Akárhogy is ordítják a háborút körülöttünk, a magyarok nincsenek egyedül békevágyukkal – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson a budapesti Kossuth téren.
A miniszter az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: eddigi világunkat a határainktól nem messze dúló olyan háború forgatja fel, amelynek „könyörtelensége és pusztító ereje azt hittük, már a múlté”.
„Az ebben látott hadviselés és annak politikai és gazdasági következményei világossá tették, hogy új világrend van születőben, melynek végeredményét nem látjuk, de azt igen, hogy a konfliktus akár világméretű összecsapásba torkollhat” – tette hozzá.
„A katolikus egyház feje itt, ezen a téren, alig néhány hete Magyarország védőszentjéhez, Szűz Máriához imádkozott a békéért. Ferenc pápa szavai a szívünkbe vésték: akárhogy is ordítják a háborút körülöttünk, a magyarok nincsenek egyedül békevágyukkal” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Emlékeztetett rá: a magyar kormány már jóval a háború kitörése előtt példátlan haderőfejlesztésbe fogott, abból a hosszútávú politikai realitásból kiindulva, hogy a békéhez erő kell. „Ez a küldetésünk mára teljes korszakváltást jelent a magyar haderőben és a nemzeti ellenálló-képességünkben. NATO-szövetségi keretben új magyar haderő születik” – fogalmazott.
„Soha nem feledhetik, hogy eljöhet egy olyan idő, amikor csak önök és a testületük az, amely a végzet és népünk közé tud állni. Az ehhez szükséges technika meglesz. Azonban ezek a fegyverek csak annyira jelentenek erőt, amennyire bátor katonák kezelik ezeket” – mondta.
A tisztektől azt kérte, gondoljanak nagy tisztelettel Szent Istvánra mint elődjükre és példaképükre, hiszen Szent István király katona és hadvezér is volt, aki ugyan mélyen hívő keresztény volt, de harcosként a fegyverek erejében bízott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a tiszteknek új beosztásaikban a „jól vezetni” vastörvényei alapján kell döntéseket hozniuk, ez a „vastörvény” pedig tiszti esküjük, „amely kötelezi önöket, hogy előrébb helyezzék az ország, a honfitársaik és beosztottjaik érdekeit, mint a sajátjukat”.
Úgy vélte, parancsnoknak lenni valójában olyan örök szolgálat, amely igénybe veszi a testet és lelket, önfeláldozást – gyakran önmegtagadást – kíván, és döntéseik az önökre bízott emberek életéről, ezen keresztül az ország sorsáról határoznak majd”.
„Tegyék ezt alázatos lélekkel, mert lehet olyan helyzet, amikor a parancsnok mellett egyedül a Jóisten marad” – kérte.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőbeszédében arról beszélt, az eskü nem csupán a honvédtisztek és szeretteik életét változtatja meg, de több tízezer magyar család biztonságát is garantálja.
Kiemelte: a magyar katonákra mindig, minden körülmények között lehetett és lehet ezután is számítani, legyen szó az ország megvédéséről, vagy emberéletek és anyagi javak megóvásáról. Hozzátette: az esküt tevők ma itt erre teszik fel az életüket, arra, hogy akár harcban is meg kell mérettetni magukat, és a tisztek immár nemcsak bajtársaikért és leendő csapataikért tartoznak felelősséggel, hanem hazánkért, Magyarországért is.
A katonáktól azt kérte, kiváló szolgálattal mindig legyenek méltók a társadalom bizalmára és elismerésére. Megalkuvást nem tűrve, minden körülmények között őrizzék meg egyenruhájuk és vele a Magyar Honvédség becsületét, akár az életük árán is – fogalmazott a Honvéd vezérkar főnöke.
Idén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 166-an tették le katonai esküjüket. A honvédtisztek fogadalmukat kardrántással, és „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg. Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott. Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe úgynevezett díszelgő áthúzással, piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, köszöntve az esküt tett tiszteket.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
