Szakértő: ólom van a csapvízben – mutatjuk, kik érintettek

Szakértő: ólom van a csapvízben – mutatjuk, kik érintettek

Egyebek mellett a gyerekek intelligenciáját és mentális egészségét is veszélyezteti az ólom, ami a régi csövekből kerül be az egyébként tiszta ivóvízbe – közölte az InfoRádióval a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője. Bufa-Dőrr Zsuzsanna környezetmérnök csapata két kutatást is indítottak: a lakosság segítségével a baj mértékét, illetve a víztisztító berendezések hatékonyságát mérik. Egy országos ólomtérkép is készül – ajánlásokkal.

A közelmúltban az Infostart is jelezte, a régen – 1945 előtt – épült társasházak vízvezetékeiből ólom kerülhet a csapvízbe, így hiába kiváló minőségű a vezetékes víz például a Fővárosi Vízművek álláspontja szerint, mire az a háztartások csapjaiba eljut, jelentősen szennyeződhet.

  • Május elején vészjelzést adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ: minden ötödik budapesti háztartásban komoly baj lehet.
  • Májusban az Infostart is közölte az ólomszennyezés által érintett háztartások térképét.
  • A tavalyi tanév végén egy gazdagréti iskolában találtak túl sok ólmot a csapvízben.
  • Tizennyolcezer Heves megyei lakás lehet érintett az ólomszennyezett csapvíz ügyében.
  • Júniusban Szegeden az ólomszennyezett csapvíz miatt két általános iskolában azonnali csőcserét kellett végrehajtani.
  • Bufa-Dőrr Zsuzsanna környezetmérnök, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője az ügyben most újabb helyzetjelentést adott az InfoRádiónak.

    „A víz alapvetően biztonságos, a szolgáltatott ivóvízben jellemzően nem található ólom, azonban

    az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva kerülhet a csapvizünkbe ólom.

    Hírdetés

    Ez elsősorban azokban az épületekben jelenthet kockázatot, amelyekbe az 1940-es évek előtt ólomcsöveket építettek be. Ezek az épületek jellemzően a régi, belvárosi városrészekben találhatók, ahol ugyan a lakások egy részében már kicserélhették a vezetékeket, de az épület belső hálózatában még megtalálhatók az ólomcsövek.”

    Az előzetes híreket megerősítve elmondta, ez nem is csak budapesti probléma, a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban is vannak 1940 előtti épületek, és azt követően is építkezhettek ólomcsövekkel.

    Pontos adathalmaz még nincs, éppen ezért indítottak másfél éve egy felmérést, hogy azonosítsa, a lakosság mekkora részét érintheti a probléma. A másfél év alatt is vannak már tanulságok.

    „A programnak két része van. Az egyik az úgynevezett nyitott laboratórium program, amit azoknak hirdettünk meg, akik a kockázati csoportba tartoznak, vagyis vagy régi épületben laknak, vagy kisgyermeket nevelnek, illetve várandósok. Az általuk az intézetünkbe beküldött eredményekből az látszik,

    ez jelentős probléma, a csapnyitáskor nyert vízminták 30-40 százaléka szennyezett”

    – tette egyértelművé, de reggel egy percnyi folyatás hatására jelentősen csökkenthető a kockázat, ha nagyobb mennyiséget a már kifolyatott csapból a hűtőben tárolunk.”

    Már kutatják azt is, hogy milyen hatása van az ólmozott ivóvíznek: a Nemzeti Népegészségügyi Központban lehet jelentkezni az ebben való részvételre.

    A vízfolyatás nyilván csak tüneti kezelés, végleges megoldást a csőcsere jelentene,

    átmeneti megoldásként a NNK vizsgálja még a víztisztító berendezések hatékonyságát is.

    Az [email protected] címre kell a jelentkezést elküldeni, egy mintavételi csomagot küldenek a jelentkezőknek válaszul. Különösen várják a jelentkezéseket Újpestről, Gazdagrétről, Békásmegyer, Óbuda-hegyvidékről, Pest megyében Pécelről, Budaörsről, Törökbálintról, Kerepesről.

    Ha mindenhonnan lesz minta, 2020 őszére elkészül a térkép, addig az épületek korát mutató térkép elérhető, ez jelzi az ólomkockázatot.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »