A kollektív amnéziában reménykedik a Fidesz, amikor a Jobbik és Simicska Lajos viszonyát firtatja. De néha akad, aki kiesik a szerepből. Most épp az egyik kedvenc nemzeti nagytőkés, Széles Gábor buktatta be csúnyán Orbánt. A B1 blog bejegyzése.
Csicskapárt – mostanában előszeretettel jellemzi így kis- és nagyfideszes egyaránt a Jobbikot. Mármint: Simicska Lajos kilóra megvette Vonáékat, akik így saját akarat nélküli bábok lettek az oligarcha kezében, primitívéknél: csicskák. Jó hangosan kell ám mondani ezt és sokszor ismételni, hátha elfelejti a kedves választópolgár, honnan is kapta a nemzet ajándékba Lajost. A kollektív amnézia talán kitörli, hogy az Orbán-Simicska duó közös kollégiumi szobából indult országhódító útra. S miközben Orbán rángatta a liberalizmusból a szélsőjobbra a párt politikáját (a szélsőjobbozás nyilvánvaló baromság, de amúgy figyelemre méltó a bejegyzés igazságtartalma, azért is vettük át – a szerk.), addig Simicska a gazdasági hátországot építette. Néha kapott hozzá stallumot – volt a Fidesz pénzügyi igazgatója, no meg adóhatósági elnök is –, de általában nem volt szükség a direkt kinevezésre. Szépen mentek az ügyek évtizedeken át – egész a G-napig.
Néha azonban a Nemzeti Emlékezetkiesés Rendszerében is akadnak hibák. Ezúttal Széles Gábor, UFO-hívő nemzeti oligarcha, mély önsajnálata közepette feledkezett meg az átírt valóságról. Mármint arról, hogy Simicskának soha, semmi köze nem volt sem a Fideszhez, sem Orbánhoz, csupán egy nem túl közeli ismerős volt a partvonal széléről. Széles a minap azt bírta nyilatkozni: 2010-ben esélyes volt a gazdasági miniszteri székre – amelyet Matolcsy György kapott végül –, de nem kaphatta meg, mert éppen beteg volt a kormányalakítás idején. Majd hozzátette:
De valószínűleg akkor sem lettem volna, mert Simicska Lajos mindig ellenségének tekintett. Az okokat nem tudom, életemben talán kétszer beszéltünk. Ő maga akadályozta volna meg a kinevezést.
Hogy tetszett mondani? Simicska Lajos megakadályozta volna, hogy Orbán Viktor jelöltje miniszter legyen? De hát hogyan? Hogy lehetett volna ilyesmire képes egy távoli ismerős a partvonalról? Beleszólni a kormány összetételébe? Hát ennyire csicska lett volna Orbán? Simicska csicskája?
A válasz persze – túl az amnézián – egy egyszerű igen. Pontosan lehetett tudni, kit delegált Simicska Lajos a 2010-ben alakult, állítólagos Orbán-kormányba, és kit tett oda a névleges főnök, épp Lajos kegyeltjeinek ellensúlyaként. Mégiscsak megvalósult a fékek és ellensúlyok rendszere, csak a kormány erős emberei között.
Széles Gábor segítségével egy pillanatra megint megpillanthattuk a Fidesz és Orbán valódi arcát. Amikor a kedves vezető játszotta a kesztyűsbáb szerepet, akkor ki sem volt szabad ejteni Simicska nevét. Most pedig minden elkövetnek, hogy felejtsünk, köpjünk szemen egy ilyen szép és tartalmas barátságot. Amin csak az ország járt rosszul.
Orbán és a Fidesz pechje az, hogy ennyire nem rövid a választók emlékezete. A szektás Orbán-hívőkön – akik szívesen erőszakolják meg önmagukat a vezér egyetlen szavára – kívül mindenki más emlékszik, amikor még nem Mészáros Lőrinc, hanem Simicska nyerte az össze közbeszerzést. Nincs szükségünk Széles Gábor emlékeire – mert a sajátjainkat nem adjuk a Fidesz szövegíróinak.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
