Bár a román belpolitikai válság elvonta a figyelmet a magyar kérdésről és a december 1-jei nemzeti ünnepről, a háttérben tovább munkálkodik Románia magyarellenes gépezete. Épp azért, mert a magyar kérdés az egyetlen olyan téma, amely a végletekig megosztott többségi nemzetet képes összetartani – derült ki a Karc FM rádióban Barabás T. Jánossal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával készült beszélgetésből.
December 1-jén ünnepelte Románia Erdély és Órománia egyesülésének 99. évfordulóját. A magyar szempontból finoman szólva is ellentmondásos megemlékezések némelyikén az RMDSZ politikusai is részt vettek. Gyulafehérváron a romániai magyar nagykövetet és az RMDSZ politikusát kifütyülték. Ahogy Barabás T. János fogalmazott: Románia és Magyarország között még nem tisztázódott az 1918-as események megítélése.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy ha nem fogadják létező, őshonos, nemzeti jelképekkel és identitással rendelkező, államalkotó közösségnek az erdélyi magyarságot, akkor ők sem tudnak teljes szívvel részt venni a román nemzeti ünnepen.
100 éve zajló agymosás
A KKI szakértője szerint a románok egyértelműen nem tudják megérteni a magyar álláspontot.
magyarázza Barabás T. hozzáteszi, a román politikának tudomásul kell vennie, hogy a magyar kormány „nem örvendezik december 1-jén”, ugyanakkor óvatos és nem provokál. És bár a román kormány nem kommentálta azt, hogy Magyarország nem képviseltette magát semmilyen szinten sem a megemlékezéseken, a román kormányközeli sajtó cikkeiben magyarellenes felhanggal írt erről.
Fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy az elmúlt 27 évben Romániában csak regionális pártok tudtak érvényesülni, Erdély pedig mindig máshogy szavazott, mint a Kárpátokon túli Órománia. Dél-Romániában jellemzően a baloldali szocialista párt a befutó, Erdélyben pedig a jobboldali ellenzék. Ehhez a megosztottsághoz még hozzájárul az is, hogy a lakosság fele falvakban él, nagy részük elmaradott körülmények között.
A magyarkártya a titkosszolgálatok eszköze
Románia tehát rendkívül megosztott, és ebben a helyzetben „a titkosszolgálatok által dominált országban” (az ő kezükben van az igazságügy, a sajtó és gazdaság egy része) a magyarellenesség az összefogás eszköze:
mondta Barabás T. Példaként elmondta, hogy a leggazdagabb 10 román vállalkozó közül 8 egykori vagy még mai aktív titkosszolgálati tiszt. És mivel a román politikai pártok csak regionális szinten erősek, gyakorlatilag az egyetlen összromán intézmény, az a titkosszolgálat.
A román belpolitikai válság
A két ország viszonyával kapcsolatban kiemelte, hogy rendkívüli mértékben erősödnek a két ország szomszédi kapcsolatai, és a jövőben ez lesz a meghatározó. Példaként említhető, hogy a kétoldalú kereskedelem volumene elérte a 8 milliárd eurót (ez a szlovákiai GDP egy tizede).
A szakértő a román belpolitikai válsággal kapcsolatban elmondta, hogy annak hátterében is a titkosszolgálatok állnak.
Ennek fényében néhány hónap múlva Liviu Dragnea pártelnök kénytelen lesz visszavonulni, a szociálliberális kormánykoalícióban pedig olyan javaslatot készítettek elő, amely növelné a kormánypártok ellenőrzését az igazságszolgáltatási szervek felett – ami kiverte a biztosítékot Brüsszelben és Washingtonban.
Nem véletlen az sem, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma meglepően szókimondó nyilatkozatban figyelmeztette Romániát, hogy figyeljen oda, mit „tesznek a honatyák és honanyák a parlamentben”, nehogy sérüljön az igazságszolgáltatás elve.
hozzáteszi, a korrupció rendkívül nagy mértékű Romániában, 27 év alatt nem sikerült egyetlen komolyabb autópályát megépíteni, például a Kárpátokon keresztül, mert a költségvetésben elkülönített pénznek mindig lába kél.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Katonai parádé próbája a december 1-jei ünnepség előtt, Bukarestben. Fotó forrása: Balkan Insight/Alexandra Pandrea – INquam Photos
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
