Tisztelt Magyar Nemzeti Filmalap!
Szeretnék a következő filmszinopszissal pályázni Önöknél!
Cím: Szálosján fia
Kategória: Magyar történelmi nagyjátékfilm
Hossz: 140 perc
Igényelendő támogatási összeg: 400 millió forint
Filmszinopszis:
A történet főszereplője Szálosján fia, aki a valóságban Szálosján dédunokája, tehát csak az analógia okán van megjelölve fiaként, ám a továbbiakban így jelölöm.
Szálosján fia kerül uralomra Magyarországon. Valamiért azonban nem engedi, hogy a budapesti zsidókat a németek Auschwitzba deportálják. Őket Szálosján fia a körülkerített gettóban védi. Az időközben Aszódról kiszabadult javítóintézeti fiatalokat, akik zsidókat ölnek és rabolnak ki, agyonlöveti, vagy felakasztatja. Még így sem tudja megakadályozni a túlbuzgó keretlegényei által a Dunába lőtt 3600 zsidó halálát, de legnagyobb gondja nem ez, hanem az előrenyomuló szovjet csapatok megállítása. Szálosján fiának azonban fogalma sincs a Molotov-Ribbentrop-paktumról. Valamint arról, hogy neve már a ’30-as évek óta szerepel egy Himler Márton nevű, Magyarországról Amerikába emigrált zsidó ember listáján, aki a szintén zsidó, ám szintén az amerikai hadseregbe emigrált Grósz György US őrnaggyal háborús bűnösökre vadászik. A listát máskülönben Himler megrendelésére a zsidó származású Waldapfel Eszter írja és bővíti, 1938-tól folyamatosan. Tehát a lista Waldapfel listája (esetleg erről később egy másik, külön film is készülhet).
Szálosján eléri, hogy a budapesti zsidóság minél kisebb emberáldozattal vészelje át a német megszállást. Ugyanis neki nem az elpusztításuk, hanem csupán a deportálásuk volt a célja. A megmentett zsidók között van Királyhegyi Rebeka is, Himler Márton unokatestvére, aki unokatestvére Királyhegyi Pálnak is, a népszerű, zsidó származású kabarészerzőnek, aki a Tanácsköztársaság alatt a 28. rohamezredben szolgált vöröskatonaként.
A harcok elvesztével Szálosján fia emigrálni kényszerül. Ám Waldapfel listája segítségével Himlerék elfogják. Szálosján fia gond nélkül szót ért az őt elfogó amerikai alakulat minden tagjával, hiszen azok a Szálosján fia által nem beszélt angol és jiddis mellett kiválóan beszélnek Szálosján fiának anyanyelvén, azaz magyarul.
Szálosján fiát a zsidó származású Himler Márton személyesen adja át az Andrássy út 60-ban a zsidó származású Eisenberger Benjáminnak, azaz Péter Gábornak, aki a háború alatt szovjet kommunista kiképzésben részesült Moszkvában.
Szálosján fiát 1946, március 12-én felakasztják, kegyelmi kérvényét pedig március 13-án tárgyalják, és március 15-én utasítják el, de ő ekkora már három napja halott. Akasztását a nép őrjöngve tapsolja. Egyetlen szempár lesz csak tele könnyel: a zsidó származású Királyhegyi Rebekáé, Himler Márton és Királyhegyi Pál unokahúgáé. Különben is ő az egyetlen zsidó a nézelődő tömegben, ugyanis a gettó kapuinak megnyitásakor, a pesti zsidóság még ott maradt tagjait a szovjetek azonnal szibériai kényszermunkára deportálják. Persze csak a nők és gyermeklányok megerőszakolása után.
A szinopszist kérem, tekintsék afféle vázlatnak. Arról már most kezeskedem, hogy a benne található adatok egytől egyig vitathatatlan történelmi tények. A cselekmény bonyolításába azonban még több mellékszálat bele szeretnék szőni, amihez tisztelettel igényelnék egy párizsi ösztöndíjat 3,5 millió forint értékben.
Már most előrebocsátom, hogy filmem célja nem egyes személyek indokolatlan tisztára mosása, míg mások befeketítése. Játékfilmem fő célja a tényeknek a lehető legtöbb nézőpontból való megmutatása. Sem hungarista, sem náci, sem fasiszta nem vagyok, sőt tagja sem vagyok egyetlen magyarországi pártnak vagy szervezetnek sem.
Válaszukat várva, maradok tisztelettel:
Varga-Bíró Tamás
Forrás:facebook.com
Tovább a cikkre »
