Száz évvel ezelőtt, március 25-én látta meg a napvilágot Budapesten Papp László, a magyar és az egyetemes ökölvívás egyik legnagyobb alakja. A háromszoros olimpiai bajnok sportoló páratlan pályafutása során az 1948-as londoni, az 1952-es helsinki és az 1956-os melbourne-i játékokon is aranyérmet szerzett, ezzel örökre beírva nevét a sporttörténelembe. Nemcsak a ringben elért sikerei, hanem edzői és sportvezetői munkássága révén is maradandót alkotott, személye pedig máig a kitartás, a tehetség és a sportszerűség jelképe.
Már gyermekkorában az édesapja azt szerette volna, hogy a kis Laciból sportoló váljon. Akkortájt a gyermekek kedvenc időtöltése a labdarúgás volt, melyet a közeli grundokon űztek, így a fiatal László is hamar „beleszeretett” ebbe a sportágba, és az iskola elvégzése után a MOM-ba (Magyar Optikai Művek) ment dolgozni, ahol a helyi focicsapatnak is tagja lett.
A II. világháború közepén, 1942-ben megalakult a MOM ökölvívó szakosztálya is, így Laci úgy döntött, hogy a labdát bokszkesztyűre cseréli, és elkezdett ökölvívóedzésekre járni, majd versenyszerűen öklözni. Első edzője Fehér István volt.
A Görbének is becézett sportoló hamar megkedvelte az ökölvívást, bár édesanyja kezdetben nem örült annak, hogy fia végül ezt a sportot választotta. Már amatőr korában feltűnt, hogy kiváló reflexekkel rendelkezik és kitűnő az ütemérzéke is, ezért 1945 körül a Budapesti Vasutasokhoz került. Élete első amatőr meccsét a csepeliek elismert ökölvívója, Bicsák Gyula ellen vívta, akit a közönség meglepetésére alaposan „helybenhagyott”.
Papp László küzdelme a kelet-német Schulze ellen, 1951-ben (Fotó: Wikipédia)
Ekkor kezdték el országszerte megismerni a nevét, és nem sokkal később pedig már a magyar válogatott színeiben bokszolt az osztrákok elleni csapatversenyen, a Sportcsarnokban. Ellenfele, a szomszédos országból érkező Nesladek hamar feladta az ellene való küzdelmet, mivel Laci már az első menetben is többször padlóra küldte őt.
A jelenlévő tömeg hatalmas tapsviharral ünnepelte az akkor még csak tizenkilenc éves fiút.
1946-ban már magyar középsúlyú címet ünnepelhetett, majd egy barátjával Pozsonyba szökött, és a csehszlovák csapat színeiben versenyzett egy darabig, viszont két összecsapáson is vereséget szenvedett, így rövid időn belül (édesanyja kérésére) újból visszatért Magyarországra, ahol sikert sikerre halmozott.
Abban az időben középsúlyban, kisnehézsúlyban és nehézsúlyban is vívott bokszmérkőzéseket, majd az amatőr sikerek után elérkezett az első jelentős sportesemény az életében, mégpedig az 1948-as londoni nyári olimpia, ahol középsúlyban indulva begyűjtötte élete első olimpiai aranyérmét.
Mestere ekkor már a legendás edző, Adler Zsigmond volt, akivel tökéletes párost alkottak, mivel a tréner pontosan tudta azt, hogy mikor milyen instrukciókkal kell a ringbe küldenie Lacit.
Papp László (jobbra) a ringben, 1955-ben (Fotó: Wikipédia)
Papp László 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert, illetve kétszer az amatőr Európa-bajnoki címet is elhódította.
Az 1948-as londoni olimpia után, 1952-ben Helsinkiben, valamint 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban is diadalmaskodni tudott, így háromszor egymás után lett olimpiai bajnok, amely páratlan bravúr, és az ökölvívás sportágában ez neki sikerült először.
Papp László dedikál, 1976-ban (Fotó: Wikipédia)
Profiként 1957-től huszonkilenc találkozót vívott, melyből huszonhetet nyert meg, kettő pedig döntetlennel zárult, így veretlen maradt.
Profi pályafutását azonban nem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia (kizárólag az Európa-bajnoki övig jutott), mivel máig tisztázatlan okokból nem engedték őt megküzdeni a címért.
Visszavonulása után edzőként kezdett el tevékenykedni, és a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját két ízben is betöltötte (1969–1978 és 1979–1992 között). Korábbi mestere, Adler Zsigmond társaságában is számos edzői siker fűződik a nevéhez.
Az ökölvívó szobra a budapesti Gesztenyéskertben (Fekete Géza Dezső alkotása) (Fotó: Wikipédia)
Hosszan tartó súlyos betegség után, 2003. október 16-án, életében hetvennyolcadik évében hunyt el.
Papp Lászlót napjainkig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, mások mellett az amerikai Joe Louis, Muhammad Ali, illetve Mike Tyson társaságában. Az ő nevét viseli Magyarország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
