Óriási vihart kavart a közelmúltban a szélturbinák telepítésének javaslata a galántai régióban. Az energiaválsággal indokolta a Szlovák Gázművek, hogy a Galánta–Vága–Nemeskajal háromszögben elterülő földterületen szélerőműparkot létesítene, hiszen a szélenergia megújuló energia. Vajon magvalósul-e a tervezet, vagy a lakosság aggályai miatt „elfújja a szél”?
Ha nyugati, dél-nyugati irányban átlépjük az országhatárt Ausztriában és Magyarországon, Mosonmagyaróvár környékén monumentális látványként tárulnak szemünk elé a szélturbinák. Míg külföldön a szélenergia kihasználása és kutatása az elmúlt évtizedekben nagy lendületet kapott, Szlovákiában még csak most kezdenek beszélni, illetve gondolkodni róla. Ausztria területén napjainkban több mint 1300 szélturbina működik, s termeli a zöldenergiát.
Nem akarunk erőműben élni
A Szlovák Gázművek 2023 júliusában jelentette be, hogy a három település, Galánta, Nemeskajal és Vága kataszterében 90 millió eurós beruházással szélerőműparkot létesítene. A tervezete szerint nyolc darab 255 méteres szélturbinát telepítenének a mátyusföldi tájba, üzembe helyezésüket 2026-ra tervezik. Öt szélturbina Galánta, kettő Nemeskajal és egy Vága területén lenne. A telepítésre legalkalmasabb galántai és nemeskajali parcellák magánkézben vannak, a vágai turbinát a falu tulajdonában lévő földterületre építenék. A szélerőműpark és a legközelebbi lakóházak között hétszáz méter lenne.
A tervek ismertetése után a lakosság zavarodottan hördült fel, sokan éltek a törvény adta lehetőséggel és megfogalmazták többnyire elutasító véleményüket.
A közelmúltban Galántán összehívott lakossági fórumon elsősorban azt nehezményezték az emberek, hogy túl közel lennének a szélturbinák a lakott területhez. Többen aggodalmukat fejezték ki a zajos működés miatt, de azt is kifogásolták, hogy a 255 méter magas turbinák példa nélkülinek mondhatóak még uniós viszonylatban is. Ezt azzal magyarázta a Szlovák Gázművek képviselője, hogy a tervezetben csak a maximális magasságot adták meg. Nem lesz minden egyes szélerőmű 255 méter magas, hiszen, ha a turbinák egyforma magasak lennének, árnyékolnák egymást. A lakossági fórumot követően a galántai aktivisták petíciót indítottak a szélerőműpark ellen, azzal érveltek, hogy nem kívánnak egy erőmű területén élni.
Galánta polgármestere, Kolek Péter is elismerte, a lakosság körében nem aratott sikert a tervezet. Egyébként a város területrendezési terve is kizárja a szélerőműpark telepítését, akárcsak Nemeskajal és Vága településeké, sőt semmi ilyennel nem számol Nagyszombat megye területrendezési terve sem.
A polgármester és Peter Závodský alpolgármester kifejtette, nem kívánnak sem szószólói, sem akadályozói lenni a projektnek, fontosnak tartják azonban a lakosság teljes körű, szakmailag megalapozott és elfogulatlan tájékoztatását. Kolek Péter hozzátette,
azt kell elmagyarázni az embereknek, milyen előnyei és hátrányai vannak a szélerőműnek.
Egy videófilmet is készítenek, illetve hamarosan újabb lakossági fórumot hívnak össze. Nem titkolta, hogy a városnak származnának előnyei a szélerőműparkból, amelyekről üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott.
A Don Quijote-i szélmalomharc
Az érintett felek február 8-ra kaptak meghívót a környezetvédelmi minisztériumtól. Farkas Lívia, Nemeskajal polgármestere is készül a találkozóra, és megerősítette, a területrendezési tervükkel nem egyezik a tervezett létesítmény. Megadták a lehetőséget a lakosoknak, hogy kifejtsék véleményüket, s úgy véli, a minisztériumi találkozó után okosabbak lesznek.
Kubica Adrián, Vága polgármestere sem kíván a lakosság akarata ellenére cselekedni.
Én úgy állok majd hozzá, hogy az megfeleljen lakosaink akaratának. Az államnak és a beruházóknak először a már meglevő problémás dolgokat kellene rendezniük, nem beleugrani valami újba, hiszen már több mint harminc éve gond a Nagyszombat–Nyitra közötti autópálya irgalmatlan zaja.
Hiába kértünk segítséget, nem csináltak semmit, megértem a lakosok ellenérzéseit – magyarázta Vága polgármestere. A település kicsit más helyzetben van, mint Galánta és Nemeskajal, hiszen önkormányzati földterületet adhatnának bérbe igencsak jó feltételekkel.
És megint a magyarlakta régiók
A kutatások szerint a szélturbinák működése nem jár jelentős szén-dioxid kibocsátással, így környezetkímélő. A turbinák növelik az ország energiafüggetlenségét, emellett a napenergiához képest a szélenergiának lényegesen kisebb a termelési ingadozása.
Előny, hogy viszonylag kis területen nagy mennyiségű zöldenergia termelhető, gyakorlatilag a legolcsóbb energiaforrás, és a szélerőművek építése gyorsan megtérülő beruházás.
Ugyanakkor beszélni kell a hátrányokról is, ilyen a szélturbinák zajhatása, de egyesek a televíziók működésének a zavarása miatt aggódnak. Nem elhanyagolható a szélturbinák tájidegen látványa körüli vita sem. A monumentális szélerőművekkel tarkított táj sokakban ellenérzést vált ki, de lássuk be, egy atomerőmű, vagy a természetet sűrűn behálózó villanyoszlop-erdő sem szép.
Ahhoz, hogy a szélturbina áramot termeljen, elengedhetetlen a szél, de nem mindegy a sebessége.
Állandó – se túl erős, se túl gyenge – légáramlásra van szükség. Lágy szellő nem forgatja a lapátokat, az erős szélroham viszont komoly károkat okozhat. Éppen ezért nem mindegy, hogy a befektetők egy adott ország mely területét választják ki a szélturbinák telepítésére. A szélerőművek számára legkedvezőbb szélsebességek Szlovákiában – minő meglepő – pont a magyarlakta régiókban, a Mátyusföldön és a Csallóközben vannak.
Megjelent a Magyar7 hetilap 3. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
