Ha az Európai Parlament elfogadja a gázkazánok 2040-es kivezetésének tervét, az jelentős terhet ró majd sok magyar háztartásra. Az átállás ugyanis nem könnyű, nem is olcsó.
Egy uniós tervezet szerint 2030 után már nem lehetne gázkazánokat telepíteni uniós háztartásban, 2040-ig pedig teljesen kivonnák a forgalomból a gázkazánokat. Az átállás ugyanakkor nem egyszerű, mert a rendszer és a tüzelési mód „nagyon szorosan összefügg egymással” – fogalmazott az InfoRádióban Morányi Sándor, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke.
„A kérdés műszakilag eléggé bonyolut; a politikusok viszonylag könnyen döntenek úgy, hogy valamit megváltoztassunk, de egy hőellátási mód és egy épület gyakorlatilag szimbiózisban, függő viszonyban van egymással. Nem arról van szó, hogy gázról átállítom mondjuk hőszivattyúra vagy elektromos energiára, szilárd tüzelésre” – részletezte.
Alternatíva lehet a szilárd tüzelésű rendszer, amely viszont nem környezetkímélő, valamint a hőszivattyú és az elektromos fűtés, amelynek nagy áramigénye van – tette hozzá.
„Biztos vagyok benne, ha nagy arányú átállás lenne hőszivattyús rendszerre vagy direktben elektromos fűtésre, ezt a hálózat biztosan nem bírná fejlesztés nélkül” – jelentette ki a szakértő.
Magyarországra az a jellemző, hogy a felhasználók csak szükség esetén cserélnék le a gázkészülékeket, így „sok háztartásban jelenleg is 40 éves gázkazánok dolgoznak” – mutatott rá Morányi Sándor.
„Mint gyakorló szervizes is elmondhatom, hogy olyan gázkészülékek vannak még mindig használatban, amelyek nagyon régen nem biztonságosak már. Ennek egyszerű az oka: valamikor nagyon kiváló gázkészülékeket gyártott a magyar ipar, primitív, egyszerű, de rendkívül megbízható termékek voltak, egyszerűen nem hajlandók tönkremenni, és a végtelenségig javíthatók. A modern gázkazánok már nem ilyenek, kicsit bonyolultabbak, kompaktabbak, de 10-11 év után annyira tönkremehetnek, hogy cserélni kell őket. A ’80-as években gyártott FÉG-kazánok, amelyek gyakorlatilag három alkatrészből állnak, akár örök életig is el tudnak menni” – magyarázta a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke.
A kiépített gázfűtés cseréje ugyanakkor támogatás nélkül szerinte nem lesz megoldható.
„Egy 20 kilowatt hasznos teljesítményű hőszivattyú anyagilag elviselhetetlen kiadás egy átlagos háztartás számára, akár egymillió forint is lehet, de el tudom képzelni, hogy ennyi pénzből nem történik meg az átállás háztartásonként, inkább 3-4 millió forint már abban az esetben is, ha a fűtési rendszer egyébként alkalmas a hőszivattyús ellátásra” – mondta Morányi Sándor, és hozzátette, jelenleg a magyar háztartások 65-70 százaléka gázzal fűt, míg Nyugat-Európában egyre elterjedtebb a hőszivattyús vagy direkt elektromos fűtési rendszer.
A tervezetről várhatóan januárban szavaz majd az Európai Parlament.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
