Szakszervezetek: Ne a betegek fizessenek rá a miniszter és az orvosok vitájára Nagy Roland2024. 12. 09., h – 15:21 Pozsony |
Az érdekegyeztető tanács hétfői ülésén részt vett Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter is, aki ismertette az orvosok felmondásával kapcsolatos helyzetet. A munkáltatókat és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek is konstruktív párbeszédre szólították fel az érintetteket.
Šaško az érdekegyeztető tanács előtt megismételte korábbi álláspontját: nem szeretné, ha a kormánynak január 1-től rendkívüli helyzetet kellene kihirdetnie, de ha a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) nem hajlandó kompromisszumot kötni, akkor a kabinetnek nem lesz más választása.
„Minden tárgyalás és konkrét eredmény ellenére az LOZ képviselői ragaszkodnak a felmondási akció folytatásához. Mivel ez a lehetőség továbbra is valós, egészségügyi miniszterként kötelességem, hogy még kedvezőtlen fejlemények esetén is biztosítsam, hogy a szlovákiai betegek január 1-je után is megkapják a szükséges egészségügyi ellátást”
– fogalmazott a tárcavezető.
Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter nyugtalanságát fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Hangsúlyozta, a betegek életének és egészségének fontosabbnak kell lennie, mint a tárca és az LOZ közt kialakult vitának.
Tiszteletben tartjuk, hogy a szakszervezeteknek joguk van az érdekérvényesítésre, de ennek végrehajtása során nem szabadna megbénítani az ágazatot. Másrészt viszont a kormánynak kötelessége, hogy védje az állampolgárok alkotmányos jogait”
– jelentette ki Tomáš, hozzátéve, az érdekegyeztető tanács ülésén senki sem kérdőjelezte meg a kormány vasárnapi döntését az orvosokat munkába kényszerítő törvény módosítása kapcsán, de abban mindenki egyetértett, hogy a helyzetet nem ezzel, hanem elsősorban konstruktív párbeszéddel kellene megoldani.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke helyeselte a munkaügyi miniszter kijelentéseit. Továbbá elmondta, a munkáltatókat képviselő szervezetek bevonása szerinte előrelendítené a megakadt tárgyalásokat.
Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) alelnöke szintén elfogadhatónak tartja a kormány vasárnapi döntését.
„Minden menedzsernek fel kell készülnie a válsághelyzetekre és elő kell állnia egy B tervvel is”
– jelentette ki.
(TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
