Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. A legfontosabb tervek között szerepel a papíralapú ajánlásgyűjtés megszüntetése, az elektronikus szavazás bevezetésének lehetősége, a külföldön élők szavazási feltételeinek egységesítése, valamint a politikai célú választókerület-átrajzolás felszámolása. Az NVI elnöke, Nagy Attila az InfoRádióban elmondta: a javaslatcsomag célja egyebek mellett az, hogy biztosítsa a választókerületek arányosságát.
Mint az Infostart is megírta, a Nemzeti Választási Iroda javaslatok tömegéből álló csomagot állított össze a kétharmados parlamenti támogatású kormány számára a lehetséges és szükséges választási reformról.
A szándék emögött semmiképpen sem kritika megfogalmazása volt, hanem az elmúlt általános választási eljárások során szerzett tapasztalatokból az a javaslat fogalmazódott meg az NVI-ben a gyakorlatot elnézve, hogy az országgyűlési egyéni választókerületek határainak módosítása hol megtörtént, hol nem.
Nagy Attila, az NVI elnöke az InfoRádióban rámutatott: érdemes a szabályozási rendet átgondolni, és azzal, hogy a szervezet készítene erre javaslatot, az Országgyűlés pedig elfogadná, olyan mederbe terelődne a folyamat, hogy amikor időszerűvé válik majd a módosítás, már legyen egy kiindulópont.
„Láttunk arra példát, hogy volt a parlament részéről szándék változtatásokra, azonban ilyen-olyan okból kifolyólag azt tettek nem követték. Másfelől jó példa az önkormányzati választások vonatkozásában, hogy ott a helyi választási irodák vezetője, vagyis a jegyző készíti el az egyéni választókerületek beosztására a körzethatárokat. Az sem idegen a választási rendszerünktől, hogy a választási szervek, jelesül a választási irodák belefolynak és segítik ezt a folyamatot” – hangsúlyozta.
Ismert ugyanakkor, hogy az előző országgyűlési választásokat megelőzően is változtattak a választókerületi határokon. Ezzel kapcsolatban tisztázta: nem a választás végeredményének befolyásolása a cél, hanem az, hogy a választást megelőzően, még megfelelő időben arányos választókerületek álljanak elő, ezzel biztosítva az egyenlő választójog elvét, mindenkinek a szavazata nagyjából ugyanannyit érjen, nagyjából ugyanannyi választópolgár legyen egy-egy választókerületben.
Hogy ezzel kapcsolatban a nemzetközi ajánlások mennyire érvényesülnek, arról Nagy Attila elmondta, a Velencei Bizottságnak, amely az Európai Tanács mellett működik, van ajánlása, amely bár jogi kötőerővel nem rendelkezik, a demokratikus jogállamok ezt tiszteletben tartják, és a tagállamok igyekeznek ehhez igazítani a szabályaikat. Magyarország is így tett a most hatályos választójogi törvények elfogadásakor – például az arányosságra vonatkozó százalékos határokban, küszöbszámokban –, de vannak az ajánlásnak olyan pontjai, amelyekre nem volt tekintettel a magyar szabályozás, de ez nem hazai sajátosság.
„Minden nemzetnek megvan az identitása, az a kiindulópontja, amilyen környezetben, jogi, történelmi helyzetben megalkotja a választójogi szabályait, nem feltétlenül minden pontban követve a Velencei Bizottság ajánlásait” – tette hozzá.
A Nemzeti Választási Iroda minden általános választást követően összegzi a tapasztalatokat. „Mióta én vagyok az elnök,
rendszeresen bekérjük a helyi választási irodák tapasztalatait, javaslatait, és mi is gyűjtünk tapasztalatokat egy-egy eljárás lefolytatása során. Ezeket vitatjuk meg, gyúrjuk össze, így áll össze a választójogi törvényben kapott felhatalmazás alapján megfogalmazott ajánlásunk, amelyet az igazságügyi miniszternek átnyújtunk.
Hogy ezt követően milyen ütemben halad majd az egyébként is tervezett nagyívű választójogi reform, azt nem tudni, de már egyeztettünk a tárcával, hogy az NVI szívesen részt vesz ebben a folyamatban, és a saját tapasztalatával segíti a jogalkotási munkát” – hangsúlyozta Nagy Attila.
A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
