Az egyre nehezebb feltételek miatt évről évre csökken a keleti régióban a juhállományok száma. A működő tenyé-szeteknek a gyapjú iránti csökkenő érdeklődés mellett gondot okozott a húsvét előtti húseladás is. Utóbbinak a világjárvány sem kedvezett.
Évekkel ezelőtt sokkal jobb helyzetben volt az agrárágazat, a hús- és gyapjúfeldolgozó üzemek hiánya miatt a gazdák a hazai piacon csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a juhtenyésztésből származó termékeket. Gergely László debrődi gazda, a Szlovákiai Agrárkamara Kassa-vidéki régió falugazdászának elmondása szerint látszólag bármennyire is jól teljesít a mezőgazdaság ezen része, a keleti régióban működő juhtenyészetek aktuális számát figyelembe véve korántsem rózsás a helyzet.
„Nagyjából két és fél éve foglalkozom juhtenyésztéssel és valamivel kevesebb ideje töltöm be a falugazdász pozícióját, mivel keletről nyugati irányba haladva a Kassa-vidéki, mintegy 27 magyarlakta település gazdájával állandó kapcsolatban vagyok, áttekintésem van az itteni helyzetről. Annak ellenére, hogy a hozzám tartozó települések túlnyomó része földrajzi szempontból nem a legideálisabb a juhtenyésztésére, évekkel ezelőtt szinte minden településen működött egy kisebb-nagyobb juhtenyészet. Most ott tartunk, hogy a Kassa-vidéki régióban mindössze három-négy juhtenyészet működik, viszont az egyre nehezebb feltételek miatt ők is nehéz helyzetben vannak. Félreértés ne essék, az ágazat visszaesését nem a koronavírus-járvány okozta, egy jóval régebbi, legalább 15–20 éve tartó folyamatról van szóˮ – közölte lapunkkal Gergely László.
A falugazdász véleménye szerint a szóban forgó agrárágazat hanyatlása elsősorban annak köszönhető, hogy a keleti régióban szinte már egyetlen húsfelvásárló és húsfeldolgozó üzem sincs. Hanyatlófélben van a juhtenyésztés egykor értékes melléktermékének, vagyis a nyers gyapjúnak az értékesítése, felvásárlása is.
„A juhtenyészetek általában az év első harmadában, konkrétan a húsvét előtti időszakban hajráznak, ilyenkor jócskán megnövekszik a bárányhús iránti kereslet. Az előző évek tapasztalatai szerint a bárányokat a húsvét előtti hetekben a gazdák túlnyomó része Olaszországba exportálja, de az érvényben lévő határzárak miatt erre most szinte senkinek sem volt lehetősége. A szomszédos gazdák észrevételei szerint az árak nem csökkentek, de mivel Olaszország egy időre lekerült az importőrök listájáról, egy magyarországi közvetítő cégen keresztül próbálják értékesíteni az eladásra szánt fiatal bárányokat. Ha a gazdák valamilyen okból nem tudják nagyban értékesíteni az állatokat, akkor egyenként is eladásra kínálhatják őket a saját udvarukból. Ilyenkor jóval magasabb árat tudnak megszabni egy-egy bárányra. Persze az ilyen formában történő értékesítés elsősorban a gazda ügyességétől és az adott térségben élők keresletétől függ. Annak ellenére, hogy régen inkább a juhok bundája, vagyis a nyers gyapjú értékesítése volt a juhtenyészetek fő célja, a nyers gyapjút manapság szinte képtelenség veszteség nélkül értékesíteni. Míg évtizedekkel ezelőtt a gyapjúfeldolgozás nagyban ment, manapság egy olyan céget sem tudok a környéken, amely ezzel foglalkozna. Ez persze nem azt jelenti, hogy kidobjuk a lenyírt gyapjút, de kénytelenek vagyunk más megoldásokat találni az értékesítésére vagy legalább a felhasználásáraˮ – tette hozzá a gazda.
Míg az utóbbi évek során csökkent a juhtartás Szlovákiában, az elmúlt évben mintegy 270 ezer juhot neveltek az országban. Annak ellenére, hogy az uniós tagállamok közül a hazai mezőgazdászok kapják a legkisebb állami támogatásokat, a falugazdász úgy véli, évről évre javul a helyzet. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke az Új Szónak elmondta, az új földművelésügyi miniszter nagyobb pénzcsomagot különít el ezekre a támogatásokra. „Míg 2020-ig egy élő állatra 17,48 eurós támogatást kaptak a gazdák, 2021-től már 20 euróra emelkedik az összegˮ – zárta Patasi Ilona.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
