Léva városa a napokban állíttatta azt az információs táblát, amely egy műszakai csodáról, a zsilipes bújtatócsatornáról szól részletesebben. A november 24-én leleplezett tábla szlovák szövege mellett QR-kóddal magyarul is olvashatunk a Podluzsánka- és a Perec-patak bravúros átvezetéséről.
Az adatközlő tábla szövegét Vincze László, a Nyitrai Levéltár lévai fiókjának munkatársa, helytörténész szerkesztette és Novák Mezőlaky Margaréta fordította magyar nyelvre.
Mindkét patak fontos szerepet játszott a lévaiak körében. Éltető patakként főleg a mezőgazdaságban hasznosították azok vízmennyiségét. Emellett a helyi malmok energiaforrásaként is szolgáltak. A Perec vizét a gényei állami birtokon, valamint a város határában kialakított halastavak feltöltésére használták.
A két patak megfelelő hasznosítása mellett azonban a vízszint emelkedésével jelentős károkat is tudott okozni a lévaiaknak. Ebből kifolyólag már a 19. század második felében elkezdtek gondolkodni a Perec és a Podluzsánka medrének szabályozásáról.
Mint a magyar nyelvű szövegben olvasható: a Perec szabályozási munkálatait 1870-ben a lévai uradalom kezdeményezte. Ezekkel a módosításokkal a folyóágak rendszerét egyenletes áramlású, szabályozott sodrásúvá alakították át. Ez leginkább a Schoeller malom és a Liba malom közötti részre vonatkozott.
Mint Vincze László kifejtette: a patakok teljes szabályozásával 1880-ban kezdett el foglalkozni a város magisztrátusa. Ekkor fordultak Kvassay Jenőhöz, a vízépítményekért és vízgazdálkodásért felelős állami hivatal vezetőjéhez. Őt bízták meg a részletes tervek kidolgozásával. Ám a dokumentáció nem készült el. Öt évvel később, 1885-ben Lovas Sándor az eredeti elképzelés szellemében egy új tervet dolgozott ki, s elődjéhez hasonlóan azt a megoldást választotta, amelynek célja a két patak szétválasztása volt.
– magyarázta a levéltáros.
A technikai bravúr kivitelezésére hozták létre 1905-ben a Podluzsánka és Szikince Patakszabályozó Társulatot. A munkálatok 1910-ben kezdődtek. Első lépésként megerősítették a Podluzsánka és a Szikince partjait, majd hidakat és egy zsilipet építettek Hontfüzesgyarmat kataszterében.
Főelemként 1911-ben alakították ki a zsilipes bújtatócsatornát.
A felső tározó az iszap felfogására is szolgált. A hajlított cső alja 60 cm-rel lejjebb feküdt, mint a cső torkolata. Az így megépített zsilipes bújtatócsatornán másodpercenként 4 m3 víz haladt át. Az építkezést Adam Becker építésvezető vezényelte le.
A műszaki csoda több mint fél évszázadon át problémamentesen működött, 1966-ban alakították át. Ekkor az eredetileg három csövet egy félkör alakú, 2,6 méter átmérőjű csővel helyettesítették. Jelenleg a zsilipes bújtatócsatorna másodpercenként 3,2 m3, a nyári hónapokban pedig 2,7 m3 vizet képes átvezetni. A víz kezelésére és átvezetésére, valamint a Perec vízhozama egy részének a Podluzsánkába való elvezetésére két vízmű szolgált.
A zsilipes bújtatócsatorna jelenlegi gondnoka, a Garam és az Ipoly alsó folyásának lévai felügyelősége, a jövőben fontolóra veszi a Perec-csatorna vizének átvezetését a Podluzsánkába, amivel megemelné a víz szintjét a Podluzsánka medrében és megoldaná a minimális vízhozamot a nyári hónapokban. Ezzel megakadályoznák a Podluzsánka medrének begyepesedését, s egyben javítanák a folyó biodiverzitását is.
– szögezte le az ismeretterjesztő szövegben Vincze László.
Az információs tábla egyik kezdeményezője a nyár folyamán tragikus hirtelenséggel elhunyt Tolnai Csaba alpolgármester, lokálpatrióta volt. Léva városa igyekszik a történelmi múlt hagyatékát ápolni az ismeretterjesztő táblákkal is. Többek között a város történelmi központjában a Hősök terének tövében is található magyar felirattal is ellátott tábla. A városi parkban az egykori Schoeller-kastélyról is olvashatunk anyanyelvünkön. Ezek sorát gyarapítja a most átadott tábla és annak digitális formája.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
