Szeptember 29-én üli a katolikus egyház Szent Mihály arkangyalnak, a Szentírásból ismert három angyal közül az egyiknek az ünnepét. Nevének jelentése: Mikaél – „Ki olyan, mint az Isten”.
Egy képzeletbeli titokzatos vonal köt össze hét monostort Írországtól egészen Izraelig, melyet Szent Mihály kardjának neveznek. Puszta egybeesés? Ezek a szentélyek nagyon távol esnek egymástól, de egy nyílegyenes vonalon helyezkednek el a ma is látogatható kolostorok. A Szent Mihály vonalat nevezik az angyal kardcsapásának, amelyet az ördögre mért, hogy visszaküldje a pokolba. Ezen csapás „szent vonala” mentén hét kolostor épült az elmúlt évszázadok alatt.
Mintha vonalzóval húzták volna meg az Európát átszelő egyenes vonalat Írország és Izrael között. Sőt, a három legfontosabb kegyhely – a franciaországi Mont Saint Michel, az olaszországi Susa-völgyben a Szent Mihály-szentély és a garganói Monte Sant’Angelo szentélye – azonos távolságban is helyezkedik el egymástól. És ha ez nem volna elég, a vonal tökéletesen illeszkedik a naplemente vonalához a nyári napforduló napján.
Ha kedvet kaptunk volna végigjárni a hét szentélyt, akkor Írország délnyugati partjáról, egy lakatlan szigetéről indulhatunk, ahol a Skellig Michael áll. Itt jelent meg Szent Patriknak Szent Mihály arkangyal egy legenda szerint. Az 588-ban épült kolostort a sziget első lakói építették a legmagasabb pontra, a Mihály arkangyal sziklájára.
A vonal ezután délnek veszi az irányt a következő állomásig, mely Angliában, a Saint Michael’s Mount, mely Cornwall egy kis szigetén épült, mely csak apály idején közelíthető meg. Egy újabb legenda szerint Mihály arkangyal 495 körül beszélt néhány halászhoz, arra kérve őket, hogy építsenek neki és a Megváltónak egy templomot.
Aztán a vonal Franciaországban folytatódik, egy másik híres szigeten, a Szent Mihály hegyen, ahol Mihály arkangyal szintén megjelent. Szentélyének szépsége és a hatalmas öböl, amely a szigetet a normandiai part felől körülöleli, egész Franciaország egyik leglátogatottabb turisztikai helyszínévé teszi. 1979 óta az Unesco világörökség részeként jegyzik. Ezt a helyet már a gallok idején erős miszticizmus hatotta át, mígnem 709-ben az arkangyal megjelent Szent Aubert-nek, az Avranches-i püspöknek, és azt kérte tőle, hogy építsen templomot a sziklára. A munkálatok elkezdődtek, de az apátság csak 900-ban, a bencés szerzetesek idején épült föl.
Több mint ezer kilométerrel távolabb, a Susai-völgy bejáratánál, az olaszországi Piemontban magasodik a negyedik szentély: a Chiusai Szent Mihály, más néven Sacra di San Michele apátság. Az egyenes vonal egyesíti ezt a szent helyet a többi, Szent Mihály tiszteletére szentelt monostorral. Az apátság építése 1000 körül kezdődött, de a századok során új építményekkel egészítették ki. A Benedek-rendi szerzetesek még tovább bővítették, hozzáépítve egy melléképületet is, ahol elszállásolták a Francigena utat bejáró, Franciaországból érkező zarándokokat.
További ezer kilométerrel távolabb a vonal áthalad Puglia tartományon Olaszországban, és a Gargano-hegységbe jutunk, ahol egy nehezen megközelíthető barlang vált megszentelt hellyé: a Szent Mihály Arkangyal Szentély, más néven Santuario di San Michele Arcangelo. Építése 490-ig nyúlik vissza, amikor szent Mihály először jelent meg Maioranói Szent Lőrincznek, a helyi püspöknek.
Görögországon keresztül halad tovább a szent vonal, ahol nemcsak a hatodik állomás Panormitis ortodox monostorát őrzi Symi szigete, de az arkangyal 3 méter magas szobrát is, amely az egyik legnagyobb Szent Mihály-szobor a világon. A legenda szerint, aki először alszik a szigeten, annak bizonyosan üzen álmában Szent Mihály. Nem kell mást tennie, mint reggel kimenni a tengerpartra, ahol a pópa türelmesen meghallgatja az álmát, és megmagyarázza, mit üzent neki az arkangyal.
A szent vonal Izraelben, a Kármel hegyi monostornál, Haifában ér véget. Ezt a helyet a görög-római kor óta tisztelik, keresztény és katolikus szentéllyé építése a 12. századra tehető.
Az angyalok életéről nincsenek az emberekéhez hasonló életrajzi adatok. Történetük a teremtéssel kezdődött. Kegyelembe öltöztek, és próbára lett téve hűségük. Szabad akaratuk lehetővé tette a jók számára a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak számára a büntetés az örök kárhozat lett.
Szent Mihály, az égi seregek vezére és győztes harcosa, aki örök harcban áll a gonosszal, hogy megmentse a lelkeket a Mennyország számára.
Forrás: Katolikus.ma, Metropolita.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
