Száz éve ezen a napon látta meg a napvilágot a nagykaposi születésű ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő és tanár, Erdélyi János egyik unokája, Erdélyi Pál irodalomtörténész, könyvtárigazgató leánya, Erdélyi Zsuzsanna.
Családi hagyományai egyértelműen meghatározták életútját. 1940-től bölcsészeti tanulmányokat folytatott magyar-olasz-filozófia szakon, majd miután ledoktorált, diplomata lett. 1948-ban azonban osztályidegennek nyilvánították.
Mint utóbb kiderült, az 1951-es év igazi mérföldkőnek számított az életében, ekkor találkozott Lajtha László zeneszerző-néprajztudóssal, aki a néprajz és a népköltészet felé terelte.
Előbb a Népművészeti Intézetnek, majd a Művelődési Minisztérium Népzenekutató csoportjának lett a tagja. 1971-től nyugdíjazásáig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársaként tevékenykedett. 1987-től 1990-ig a MTA Filozófiai Intézetének szerződéses kutatójaként dolgozott.
Zsuzsa néni a 60-as évek végén kezdte kutatni az ún. archaikus imádságokat, amelyek a XX. század egyik legnagyobb folklorisztikai felfedezését jelentették.
Cikkei, tanulmányai az Ethnográphia, az Irodalomtörténeti Közlemények, valamint az Új Írás folyóiratban jelentek meg. Máig legnépszerűbb műve, a Hegyet hágék, lőtőt lépék immár három kiadást megért. Ő kezdeményezte az első közép-európai Népi Vallásos Gyűjtemény létrehozását is Esztergomban. Munkáját számtalan díjjal elismerték, többek között a Kossuth-díjat és a Nemzet Művésze címet is megkapta
Nagyapja szülővárosában először 1965-ben fordult meg húgával, Ilonával együtt Géczi Lajos tanár jóvoltából, aki ekkortájt élesztette újjá Nagykaposon az Erdélyi-kultuszt.
Ezt követően rendszeresen részt vett az Erdélyi János Napokon, ahol elő is adott. A Nagykaposi Magyar Házban létrehozott Erdélyi János Múzeum anyagának mintegy 90 százalékát ő adományozta a városnak. Utoljára 2008-ban járt az Ung-vidék központjában, azt követően megromlott egészségi állapota miatt csak levélben üdvözölte az Erdélyi János Napok résztvevőit, tudtuk meg Gabri Rudolftól, a Magyar Ház igazgatójától és feleségétől, Kornéliától, akik Zsuzsa néni személyében egy közvetlen, nagy tehetségű, szókimondó, jó humorú embert ismertek meg.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
