A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye elhunyt püspökeiért mutatott be szentmisét Schönberger Jenő püspök november 3-án.
A halottak napját követő estén az 1804-ben alakult szatmári egyházmegye tizennégy elhunyt főpásztorára emlékeztek.
Az egyházmegye első püspöke báró Fischer István (későbbi egri érsek) volt; őt követték: Klobusiczky Péter (későbbi kalocsai érsek), Kovács Flórián, Hám János, Haas Mihály, Bíró László, Schlauch Lőrinc, Meszlényi Gyula, Boromisza Tibor, Szabó István, Fiedler István, Márton Áron, Boldog Scheffler János, Czumbel Lajos, Szvoboda Ferenc, Sipos Ferenc, Reizer Pál.
*
A szatmári egyházmegyét Szatmárnémeti székhellyel II. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király (1792–1835) hasította ki az egri egyházmegyéből 1804. március 23-án anélkül, hogy erről az akkori pápát, VII. Piuszt értesítette volna. Így történhetett meg az, hogy az egyházmegye felállítását engedélyező pápai bulla csak 1804. augusztus 9-én kelt. A királyi Magyarország egyik legfiatalabb püspöksége akkor öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét és Ungét, azonkívül néhány községet Szabolcs vármegyéből.
Az új egyházmegye területe a Nagyalföld peremétől a Kárpátok gerincéig, végig a Vihorláton és Beszkideken az Uzsoki- és Vereckei-szoroson, valamint a Tatárhágón át egészen a Radnai havasok Pietros nevű csúcsáig terjedt. Ezen a kis országnak is beillő területen az egyházmegye megalakulásakor 58 katolikus plébánia volt, mintegy 39 ezer hívővel, akiket 77 pap látott el.
Az egyházmegye történetéről, főpásztorai életéről és tevékenységéről ITT olvashatnak.
Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
