A birodalmi fővarázsló, a liberális Friedrich Merz szerint nem megengedhető, hogy az EU döntései attól függjenek, hogy a tagok mit döntenek.
Hiszen végülis tényleg felháborító, hogy csak úgy szavazgatnak a tagok, menve saját fejük után, nem úgy szavazva, ahogy az meg van mondva nekik.
Két vicces dolog jut eszembe.
Az egyik egy személyes történet. A magyar országgyűlési választás 1985-ben. Sajnos én nem szavazhattam rajta, mert pont 2 hónappal 18. születésnapom előtt zajlott. De akkori legjobb haverom nálam 1 évvel idősebb volt, s elmentem vele szavazni. Itt egy vicces jelenet zajlott le. De megértéséhez a korabeli választási rendszer.
Volt tehát 2 szavazólap – listás és egyéni:
- az ország fel volt osztva 352 egyéni körzetre, egyetlen forduló volt, az nyert, aki a legtöbb szavazatot kapta – ekkor már kötelező lett a többes jelölés, azaz mindenhol volt legalább 2 jelölt, persze az egész egy operett volt, mert egyedül a hatalom indíthatott jelölteket, nem volt lehetséges semmilyen más szervezet általi jelölt, sőt független se – azaz tulajdonképpen a polgárok választhattak a hatalom jelöltjei közül, egyes körzetekben azért akadtak amolyan félfüggetlen jelöltek, ezeket nem a hatalom indította, de nekik is kötelező volt aláírni, hogy egyetértenek az egyetlen engedélyezett jelölőszervezet programjával, mely tartalmazta az MSZP egypártrendszerének támogatását – közülük akadt aki meg is nyerte a választást, a leghíresebb eset a később MDF-essé lett Király Zoltán volt az egyik szegedi választókörzetben,
- volt egy lista, 35 névvel, ez országos volt, ezen tulajdonképpen ott voltak az ország tényleges vezetői, plusz melléjük téve néhány ember dísznek, pl. a magyarországi szlovák kisebbségi egyesület elnöknője és az országos főrabbi – itt a választó vagy az egész listát megszavazta vagy az egész lista ellen szavazott.
Fontos: a lista esetében csak akkor kellett a szavazólappal bármit tenni, ha a választó nemmel akart szavazni, a nem szavazatot a papír áthúzásával lehetett kifejezni. Bármi más „igen” szavazatot jelentett. Az egyéni szavazólap esetében meg úgy ment a szavazás, mint manapság: valakit be kellett jelölni.
Szóval megyünk be a szavazóhelyiségbe, elénk siet a bizottság elnöke, majd átadja haveromnak a 2 szavazólapot, aztán magyarázni kezd: „itt valakit húzz alá, mindegy kit„, mutat az egyéni cédulára, „ezzel meg nem szabad csinálni semmit, csak tedd be a borítékba„, mutat a listás cédulára.
Egyébként akadt akkor is 5 % bátor ember, aki áthúzta az országos listát, így a lista „csak” 95 %-ot kapott végül.
A másik meg ami eszembe jut egy 70-es évekbeli orosz vicc:
- Mikor volt a világ első népi demokratikus választása?
- Amikor Isten megteremtette Ádámot, majd elé tette Évát, s így szólt hozzá: „Ádám, válassz magadnak feleséget!”.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
