Több mint négy évszázaddal halála után is lenyűgöző állapotban maradt meg Avilai Szent Teréz holtteste. A tudósok és egyházi szakértők új jelentésükben részletesen elemzik a 16. századi katolikus szent maradványait, amelyek állapotát „tökéletesnek” minősítették. A jelenséget egyedülállónak és természetes csodának tartják.
A kutatók új részleteket tettek közzé Avilai Szent Terézről, akinek holttestét tavaly rendkívül jó állapotban, úgymond „romlatlanul” találták meg – adta hírül a Fox News.
Szent Teréz, más néven Jézus Szent Teréz, diszkalcedált karmelita apáca volt, aki 1582-ben hunyt el. Tavaly szeptemberben az Avilai Egyházmegye bejelentette, hogy 110 év után először nyitották fel a sírját a spanyolországi Alba de Tormesben, és az eredmények lenyűgözőek voltak. „A feltárt részek – az arc és a lábfej – ugyanolyanok, mint 1914-ben voltak” – nyilatkozta Marco Chiesa atya. „Bár a bőr mumifikálódott, színe nem változott, így jól látszik, különösen az arc.”
Kiemelkedő állapotban maradtak meg a maradványok
A salamancai RTV Al Día beszámolója szerint a karmelita rend március 15-én 53 oldalas előzetes jelentést kapott a szent földi maradványainak állapotáról. A dokumentum részletesen leírja az ereklyéket, köztük Teréz teljes testét, a bal karját és szívét, melyek Alba de Tormesben találhatók.
Luigi Capasso olasz antropológus professzor szerint a maradványok „tökéletesen megőrződtek”. „A jobb láb, a bal kéz, a szív és a bal kar bőre, szövetei és izmai épek, semmilyen bomlás nem figyelhető meg” – mondta a professzor.
A beszámoló szerint Teréz teste megőrizte jobb szemhéját, sötét íriszét, valamint barna hajszálait is. Különösen figyelemre méltó, hogy még az orrszövet egy része is ép maradt. A homlokán a 16. századi karmelita fejfedő lenyomata ma is látható. „Ez a konzerválódás, több mint 400 évvel a halála után, olyan nyugalmat sugároz, amely azt tükrözi, hogyan nézett szembe az elmúlással” – tette hozzá Capasso.
A romlatlanság lehetséges oka: a sír különleges mikroklímája
A kutatók úgy vélik, Szent Teréz rendkívüli állapotát a sír száraz légkörének köszönheti, mivel a túlzott nedvesség általában gyorsítja a bomlási folyamatokat. Capasso hangsúlyozta, hogy csapata különös figyelmet fordított arra, hogy megelőzzék a jövőbeli mechanikai vagy biológiai károsodásokat. „Ez valóban egyedülálló természeti jelenség” – jelentette ki a professzor.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
