. Az elnökválasztás második fordulójában a Magyar Szövetség csak az elnökség utólagos jóváhagyásával, rejtélyes személyes egyeztetések után állt be Peter Pellegrini mögé, az európai parlamenti választáson csak 3,88 százalékot szerzett a párt, a kudarcot követően pedig egyszerűen „elfelejtett” kommunikálni a választóival és hibernálta magát. Az elnökválasztási küzdelemnek nem volt egyértelmű esélyese: csak késő nyáron tűntek fel a jelöltek, végül pedig – az előzetes várakozásokat megcáfolva – Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet elnöke lett a befutó. Az új elnök többek között szakmai politizálást, régiós érdekképviseletet és egy modern pártot ígért a küldötteknek.
Többen is láthatóak
Az elmúlt négy hónap történéseit tekintve szembetűnő egy alapvető különbség a Magyar Szövetség elnökválasztás előtti és utáni kommunikációjában: látszólag sokkal aktívabb az elnökség és egy központi mondanivalóra, a „korszakváltás” kifejezés használatára alapoznak a párt közleményei.
A szakpolitikusok (vagy inkább különböző területekre szakosodott politikusok) előtérbe kerülése nagy változás az előző évekhez képest, mikor a legtöbb, a párthoz köthető üzenet egyenesen a pártelnök szájából hangzott el.
A központi mondanivalót megfogalmazó Gubík László mellett gazdasági kérdésekben Iván Tamás, az egészségügyi témák kapcsán Viola Miklós szólal meg – az egyetlen hangsúlyos témakör, aminek látványosan nincs gazdája, az az oktatásügy. Az önkormányzatisághoz kötődő problémakörről Őry Péter beszél, de a másik alelnök, Csenger Tibor és időnkét Pandy Péter OT-elnök is előkerül a Magyar Szövetséghez köthető anyagokban. Szintén fontos újítás, hogy Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal is folyamatos és látható a kommunikáció, aki egyben kormánytisztviselőként a magyar párt legfontosabb láncszeme a Smer-vezette koalíció felé.
Elmondható tehát, hogy a Magyar Szövetség nem egy, hanem több politikust is egyszerre próbál meg felépíteni. Ez a törekvés abból a szempontból érthető, hogy a magyar párt láthatóbb személyiségei az utóbbi években kivétel nélkül hátrébb léptek.
Berényi József és Farkas Iván megyei szinten politizál, Bárdos Gyula a Csemadokkal foglalkozik, Orosz Örs kivonult az elnökségből, Forró Krisztián politikailag inaktív (és egyelőre elnöki tanácsadóvá sem nevezték ki), Csáky Pál huzamosabb ideje visszavonult. Gyimesi György különleges szerepéről pedig később ejtünk szót. Azt egyelőre nem látni, hogy a párt üzenetei mögött valóban feltűnne egy szakértőkből álló csoport – aminek az összeállítását Gubík szintén a kiemelt feladatának tartotta.
A Magyar Szövetség újabb üzenetei vizuálisan is átgondoltabbnak tűnnek. A facebookos üzenetekben visszatérő elem a korszakváltás kifejezés, ami megtalálható a legtöbb, terjesztésre szánt fotón. Gubík egyik, a kampányban merésznek és provokatívnak gondolt üzenete, az amerikai mintára kigondolt „Felvidék first” azonban jóval ritkábban jelenik meg írásban.
Házhoz jöttek a témák
A Magyar Szövetség az előző vezetés utolsó hónapjaiban leginkább hallgatással válaszolt arra a dilemmára, miként kommentálja az aktuálpolitikai történéseket. A párt különleges helyzetben van: nem lehet sem túl ellenséges a szlovák kormánnyal szemben (melynek Magyarország gyakorlatilag a szövetségese), de túlságosan barátságos és elnéző sem, hiszen a Fico-kormány idején tovább halmozódtak a nemzetiségeket és régiókat érintő problémák.
A párt új elnöksége már októberben szembesült azzal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt megpróbálja jelentősen szigorítani a nyelvtörvényt és aktívan tiltakozott, illetve lobbizott a rendelkezésére álló csatornákon: közvetítette kifogásait Magyarország felé, egyeztetett Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal, valamint sajtótájékoztatón is tiltakozott. Azt nem tudni, mennyire volt eredményes a nyomásgyakorlás. A nyelvtörvény-szigorítás beterjesztése és tárgyalása ugyanis a kormánykoalíció belső problémái miatt csúszik.
A nyelvtörvényen túl is akadtak olyan témák, melyeket a Magyar Szövetség fontosnak tartott és kiemelten foglakozott velük. Tavaly év végén a települések finanszírozásának kérdése került a magyar párt figyelmének középpontjába. A párt november közepére tízezer aláírást gyűjtött össze, hogy becsatlakozhasson a települések finanszírozásáról szóló kormányrendelet módosításába, Őry Péter a pénzügyminisztériummal is tárgyalt a téma kapcsán, de az egyeztetések eredménytelenül végződtek.
A legújabb kihívást az oktatással kapcsolatos kérdések jelentik, az iskolaügyi tárca tervezett hálózati optimalizációja ugyanis ismét előtérbe hozta azt a kérdést, hol és milyen módon lehet megtartani a magyar iskolákat. A téma nem csak országos, de régiós szinten is feszültséget szül – a teljesség igénye nélkül például Kassán, Érsekújvárban, Ipolyságon okoz problémát az összevonás. A Szövetség január második felében többek között egy egyeztetést tartott a szakközépiskolák, a megyék és a szakma képviselőivel és a nemzeti iskolahálózat sajátosságainak figyelembe vételét követeli a minisztériumtól.
Akadnak további témák is, melyekkel kapcsolatban a párt véleményt nyilvánított, például a gömöri atomtemető-létesítési tervek elleni fellépés, vagy legújabban a Szlovák Értelmiségiek Szövetségének magyarellenes feljelentései. Ezek olyan ügyek, amelyek az országos, szlovák pártok figyelmét elkerülték.
Néhány esemény kapcsán azonban azonban a Magyar Szövetség látványosan passzív, óvatosan, vagy nem nyilvánít véleményt – és ezek jellemzően a szlovák társadalmat megmozgató kérdések. A párt nem csatlakozott az európapárti, kormányellenes tüntetéshullámhoz, ahogy kerüli Fico orosz nyitásának kommentálását, vagy a kulturális életben zajló tüntetések kérdését is. Ezek kivétel nélkül olyan fontos témák, melyekben a magyar párton kívül politizáló, de magyar nemzetiségű politikusokat tömörítő pártok – például a PS, vagy a Demokraták – nagyon is aktívak.
Egymás torkának esve
A felmérések szerint a magyar választók egy része azért pártolt el a magyar utódpártoktól, mert nem jött létre a magyar egység, illetve a magyar politikusok kimondottan éles szavakkal bírálták egymást. Bár a Magyar Szövetségnek elvben nincs vetélytársa, a párton belül nyílt egy látványos front, méghozzá Gyimesi György és az elnökség között.
Gyimesi a 2024-es tisztújításon nem tartot igényt egyetlen pártfunkcióra sem, egyszerű alapszervezeti tagként folytatta pályafutását. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb és legláthatóbb szlovákiai magyar politikusa azonban nagyon is aktív maradt az országos politikában. A nyelvtörvény kapcsán Martina Šimkovičová miniszterrel tárgyalt Tomáš Taraba környezetvédelmi tárcavezető társaságában, később Taraba kanalizációért felelős tanácsadójává vált, miközben alkalommal is viharos, kölcsönösen egyre jobban eldurvuló nyilatkozatháborúba keveredett a Magyar Szövetség elnökségével. A vezetés arra számít, hogy Gyimesi előbb-utóbb bejelenti a kilépését a pártból, de ez idáig nem következett be. Amíg a helyzet nem változik, egyre személyeskedőbb, kölcsönösen a másik felet vádoló cikkek jelennek meg az internet és a média a Magyar Szövetség vezetéséhez, illetve Gyimesihez kötődő fórumain.
A Magyar Szövetség másik problémája túlmutat egy politikuson: hiába a rendszeres és összeszedettebb aktivitás, az elvégzett munka nem mutatkozik meg a párt támogatottságán. Az elmúlt hónapokban megjelent közvélemény-kutatások szerint a magyar párt támogatottsága stagnál – számottevően nem csökkent, de nem is emelkedett Gubík László elnöksége óta, Gubík a magyar párt sajátos helyzete miatt pedig továbbra is országosan ismeretlen politikus maradt.
A Magyar Szövetség a vezetőváltás óta csak egy felmérésben lépte át az öt százalékos küszöböt, a Focus decemberi felmérése szerint. Az összes többi közvélemény-kutatás ennél gyengébbnek mutatja a pártot, ami összhangban van az előző évek adataival.
A kérdés, hogy ezt a dilemmát miként oldja fel a párt egy esetleges, előrehozott választás kapcsán – egyedül ugrik neki a megmérettetésnek, vagy próbál stratégiai szövetségeseket keresni? A kérdés nyilvánosan még nem merült fel. Az viszont látszik, hogy vagy szándék, vagy energia nem maradt a szlovák pártokkal való tárgyalásokra – a Magyar Szövetséggel az utóbbi hónapokban Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter álltak csak szóba.
A nyelvtörvény kapcsán – melynek megtárgyalását eredetileg februárra tervezte a parlament, de a koalíció belső problémái miatt elhalasztották – a párt hangsúlyozza, a kész tervezet híján is csak egy módosításra van szükség a nyelvhasználatban: egyenrangúsítani kell az államnyelv és a kisebbségek nyelvének használati jogát.
A Magyar Szövetség az iskolai optimalizáció kapcsán elmondta, ahol az összevonás elkerülhetetlen, magyar iskolát horizontálisan is és vertikálisan is csak magyar iskolával kell összevonni, a döntéseket pedig a pedagógusoknak és az érintett intézményeknek kell meghozniuk.
A párt lakossági konzultációt szeretne a besztercebányai mélységi geológiai nukleárishulladék-tároló ügyében is, a Szlovák Értelmiségiek Társulása (ZSI) felvidék-kifejezéssel kapcsolatos feljelentéséről pedig állítja, a lépés nem a jó szlovák–magyar kapcsolatok ápolását szolgálja.
Kapcsolódó cikkünk
Felvidék. Az elmúlt napokban ismételten középpontba került a kifejezés, ami sokak számára semleges jelentéstartalmat hordoz, sokan úgy gondolják, nemzeti identitásuk kulcsfogalma, megint mások meg provokációnak tekintik. De mit jelent valójában a Felvidék szó és miért lehet problémás a használata?
Ahogy arról beszámoltunk, Dunaszerdahely polgármesterét, Hájos Zoltánt a Felvidék szó használata miatt hallgatták ki rendőrök. A feljelentést a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI) tette, mivel szerintük a kifejezés revizionista jelentéssel bír, a dunaszerdahelyi önkormányzat pedig két rendezvényének nevében is ezt használta: Felvidéki Vágta és Felvidéki Fesztivál. Hogy bűnösnek találják-e Hájost alapvető emberi és szabadságjogok elnyomását célzó mozgalom támogatásában, kérdéses. Maga az eset viszont jól rávilágít egy létező problémára:
helyénvaló vagy jogtalan a Felvidék kifejezés?
Mit jelentett?
A történelmi tények alapján eredetileg a „Felvidék”, illetve korábbi változatai, mint a „Felföld” vagy „Felső-Magyarország”, földrajzi kifejezések voltak, amelyek a történelmi Magyarország északi, illetve hegyvidéki területeire utaltak.
Liszka József néprajzkutató szerint a „Felvidék” szó első említése konkrétan Kossuth Lajostól származik 1848-ból, amikor
a történelmi Magyarország északi, főként szlovákok és németek lakta részeit illette ezzel a névvel.
A 19. század második felében viszont beállt egy jelentésváltozás, vagy legalábbis a fogalom politikai töltetet kapott.
Hogyan vált terheltté?
Grünwald Béla magyar nacionalista politikus 1878-ban például A Felvidék. Egy politikai tanulmány címmel jelentetett meg röpiratot, és ebben már tükröződik egyfajta lenéző attitűd a szlovák közösség felé.
„Ebben Grünwald meghatároz egy programot, amelynek lényege kettős. Egyrészt Magyarország erőteljes központosítását javasolja a nemzetiségi régiók nagy száma miatt. Másrészt arra mutat rá, hogy amikor ő ezt 1878-ban megírta, Magyarországon nagyjából 8 millió nem magyar és 7 millió magyar élt.
Ezért szerinte a 19. század végi magyarság missziója »nem az, hogy hódítsunk, terjeszkedjünk az országon kívül (…) A mi missziónk az ország határain belül van, s abban áll, hogy töltsük be az államot legvégső határáig.«
Azaz nem gyarmatosítani kell valahol Afrikában és a Távol-Keleten, hanem az országot kell magyarrá tennünk” – mondta Grünwlad felfogásáról Szarka László történész, hozzátéve:
„Ennek érdekében az akkori országgyűlési képviselő szerint az iskolákat olyanná kell tenni, mint egy gép.
Ebbe az egyik oldalon be kell tenni a tót fiúcskát, a másik oldalon pedig előjön belőle egy magyar úriember.
Grünwald szélsőséges nacionalista okfejtése miatt a Felvidék szó használata erősen irritálta a szlovák közösséget” – fejtette ki a történész, milyen hatást gyakorolt Grünwald publikációja.
Arról van szó tehát, hogy a Felvidéket mint kizárólag csak magyarokat illető vagy magyarok lakta területi egységet próbálták láttatni egyesek. Ez pedig, mint eredeti használata is suggalja, távol állt a valóságtól, mivel ahogy Liszka is írja:
„a »Felvidék« (már ha egyáltalán pontosan körvonalazható ez a térség, amit kötve hiszek) multietnikus régió, s nem csak magyarok lakják”.
A helyzet tovább bonyolódott Csehszlovákia létrejöttével 1918-ban. Ekkor a magyar közvélemény számára a Felvidék már egyértelműen a Magyarországtól elcsatolt északi területeket jelentette.
1938-ban pedig, amikor a magyar többségű dél-szlovákiai területek visszakerültek Magyarországhoz, a magyar sajtó „a Felvidék visszatéréséről” írt, ami tovább erősítette a kifejezés politikai konnotációját.
Mit jelent ma?
Ma főként a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megnevezésére használják a kifejezést. Érdemes ezzel együtt tudatosítani, hogy politikailag mennyire terhelt, jelentése folyamatosan változott és mára nem egy behatárolható földrajzi területet, hanem sokkal inkább identitást jelöl.
A Felvidék szó mára – tetszik vagy nem tetszik – olyan területi önmegjelölés, amelyet a szlovákiai magyarság használ, a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő területre. Hivatalosan dél-szlovákiai magyarok vagyunk, de nemzeti önmegjelölésként mára egyre gyakrabban felvidékieknek nevezzük magunkat
– véli Szarka.
Előfordul viszont az is, hogy a magyar nyelvhasználatban időnként Szlovákia egészére alkalmazzák, ami szlovák részről joggal válthat ki ellenérzéseket, mivel sokan ezt a magyar történelmi narratíva folytatásának vagy a magyarosítási törekvések visszaidézésének tekintik. És egyébként is hiba lenne nem belátni: Szlovákia teljes területére Szlovákiaként hivatkozni nemcsak pontosabb, de értékítéletmentes.
„Vannak, akik egész Szlovákiát továbbra is Felvidéknek nevezik, s még az is előfordul, hogy délfelvidéki magyarokról beszélnek, amit én abszurdnak tartok.
Az viszont szerintem teljesen rendben van, ha önmegjelölésként felvidéki magyaroknak nevezzük magunkat.
Sajnos itthon és az egynyelvű Magyarországon sokan nem tudnak mit kezdeni ezekkel a jelentésbeli árnyalatokkal és különbségekkel, ezért fontos, hogy ezt a történelemoktatásban és magunkban is tisztázzuk” – hangsúlyozta a történész.
A dunaszerdahelyi eset árnyalatai
Hájos feljelentésénél azt mindenképpen figyelembe kell venni, ki is jelentette fel egy szó miatt. A Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete egy szlovák nacionalista szervezet, amely nem először vádaskodik etnikai, nemzeti alapon magyar többségű falvak önkormányzatai vagy azok képviselői ellen. 2022-ben az szúrta a szemüket, hogy a gútai képviselő-testület alakuló ülésén a jelenlévők a magyar himnuszt is elénekelték. Az pedig pláne kontextusba helyezi a történteket, hogy a Komunita Dunajská Streda polgári társulás, amely évek óta a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért dolgozik a dunaszerdahelyi régióban, egyértelműen kiállt a város polgármestere mellett. Azt tehát kijelenthetjük, hogy a ZSI hungarofób módon aktivizálta magát.
A magyar mint szitokszó?
A kormányellenes tüntetések során nem volt példa nélküli a hungarofóbia. Valósággal szokássá vált az aktuális szlovák kormány képviselőit párhuzamba állítani a magyarországi kormánnyal. Ez viszont nem mindig történt egyértelműen: jó példa erre a „Fico egy magyar disznó” transzparens. Mert egy dolog Robert Fico miniszterelnököt magyarországi kollégájához, Orbán Viktorhoz hasonlítani, és megint másik általánosan, szitokszóként használni a magyar jelzőt. Hasonló véleményen van Gyenge Veroni slammer is, aki Rastislav Káčer, volt külügyminiszter fogalmazásmódján háborodott fel:
Úgy használta a Felvidék szót, hogy gyakorlatilag egyenlőséget tett a magyarországi és a felvidéki magyarok közé, ráadásul Orbánnal hozta összefüggésbe a fogalmat
– mondta az aktivista, majd kifejtette, hogy ő a problémát az információhiányban látja.
A gond, hogy nincs valódi párbeszéd a két fél között. Szerintem annyi kéne, hogy tisztázzuk azt, ennek van történelmi meg mostani jelentése is. Mert jelenleg ez egy olyan szó, ami összeköt minden magyart Szlovákiában
– fogalmazott.
Az elmúlt hetek politikai eseményei kapcsán kijelenthetjük, hogy a kormánykoalíciót szétfeszítő ellentétek már a parlamentet is megbénítják – állítja a Szövetség, véleménye szerint magyar párt nélkül Szlovákiának a következő parlamenti választást követően sem lesz tartósan stabil koalíciós kormánya.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
