Egyre több vidéki városban jelenti be az ellenzék, hogy egyesíti erejét a Fidesz ellen. Az eddig egymással is küzdő ellenzéki pártok együttműködése hasonló mintát követ: alapítanak egy civil szervezetet, a pártlogóikat pedig elhagyják. A fővárosban is alakul az együttműködés, ám itt nem olyan egyszerű megvalósítani ezt a receptet. És kérdés, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum mennyire száll be az együttműködésbe. Néhány nevet mindenesetre megtudtunk, kik mögött lehet meg az összefogás az egyes kerületekben – írja az Index.
A fentieken túl – jelöltek megnevezése nélkül – már bejelentették az összefogást Veszprémben, Székesfehérváron pedig a jövő héten tervezik. A tavalyi parlamenti választás számai alapján az ellenzéknek még esélye lehet legyőzni a Fideszt Dunaújvárosban és Miskolcon is – ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy egyetértés alakuljon ki az ellenzéki pártok között az összefogásról.
A fenti bejelentések jól kirajzolják, mi a mindenki számára elfogadható együttműködés receptje:
alapíts egy civil egyesületet, lehetőleg tedd bele a város nevét, hagyd el a sok támadási felületet kínáló pártlogókat, és kész is az összefogás.
Az ellenzék a jelek szerint egyre több megyei jogú városban követi ezt az álruhás mintát, amelyet a választási rendszer is lehetővé tesz. Hiszen a megyeszékhelyek választási szempontból nem tartoznak a megyékhez, a megyei listákra a székhelyen nem szavaznak, így minden párt megengedheti magának, hogy választástechnikai szempontból elhagyja a logóját, és megelégedhet azzal, hogy a képviselőjét kvázi inkognitóban küldik pozícióba. A megyei listájával meg minden párt majd azt kezd, amit akar.
Budapesten nehezebb álruhát ölteni
Ezt a mintát nehéz lesz követni a fővárosban, ahol teljesen más a rendszer. Itt a 23 kerületben külön képviselő-testületek működnek, nem lesz könnyen megoldható azonban, hogy minden kerületben külön civil egyesület színeiben induljanak a polgármesterjelöltek, mert akkor az ellenzék lemondhatna a fővárosi kompenzációs listáról. Márpedig ide jutnak azoknak a polgármesterjelölteknek a voksai, akiket nem választanak meg.
Éppen ezért technikailag az ellenzék a fővárosban azt a megoldást választhatja, hogy minden ellenzéki párt polgármester- és képviselő-jelöltje (plusz a főpolgármester-jelölt is) egyetlen, nagy ernyőszervezet színeiben indul összefogás esetén. Ez lehet egy pártgyűjtő ernyőszervezet, illetve egy – létező vagy bejegyzendő – civil szervezet is. (A "kötőjeles indulás" sem kizárt persze, de jelenleg elég kis esélye van, hogy a Jobbik és a DK logóját egy karika alatt látjuk a szavazólapon.) Minden más megoldás túlzottan bonyolítaná az indulást a választók szemében.
A problémák itt kezdődnek: ugyanis a tavalyi voksok alapján a fővárosban még csak nem is kellene rejtőzködniük az ellenzéki pártok jelöltjeinek. Például az angyalföldi Tóth Józsefnek és a XIII. kerületi szocialista jelölteknek még kifejezetten hozhat is a konyhára, ha az MSZP-s szegfű színeiben indulnak. Szintén meg kell értetni az összes DK-s, LMP-s, momentumos, sőt, adott esetben jobbikos jelölttel, hogy hagyják otthon a pártlogójukat. De az első lépés nyilván, hogy megkössék az együttműködési megállapodást Budapesten az ellenzéki pártok.
23 közös polgármesterjelölt bejelentésére készül az MSZP
Az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt a maguk, azaz a szocialisták és a velük szövetséges Párbeszéd részéről megerősítette az Indexnek: a teljes körű együttműködésben érdekeltek az októberi önkormányzati választásokon, így az a mostani tárgyalások célja, hogy április elején, a májusi európai parlamenti választás kampánystartján bejelentsék az ellenzék 23 közös polgármesterjelöltjét. Nemcsak a kerületekben nem kívánnak indulni egymás ellen, de a Fővárosi Közgyűlésben elnyerhető 9 listás mandátumért is együtt szállnának ringbe.
Miután Puzsér Róbert, és így az őt támogató LMP és Jobbik is megállapodott az előválasztás eredményének elfogadásában – sőt a Momentum is elfogadni látszik ezt –, Molnár Zsolt nem gondolja, hogy a fővárosi közgyűlési kompenzációs lista kérdése, avagy az együttműködés ezen része nagy akadályokba ütközne. Szerinte az együttműködésnek világosak a feltételei: az előválasztás győztesének elfogadása és támogatása (avagy az ellene el nem indulás), továbbá az, hogy a pártok nem állítanak önálló listát, amennyiben közösen jelölnek kerületi polgármestereket.
"Ez mindenkinek világos, Gyurcsány Ferenc és számos más szövetséges is ennek tudatában adta támogatását Karácsony Gergelynek, és abban reménykedünk, hogy ehhez a forgatókönyvhöz találunk még további partnereket. Azt mindenkinek világosan kell látni, hogy a 2014-es koordinációs kísérletek elbuktak, teljes együttműködésre van szükség" – fogalmazott Molnár.
Persze nagy kérdés, hogy az LMP végül milyen formában készül majd az önkormányzati választásokra, és teljes összefogásban, vagy a Jobbikkal, új pólusként készül-e az őszi kampányra. Fontos ugyanis tudni, hogy a felmérések szerint az MSZP-Párbeszéd, és noha formális megegyezés még nincs, de a Demokratikus Koalíció és más, baloldali-liberális tömörülések leginkább az LMP-vel jelentenének kihívást a Fidesz számára.
Miközben azonban a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából, amelyet a Népszava megbízásából készített néhány napja. Az állampolgári hitetlenség okát éppen a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Külön kérdés, a Jobbik mennyire száll be bármilyen összefogásba. A baloldalnak ugyanis akár még érdekében is állhat, hogy a Jobbik – bizonyos helyeken – esetleg szavazókat szívjon el a Fidesz-KDNP-től, illetve Tarlóstól. (A kutatások szerint ugyanis a fővárosban a jobbikosok egy részének másodlagos preferenciája inkább a Fidesz, mint bármelyik balos párt.) A baloldali pártok számára ugyanakkor az LMP és a Momentum együttműködése, és szavazóik reakciója lehet a fő kérdés, mivel a számok alapján már egy ilyen, Jobbik nélküli összefogás is előzné a Fideszt.
A Momentum a kritikus hangvétele ellenére több helyi együttműködésben benne volt, ám Budapestről majd csak az EP-választás után döntenek. Az Index információi szerint azonban a Momentum számára csábító, hogy több kerületben is saját polgármesterjelölttel számolhatna az együttműködés részeként. Többen megerősítették a lapnak, hogy a VI. kerületben a momentumos Soproni Tamást támogatja majd egységesen az ellenzék, és a belső kerületek mellett jó eséllyel a IX. kerületben is a Momentum javára jöhet létre szövetség.
"Biztos balos sikeremberek", néhány kérdéses kerület
Gyakorlatilag minden kerületben van már olyan személy, akinek alkalmasságában meg tudnak egyezni az ellenzéki pártok, a bizonytalanságok épp az LMP most hétvégi döntéshozatala, valamint a Momentum állásfoglalásának hiánya miatt merülnek fel. Így áll a helyzet a kerületekben:
Az előző önkormányzati választáson a listás mandátumok miatt a kerületek nagy részét feladták az ellenzéki pártok, így a legtöbb helyen öt-hat ellenzéki jelölt állt ki a fideszes polgármesterjelölttel szemben, nem is csoda, hogy 23 kerületből 17-ben kormánypárti politikus nyert. Viszont ha a Fidesz jelöltjeivel szemben egy, illetve legfeljebb két jelölt áll szemben, más lehet az arány. Ha pedig az esélytelen körzetekben is közös kompenzációs listán szereplő polgármesterjelöltek maradnak alul, akkor a fővárosi közgyűlési 9 listás mandátumra is nagyobb eséllyel pályáznak – összegez az Index.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
