Keresztelő Szent János liturgikus emléknapján, június 24-én kétnyelvű szentmisét mutattak be az erdélyi Vajdahunyad várának kápolnájában. A jeles eseményt – Korom Imre plébános kérésére – Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója tette lehetővé a történelmi térben.
A vajdahunyadi birtokot 1409. október 18-án kelt levelében Luxemburgi Zsigmond adományozta Hunyadi János apjának, a Havasalföldről származó Vajk kenéznek. A család neve innen származik.
A kápolna udvar felőli bejárata
Korom Imre, a vajdahunyadi római katolikus plébánia plébánosa történelmi eseményként hirdette meg a vár kápolnájának búcsúünnepét, hiszen – mint fogalmazott – „Trianon óta nem volt magyar nyelvű szentmise a vajdahunyadi vár Keresztelő Szent János-kápolnájában”.
A kápolna
Korom Imre plébános a Kolozsvári Rádióban a Hunyadi családról és a vajdahunyadi vár történetéről beszélt. Miután a család Luxemburgi Zsigmond adományaként megkapta a birtokot, megépíttette a mai vár elődjét.
Hunyadi János kormányzósága alatt építette ki rangjához méltó lovagvárrá az apjától örökölt kicsiny erődöt. Ekkor a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet is.
A kápolna bejárata feletti gótikus üvegablak
1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen Gábor átalakíttatta, külső védművekkel erősíttette meg a várat; 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg.
A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. Többször tűz pusztította.
Bethlen Gábor a 17. század elején, Zólyomi Dávidné pedig a század közepén alakíttatott az épületen
1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból elkezdték a helyreállítást, melyet Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányított. A vár tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913).
A budapesti Városligetben előbb fából készült egy mása, majd a nagy siker miatt Alpár Ignác kőből újraépítette – ez ma is látható.
A kőpillérekre és boltívekre támaszkodó híres fahíd
A vajdahunyadi várba egy fahídon lehet bejutni, amely négy hatalmas pillérre támaszkodik, ez vezet át a várárkon. A kaputorony az 1440-es években épült. A várudvar déli sarkában található az ókaputorony. A nyugati oldalon van a vár palotaszárnya, amelyet Hunyadi János építtetett; alsó szintjén lovagterem, felső szintjén az úgynevezett Diéta vagy Országház (tanácsterem) van – Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak a fontosabb tárgyalások.
Tanácsterem
A kaputorony keleti oldalán kívülről a buzogánytorony és a Corvin János-bástya zárja le az úgynevezett aranyházat. Az emeleten lévő aranyház, valamint a földszinti sáfárház előtti árkádos folyosókat később Mátyás-loggiának nevezték el a szakirodalomban, Möller István nyomán.
Ez a legkorábbi megmaradt reneszánsz erdélyi építmény, rajta korabeli késő gótikus freskó látható. Az aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna, amely 1442 és 1446 között épült, és amelyet később Bethlen átépíttetett: arrébb tolta a boltozatot, hogy belső összeköttetést létesítsen az aranyházzal.
Lovagterem
A földszinti lovagterem második oszlopán latin nyelvű felirat hirdeti: „Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében.”
A kápolna és a palotaszárny építése mellett ebben a periódusban épült a palotaszárnyhoz csatlakozó, a vár nyugati oldalán álló Kapisztrán-torony.
*
Szentmise a kápolnában
Korom Imre plébános beszélt arról is, hogy többször a vajdahunyadi várban tartózkodott a később szentté avatott Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes, vándorprédikátor is.
Giovanni da Capestrano kora nagy hatású szónoka volt, a törökök elleni küzdelem egyik előharcosa. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket. Kapisztrán 1455-ben érkezett Magyarországra, és a pogány törökök elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott.
A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta meg Hunyadi Jánost, és adta fel neki a betegek kenetét, majd nem sokkal a diadal után maga is megbetegedett, és a táborban dúló pestis áldozata lett.
A kápolna belseje
Az egyetlen kandalló, amely a középkori magyar királyság idejéből fennmaradt, a Kapisztrán-toronyban található, feltételezés szerint Hunyadi az itáliai klímához szokott Kapisztránnak igyekezett ezzel kedvezni.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
