Nem mostani anyag, de érdekes, mert ugyanazt mondja, amit magam is tapasztaltam, bár akkor nem tudtam értelmezni:
A kommunista Szalai azt mondja: a nyugat végig a formailag kommunista technokráciát támogatta akkoriban, a rendszerváltozáskor, s nem a gyanús, harmadikutas elképzeléseket is mondó népieket, de még a nyugatos urbánusokat se.
Pedig de sok tévhit volt akkoriban! A 90-es éveig léteztek aozk az elképzelések, hogy van egy baloldali, pontosabban liberális nyugat, mely az SZDSZ és a Fidesz mellett áll (a Fidesz mellett persze csak a 90-es évek közepéig), s van egy jobboldali, pontosabban konzervatív nyugat, mely az MDF-et akarja. Lásd, a naív hitet, hogy a németek az MDF mögött állnak, az angolszászok meg az SZDSZ/Fidesz mögött – mintha létezne Amerikától független német politika!
S még az 1994-es SZDSZ-MSZP összeborulás se törte meg ezt a hitet. Az abszurd tévhit még 2000-ben is jelen volt, amikor a jobbos magyar értelmiség komolyan elhitte, hogy Amerikában a konzervatív Bush és a liberális Gore harca valódi. Az egyébként rendkívül tisztességes Bencsik András nagy bukása volt ez, hogy teljesen beleélte magát, hogy Bush a “jobboldali”, míg Gore a “baloldali”, s személyes győzelemként ünnepelte hetilapjában Busht.
Még korábbi emlék, amikor még nem is létezett internet mai alakjában, csak hírcsportok és levelezőlisták voltak, s hirtelen egymásra döbbent a magyarországi és a magyar emigrációs nyilvánosság. Volt egy fazon, 56-os magyar, aki akkor diákként vándorolt az USA-ba, nálam nagyjából 20 évvel idősebb, szerintem már nem él, nem hallottam róla évek óta. Nagy magyar nacionalista volt és ezzel párhuzamosan Amerika imádója, akkor ez így együtt még lehetséges volt, akinek világképe alapvetően “jó Amerika harcol a rossz komcsikkal” volt. Már azt se volt képes megérteni, hogyan lehetséges, hogy Amerika nem üldözi a rossz magyar komcsikat, sőt barátkozik velük, ahogy a magyar komcsik is látványosan szeretik Amerikát, másrészt meg hogyan lehet, hogy az akkor formálódó csurkisták egyszerre magyar nacionalisták és utálják Amerikát.
Az ember teljesen összeomlott mindennek hatására. Aztán persze feloldotta a kognitív disszonanciát az antiszemitizmussal, melynek friss híve lett: lásd, a magyar komcsik zsidók, s Amerikát is a zsidók irányítják. Innentől már nem olvastam miket ír, mert nem maradt benne semmi értelmes.
Persze nem akarok magamnak érdemeket kitalálni, én se értettem a dolgokat ahogy kell akkoriban. De mondjuk odáig azért nem süllyedtem, hogy vad, faji alapú konteókkal magyarázzak mindent.
Örök emlékem még egy beszélgetésem 1990 elején egy volt tanárommal. Az illetőről a rendszerváltozás folyamatában derült ki mik valódi nézetei, ezt korábban nyilván senkiről se lehetett tudni. De amikor már szabadon lehetett véleményt mondani, kiderült róla: kommunista. S nem szitokszóként, hanem ténylegesen. Szóval ő mondta 1990 februárjában: a nyugat a liberális, az ő szavaival “komprádor” MSZP mögött áll, az MDF és SZDSZ/Fidesz közti kultúrharc csak füst, a nyugat számára kellemetlen fejlemény, mely gátolja az MSZP hatalmon maradását, s a nyugat mindent meg fog tenni az MSZP érdekében.
Arra a felvetésemre, hogy dehát a nyugatos SZDSZ/Fidesz nyilván közelebbi a nyugat számára, mint a részben harmadikutas MDF, azt mondta, ez olyan, mint a vita a címerről: amíg mindenki arról vitázik, koronás címer vagy Kossuth-címer legyen, a háttérben az MSZP emberei elajándékozzák az ország vagyonát a nyugati tőkének cserébe zsíros állásokért és jutalékokért.
Azt jósolta: a választás el lesz csalva, s az MSZP lesz kihozva győztesnek, a nyugat Némethre, Kovácsra és Hornra épít. Persze ez nagyon nem jött be. De azért azt is hozzátette: ha esetleg mégse lenne kihozható az MSZP győztesnek, akkor is az új kormány az MSZP programját fogja megvalósítani, mert ha nem, a nyugat nem ad pénzt. Ez viszont tényleg bejött.
Az egyetlen ami zavar engem: én is simán benyeltem az egész akkori narratívát, nagyjából 1993-ig, bár már 1990 végén akadtak apróbb kétségeim.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
