Megverné-e a magyar labdarúgó-válogatott a Barcelonát? A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdások jobbak-e az USA kosárcsapatánál? A jegesmedve legyőzné-e az oroszlánt? A fenti szakmaiatlan, csak elméletben létező dilemmákra pontos választ soha nem kaphatunk, mégis megfogalmazódnak ilyen kérdések mondjuk egy néhány éves gyerekben, aki a hallott, látott információkat igyekszik egymáshoz képest térben, időben elhelyezni életének hajnalán. Ezek a megmosolyogtató kérdések rendben is vannak a megfelelő életkorban, társadalmi státuszban, de egy parlamenti képviselőnél már kellemetlenül hangzanak – vezeti fel a témát a Magyar Jelen.
Mint írják, hasonló tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc, aki egy megválasztott frakció vezetője és országgyűlési képviselőként döntéshozói munkakörben határoz a legfontosabb kérdésekről.
Annak megint van jelentősége, hogy mindezt itt teszi Magyarországon, ahol a kereszténység, de a kereszténységen kívüli vallások is szorosan kapcsolódnak a történelmünkhöz, társadalmi berendezkedésünk, kollektív nemzeti tudatunk szerves részét, identitásképző elemét adják.
A lap stábja néhány aktuálpolitikai kérdésről kérdezte, a Momentum elnökéről viszont hamar kiderült, hogy fogalma nincs arról, hogy melyik vallás micsoda, melyiket eszik, melyiket isszák. Ugyanis azzal igyekezett hárítani a Magyar Jelen kíváncsiságát, hogy éppen nem ér rá beszélni,
Legalább nem hazudott, valóban ott volt és együtt vett részt zsidó a szertatáson Novák Katalinnal, Karácsony Gergellyel, Tordai Bencével, vagy épp a fehér, keresztény, heteroszexuális férfit rémisztő képződménynek tituláló Niedermüller Péterrel.
További kérdések a Momentum sajtóosztályának
Noha a riporter jelezte a politikusnak, hogy a Dohány utcában lévő zsinagógába kár szentmisére igyekezni, ugyanis ott olyat nem tartanak, Gelencsér mégis odament. Arról még nincs információ, hogy belépve csalódott-e, illetve a szertás alatt észrevette-e, hogy kicsit másképpen néz ki az énekeskönyv, nincs kereszt, de még misebor sem. Elképzelhető, hogy ezek az apróságok nem tűntek fel a politikusnak? Sok dolgot megmagyarázna, ha kiderülne, hogy a Momentumban az elnök, esetleg mások is keverik a vallásokat egymással, ne adj Isten, egy újat, egy hibridet hoztak volna létre az elmúlt években.
Teoretikus kérdés, hogy bocsánatos tévedés-e „szentmisére” igyekezni egy zsinagógába, ha az Izrael állam iránti szolidaritás kifejezése miatt rohan versenyt az ember politikustársaival.
Vajon nem ezzel sértette-e meg Gelencsér Ferenc a Magyarországon élő zsidó vallású embereket a legjobban? Alárendelte-e pártja aktuálpolitikai érdekeinek a zsidó vallású emberek érzéseit és Izraelt egyidejűleg? A zsidó vallás összemosása és semmibevétele a kereszténységgel szemben vajon nem jelent-e lappangó antiszemitizmust? Tudatos volt-e, vagy véletlen? – sorolják kérdéseiket.
Nem is templom, nem is szentmise
A félreértések tisztázása végett a lap felkereste Kovács Attila nyugalmazott református lelkipásztort, aki megerősítette, hogy szentmise bizony a katolikusoknál, a római katolikusoknál van, a vasárnapi templomi szertartásokat szokás így nevezni. Elmondta, hogy néha tévesen a görög katolikus összejövetelt is hívják így, ez történelmileg igazolható, teológiailag már kevésbé, de végtére is mind a kettő keresztény felekezet és katolikus.
A protestánsoknál más a helyzet, ők a szentek tiszteletét nem tartják fontosnak, épp ezért a reformátusoknál, az evangélikusoknál vagy épp a baptistáknál istentiszteletnek hívják a prédikációt, igehirdetést tartalmazó templomi, imaházi alkalmakat.
Összegezve a keresztény egyházakról elmondható, hogy bár értelmezési, és tanítási kérdések mentén megosztottak, de az ökumenizmus keretén belüli közösségvállalás ezeket a differenciákat előzi a fontossági sorrendben.
A Dohány utcai zsinagógát nem lehet templomnak nevezni, a zsidó vallásban egyetlen templom van, ez Jeruzsálemben található – mondta Kovács Attila, azzal kiegészítve, hogy a köznyelvben előfordul, hogy hanyag megszokásból istentiszteletként aposztrofálnak egy vallási alkalmat a zsinagógában, de semmiképp sem szentmiseként.
Istentisztelet vagy épp szentmise megtartásához először is definiálni kell Istent és Jézust is. A probléma itt van, tudniillik a zsidók szerint a Messiás nemhogy feltámadt volna, hanem meg sem halt, sőt meg sem született, még el sem jött a földre. Ők továbbra is várják. „Várják, mint zsidók a Messiást” – mondhatnánk. A zsidó vallásúak tóraalkalomnak, tóraolvasásnak, vagy csak egyszerűen összejövetelnek hívják a szombaton megtartott alkalmakat.
Egy vallásos zsidó ember semmi esetre sem mondja, hogy „szombaton megyek a Dohány utcába a szentmisére” – szögezte le a lelkész.
Szentmisét keresni a Dohány utcai zsinagógában ugyanolyan képtelenség, mint holtak között keresni az élőt.
A teljes riport alább:
A Magyar Jelen a Mazsihisznek is küldött kérdéseket, de sajnos nem kaptak választ:
Korábban írtuk: Ezt elb@sztam – állapította meg saját felszólalásáról a momentumos "államférfi"
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
