Számíthatunk még légtérsértésre: a Zapad–2025 hadgyakorlat újabb feszültséget szít a NATO keleti szárnyán Balaskó Réka2025. 09. 12., p – 08:38
Lengyelország légterét ismét megsértették orosz drónok, alig napokkal azelőtt, hogy Moszkva és Minszk útjára indította volna közös hadgyakorlatát, a Zapad–2025-öt.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott az esettel kapcsolatban:
Legalább két orosz drón, amely éjszaka lépett be lengyel területre, a belorusz légteret használta.
Kijev közlése szerint összesen több tucat eszköz mozgott az ukrán–belorusz határ közelében, miközben az ukrán légvédelem egyetlen nap alatt több mint 380 támadó drónt semmisített meg, köztük 250 iráni gyártmányú Shahedet. A történtek nyomán Varsó azonnal biztonsági intézkedéseket vezetett be – közölte az Euronews.
Moszkva és Minszk védekezik – „tévelygő” drónok története
A Kreml hivatalos álláspontja szerint nem terveztek lengyel célpontokat támadni, és az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta:
A támadásban használt pilóta nélküli légi járművek maximális hatótávolsága nem haladja meg a 700 kilométert.
Fehéroroszország mindeközben azzal magyarázta az incidenst, hogy a drónok navigációs rendszere meghibásodott, ezért „véletlenül” lépték át a határt. Pavel Muravyeika védelmi miniszterhelyettes szerint Minszk saját maga is lelőtt néhány tévelygő eszközt. Bár a hivatalos kommunikáció enyhíteni próbálja a feszültséget, Varsóban és a balti államokban nő a bizonytalanságérzet.
Miért fontos a Zapad?
Az Euronews beszámolója szerint a Zapad (jelentése: „nyugat”) hagyományos orosz–belorusz hadgyakorlat, amelyet négyévente rendeznek meg. A NATO elmondta a hivatalosan közölt, 12–13 ezer fős részvételi szám erősen megkérdőjelezhető, és a valóságban jóval több katona mozgósításáról lehet szó.
A portál felidézte, hogy 2021-ben Moszkva 200 ezer katonát állított fegyverbe, s ez közvetlen előjátéka volt Ukrajna 2022-es teljes körű inváziójának. Elemzők szerint a mostani gyakorlat sem pusztán taktikai felkészülés, és a szimulált forgatókönyvek gyakran kísértetiesen hasonlítanak a szomszédos országok valós helyzetéhez.
Kapcsolódó cikkünk
Az elmúlt időszakban egyre-másra érkeztek a hírek a különböző légicsapásokról – drónokkal, rakétákkal és hasonló támadóeszközökkel. Ahogy beindult az orosz–ukrán háború inváziós szakasza 2022-ben, úgy szokhattuk meg ezeket a jelentéseket, amelyek mostanra a teljes világot érintik.
A héten szerdára virradóra orosz drónokat lőttek ki a lengyel légtérben. Eddig is hullottak be orosz eszközök NATO-tagállamok területére, de a mostani eset kifejezetten gyanús, hogy már tesztelésnek szánták, hogyan reagál a légvédelem. Mégiscsak most indul az orosz–belarusz Zapad 2025 hadgyakorlat, ahogy ezzel párhuzamosan egy NATO-gyakorlat is zajlik majd.
Kedden este Izrael lőtte ki a Hamász egyik luxusvilláját Dohában, Katar fővárosában, egy újabb precíziós támadás keretében. Korábban Irán légvédelmét, majd újabb hullámokban a ballisztikus rakétaképességét és nukleáris üzemeit semmisítették meg, utóbbiba az USA is beszállt a híres bunkerrobbantó bombájával.
Az izraeli légierő a húti vezetést is kilőtte Jemenben, ahogy Szíriában is rengeteg fegyverraktárat kiiktattak a bizonytalan átmeneti időket kihasználva.
Az orosz repülők rendszeresen megsértik a brit és a skandináv légteret, de volt már példa a Hispán-félsziget feletti átrepülésre és más provokációkra. Kína immár napi tucat légtérsértést követ el Tajvannal szemben.
Ennél is aggasztóbb, hogy német hírszerzési forrásra hivatkozva az szivárgott ki, hogy az orosz megfigyelő drónok száma az idei első negyedévben (!) 500 fölött járt a német légtérben. Az USA-ban is számos eset ismert, amikor azonosítatlan gazdájú drónok kritikus infrastruktúrák körül repkedtek. Ezekről legalább tudunk, jó kérdés, hogy ezt a mi országainkban mikor vennénk észre. Emlékezetes, hogy egy pilóta nélküli eszköz átrepülhetett úgy Magyarország fölött, hogy végül a horvátoknál csapódott be…
A drónok velünk maradnak, az új felhők részét képezik majd a fejünk fölött: megfigyelésre, megzavarásra és támadásra is alkalmasak. Egyre olcsóbban és a legtöbb ország nekifogott, hogy akár százezres és milliós tételekben gyártsa az alacsony költségű eszközt. Nem véletlen, hogy az azeri–örmény konfliktus egyes szakaszaiban is azt láttuk, amikor olcsó drónokkal tesznek tönkre drága nagyvasakat a harcban. Drónvédett folyosók jelentek meg az ukrán hadszíntéren, mindenki fejleszt, megfigyeli az aktív csatatereket, hogy még időben tanuljon. Új korszak ez, legalábbis a légi háborúban biztosan, ami nem zárja ki sajnos, hogy a szárazföldön néha a világháborús barbárság köszönjön vissza újra és újra.
Határzár és bizalmatlanság
Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban bejelentette, hogy szeptember 11-én éjfélkor lezárják a Fehéroroszországgal közös határt, beleértve a vasúti átkelőket is.
Pénteken a lengyel határhoz nagyon közel, Belaruszban megkezdődnek az orosz-belorusz manőverek, amelyek katonai doktrína szempontjából nagyon agresszívek
– figyelmeztetett. Litvánia is megerősítette a határvédelmét, miközben Varsó aktiválta a NATO 4. cikkelyét, konzultációt kezdeményezve szövetségeseivel.
A lengyel döntéshozók számára ez a konfliktus nem távoli fenyegetés, hanem közvetlen biztonsági kockázat.
Új bázisok Fehéroroszországban
Az Euronews által idézett oknyomozások szerint Fehéroroszországban új katonai létesítmények épülnek, amelyek stratégiai jelentőséggel bírhatnak Oroszország számára az ukrajnai háborúban. Pavlovka falu mellett több négyzetkilométeres komplexum létesül, lőszerraktárakkal, erdőirtásokkal és új utakkal. Egy másik helyszínt Gomel közelében tártak fel, alig 40 kilométerre az ukrán határtól.
Bár a hivatalos minszki szervek tagadják a beruházás létezését, szakértők szerint a bázisok akár több ezer orosz katona befogadására is alkalmasak lehetnek. Ez pedig azt üzeni a térség lakóinak, a Zapad–2025 nem csupán gyakorlat, hanem tartós katonai jelenlét előkészítése.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
